ÐÓMAPµ¼º½

°­±ð°ù±ð²õ¨¦²õ

Paul Gallagher ¨¦rsek Paul Gallagher ¨¦rsek   (ANSA)

Megeml¨¦kez¨¦s Angelo Rotta eml¨¦kt¨¢bl¨¢j¨¢n¨¢l Budapesten Gallagher ¨¦rsek r¨¦szv¨¦tel¨¦vel

Paul Gallagher ¨¦rsek, a Szentsz¨¦k ¨¢llamk?zi kapcsolatai¨¦rt felel?s titk¨¢ra ¨¦s Semj¨¦n Zsolt minisztereln?k-helyettes m¨¢rcius 28-¨¢n, p¨¦nteken d¨¦lben koszor¨²t helyezett el a 60 ¨¦ve elhunyt Angelo Rotta apostoli nuncius eml¨¦kt¨¢bl¨¢j¨¢n¨¢l, a budav¨¢ri D¨ªsz t¨¦ren. A jubileumi megeml¨¦kez¨¦sen r¨¦szt vett Michael W. Banach ¨¦rsek, Magyarorsz¨¢g apostoli nunciusa; Erd? P¨¦ter b¨ªboros, pr¨ªm¨¢s; K?ves Slom¨®, az Egys¨¦ges Magyarorsz¨¢gi Izraelita Hitk?zs¨¦g vezet? rabbija, valamint nagyk?vetek, diplomat¨¢k.

Paul Richard Gallagher érsek március 30-ig tartó, négynapos magyarországi látogatása keretében vett részt a Magyarországról nyolcvan évvel ezel?tt kiutasított és hatvan évvel ezel?tt elhunyt Angelo Rotta tiszteletére szervezett megemlékezésen. 

A magyar kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által 1992-ben állíttatott tábla a Dísz téri épületben, az egykori nunciatúrán dolgozó emberment? Angelo Rotta (1872¨C1965) címzetes érsek, apostoli nuncius emlékét ?rzi, aki példaadó és önfeláldozó szolgálatot végezve ?1930-tól 1945-ös kényszer? távozásáig képviselte a Szentszéket Magyarországon, híven szolgálta Egyházát a nehéz háborús években, tevékenyen segítette a hazánkba menekült külföldieket és az üldözötteket¡±.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megemlékez? beszédében Angelo Rotta áldozatos szerepvállalását méltatta, kiemelve a hazánkban töltött tizenöt év alatt talán kicsit magyarrá is vált ?professzionális diplomata és lánglelk? pap¡± pályafutásának, szolgálatának néhány fontos elemét. Rámutatott: pápai követként egyre mélyebben érezte át a magyar nemzet sorstragédiáit, a magyar valóságot. Örökre beírta nevét a magyar történelembe azzal, amit a zsidómentés tekintetében véghez vitt. Kétezerötszáz menlevelet adhatott volna ki üldözött zsidó honfitársainknak, de ? közel tizenötezer ilyen levéllel mentette ?ket. Többször el?fordult, hogy jogtanácsosával megállította a halálmeneteket, és onnan mentett ki embereket. Templomokat és más egyházi épületeket alakított át menedékhellyé; tiltakozott zsidó honfitársaink jogfosztása, majd deportálása ellen ¨C emlékezetetett a miniszterelnök-helyettes. ¨C Intellektuálisan és teológiailag is nagyon fontos az a dokumentum és az az érvrendszer, amivel Sztójay Döme akkori külügyminiszternél tiltakozott a zsidók jogfosztásával szemben, a természetjogra hivatkozva.

Volt, amikor a tiltakozás eredményre vezetett, és volt, amikor nem. Amikor XII. Piusz pápa tiltakozott Horthy Miklós kormányzónál a deportálások ellen, akkor a kormányzó leállította a deportálásokat. De amikor a náci Németország segítségével Szálasi Ferenc hatalomra került, hiába tiltakozott, hiába interveniált, az már nem vezetett eredményre. Az is szimbolikus érték? dolog volt, hogy amikor a front közeledtére a nyilas kormány azt várta el, hogy más diplomáciai képviseletekkel együtt költözzön Sopronba, ? itt maradt a Várban, és nem volt hajlandó eleget tenni a náci kollaboránsok kérésének. Bölcs el?relátással a nunciatúra levéltárát átmentette Rómába; ezáltal ismerhetjük az eseményekr?l szóló dokumentumokat.

A politikai helyzet megváltozásával, a szovjet megszállás kezdetén az éhez? lakosságnak nyújtott pápai élelmezési segélyakció vezet?je volt. A magyar történelem tragikumát mutatja az az abszurditás, hogy azok után, amit a náci rendszerrel szemben tett, a szovjet hatóságok kiutasították; 1945. április 4-én neki is el kellett hagynia Magyarországot. A miniszterelnök-helyettes ezután a magyar történelem egészére vonatkozó ?szimbolikára¡± hívta fel a figyelmet: ?Mi itt, Európának ezen a táján, legalább öt évszázada a »két pogány közt« világában élünk. A »két pogány közt« eredetileg arra vonatkozott, amikor Nyugat fel?l zsoldosok támadtak minket, Kelet fel?l pedig az iszlám, a Török Birodalom. Voltaképpen a Szentszéken kívül másra nem számíthattunk.

A »két pogány közt« történet Angelo Rotta idejében is megismétl?dött, csak akkor két neopogány hatalom között; az egyik a náci faji szocializmus, a másik a kommunista osztályszocializmus. Ezekkel szemben emelte fel szavát Angelo Rotta a keresztény kinyilatkoztatás és a természetjog alapján. A magyar történelem nagyjai hasonló mártíriumot szenvedtek mindkét oldaltól. Gondoljunk Mindszenty József bíboros úrra, aki kiállt a nácikkal szemben, letartóztatták, majd a kommunistákkal szemben is, és akkor ?k tartóztatták le. Vagy gondoljunk a felvidéki Esterházy Jánosra, aki a pozsonyi parlamentben nem volt hajlandó megszavazni a zsidókkal szembeni törvényeket. Ezek után ?t ítélték el fasisztaként. A 20. század neopogányságai, a nácizmus és a kommunizmus istentelen volt, és ezért embertelen; embertelen és ezért istentelen. Angelo Rotta katolikus emberként ellene mondott ezeknek a keresztény társadalmi tanítás és a természetjog alapján. Adja Isten, hogy az ? kiállása meger?sítsen bennünket hitünkben!¡± ¨C zárta beszédét Semjén Zsolt.

Az alábbiakban Paul Richard Gallagher érsek megemlékezésen elhangzott beszédének magyar fordítását közöljük.

?szentsége Ferenc pápa azzal a megtisztel? feladattal bízott meg, hogy mély tisztelettel adózzak ?excellenciája, f?tisztelend? Angelo Rotta érsek emlékének, aki tizenöt jelent?s éven át, 1930 és 1945 között fáradhatatlan buzgalommal szolgált apostoli nunciusként Magyarországon. Hivatali ideje, mint jól tudják, a mély és gyötrelmes történelmi felfordulások korszakában bontakozott ki, egy olyan id?szakban, amely rendíthetetlen szilárdságot és erkölcsi tisztánlátást követelt. Feltétlenül ki kell emelni, hogy ez a hosszú és érdemdús pápai misszió nem a boldog emlékezet? XII. Piusz pápa akaratából ért véget, sem magának a prelátusnak a döntése alapján, aki szenvedélyesen vágyott arra, hogy a missziónak azon a földjén maradjon, amelyet elöljárói bíztak rá. Missziójának a Magyarországot akkoriban jellemz? mélyreható és drámai hatalomváltás vetett véget.

Nyolcvan évvel ezel?tt, amikor a második világháború a végéhez közeledett, a világ egy új korszak küszöbén állt, amelyet a közelg? hidegháború feszültségei, de a megbékélés szület? reményei is áthatottak. Ebben a végzetes helyzetben Rotta érsek, akit a hivatali kötelesség és a lelkiismeret arra kötelezett, hogy kényszer?en lemondjon a magyar kormányhoz akkreditált diplomáciai testület dékáni tisztségér?l, a felbomlott rend néma tanújává vált. Itt, ezen a helyen, ahol most összegy?ltünk, volt egykor az apostoli nuncius rezidenciája, a pápa magyarországi háza. Ezen falak között 1940 júniusának hajnalán, a nagy bizonytalanság légkörében Rotta érsek megtette azt a dönt? lépést, hogy a nunciatúra levéltárát beküldte ?szentsége Államtitkárságának. A megmaradt dokumentumokat, éberségének bizonyítékaként, saját kez?leg semmisítette meg, nehogy ellenséges birtokba kerüljenek. A Gondviselés mégis úgy akarta, hogy a nunciatúra levéltára ne vesszen el teljesen: a bizalmas anyagok és a nagy jelent?ség? dokumentumok érdemi része eljutottak rendeltetési helyükre, és mind a mai napig a Szentszék nagyra becsült levéltáraiban ?rzik ?ket, ami az ? óvatosságának és el?relátásának maradandó bizonyítéka. Ezek a feljegyzések ?rzik a prelátus h?siességének emlékét. ? ugyanis megbízható munkatársaival, köztük Mons. Gennaro Verolinóval együtt az üldözött lelkek ezrei ¨C köztük magyar és szlovák zsidók, valamint sok más, különböz? nemzetekb?l származó ember ¨C számára a szabadulás eszközévé vált, és az üldöztetés árnyékában a remény jelévé lett. Ezért az utókor nagy és maradandó hálával tartozik neki. Neve fényesen ragyog a budapesti igazak könyveiben, és mindörökre a Világ Igazai közé került. Nem véletlen, hogy hat évtizeddel halála után ez az áldott alkalom adódik számunkra, hogy tisztelegjünk Rotta érsek, az üldözöttek ??rangyala¡± el?tt.

? volt az utolsó magyarországi apostoli nuncius egészen a rendszer 1990-es bukásáig, ugyanis negyvenöt éven át nem neveztek ki utódot. A háborút követ? évtizedekben többször felmerült magyar földre való visszatérésének gondolata, amikor ¨C bár Milánóban, a származása szerinti érsekség területén élt ¨C gyakran hívták Rómába, az Államtitkárságra, hogy a Magyarországot érint? kényes kérdésekben rendre kifejtse nagyra értékelt véleményét. Földi zarándokútjának alkonyán a Vatikánon belüli Szent Márta Pápai Hospiciumban talált nyugalomra, ahol 1965. február 1-jén átadta lelkét Istennek, egy ?kiváló és alázatos, nagylelk? és fáradhatatlan szolga¡± (L¡¯Osservatore Romano, 1965. február 3.) fényes emlékét hagyva maga után.

Miközben mindnyájukhoz eljuttatom Ferenc pápa, a legf?bb f?pap szívb?l jöv? áldását ebben az id?ben, amelyet a háború és a szenvedés megpróbáltatásai terhelnek a közeli országokban, buzgó könyörgésünk emelkedjen föl a régóta áhított béke eljöveteléért. Angelo Rotta érsek emlékét tisztelve ezen ünnepélyes alkalommal, azt kívánjuk, hogy az ? fényes példája mindig arra ösztönözzön, hogy fölemeljük szavunkat a szenved?k és üldözöttek rendíthetetlen védelmében, és állhatatosan meg?rizzük szent feladatunkat, hogy meg?rizzük a békét, amelyet Urunk ránk bízott, azt a mérhetetlen kincset, amelyet rendíthetetlen h?séggel meg kell ?riznünk.

(forrás: Pallós Tamás/Magyar Kurír)

29 m¨¢rcius 2025, 15:32