杏MAP导航

Isabella H. de Carvalho / Somogyi Viktória – Vatikán

?A Szentszék továbbra is er?sen elkötelezett a nemzetek közötti béke, igazságosság és harmónia el?mozdítása mellett.” Ezt er?sítette meg Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felel?s titkára, hivatkozva a mai világban megfigyelhet? ?fegyveres ellenségeskedésekre”, mint például ?az Oroszország és Ukrajna közötti háborúra, az Izrael és a Hamász közötti konfliktusra, a közel-keleti harcokra és z?rzavarokra”, vagy akár ?az Afrika területein zajló er?szakra”. A március 27. és 30. között Magyarországon tartózkodó érsek március 28-án, az ország éves nagyköveti konferenciáján szólalt fel. Kiemelte a vallások fontos szerepét, amelyet a jelenkori geopolitikai kihívásokban játszhatnak. A vatikáni diplomata beszédében hangsúlyozta, hogy éppen az az elkötelezettség, hogy ?helyezzék az emberi méltóságot minden diplomáciai tárgyalás és megoldás középpontjába”, teszi a vallásokat és képvisel?iket fontos szerepl?kké a béke építésének folyamataiban és az ezért folytatott párbeszédben.

A béke vallási koncepciója: az emberi méltóság

Gallagher érsek kifejtette, hogy a katolikus békekoncepció, amely a Szentszék diplomáciai er?feszítéseinek alapja, nem csupán ?politikai szükségszer?ség” vagy ?a háború hiánya”, hanem ?erkölcsi kötelesség és Isten akaratának tükröz?dése”. Éppen ?az igazságosság, a szeretet és az igazságos rend jelenléte” az, ami ?a szívek megtérésére” és ?minden ember méltóságának elismerésére”, valamint az átfogó fejl?désre hív. Ez egy olyan béke, amely tehát ?az Istennel és az egyes személyek közötti” és ?tágabb értelemben az egyének, közösségek, társadalmak és végs? soron a nemzetek és az államok közötti kiengesztelésen alapul”. ?A béke Isten ajándéka, amely az igazságon és a szereteten alapul, és az isteni kegyelemmel való emberi együttm?ködés révén érhet? el” – tette hozzá az államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felel?s vatikáni képvisel?.

A vallásközi párbeszéd jelent?sége

Beszédében az érsek rámutatott, hogy az ?igazság, az igazságosság, a szeretet és a szabadság” értékei azok, amelyek a Szentszék küldetésének alapját képezik. Ezek nem ?kizárólag a kereszténységben vannak jelen, hanem minden kultúrában és vallási hagyományban felt?nnek”, és ?alapvet?en egyetemesek”. Ez teszi a vallásközi párbeszédet nem ?választhatóvá”, hanem ?a mélyreható történelmi és erkölcsi dimenziókkal bíró konfliktusok megoldásának alapvet? eszközévé”. A békének ?valami mélyebbre kell hivatkoznia: a minden vallási hagyományban jelenlév? közös erkölcsi és etikai meggy?z?désre, és mindenekel?tt az emberi személy természetére” – mutatott rá Gallagher érsek. Utalt példaként arra, hogy a Szentszék állandó párbeszédben áll az iszlám világ intézményeivel, illetve a pápa személyes elkötelezettségére a béke ösvényeinek el?mozdítása érdekében, például az Emberi Testvériségr?l szóló dokumentum aláírásával az Al-Azhar f?imámjával, Ahmed Al-Tayyibbel 2019-ben. ?Ferenc pápa megújult hangsúlyt fektetett a béketeremtésre, mint gyakorlati és mindennapi elkötelezettségre” – húzta alá a vatikáni képvisel?. Hozzátette, hogy ?a fenntartható, igazságos és tartós béke mélyebb elkötelezettséget igényel, amely nemcsak a diplomáciát, hanem a vallás által régóta támogatott erkölcsi és etikai elveket is magában foglalja.” ?A politikai békeszerz?dések véget vethetnek a háborúknak, de erkölcsi alap nélkül gyakran nem gyógyítják meg a megosztottságot” – nyomatékosította Gallagher érsek.

A vallásdiplomácia manapság elengedhetetlen

?Sok konfliktusnak a közvetlen okától függetlenül van vallási dimenziója” – állapította meg a vatikáni képvisel?. Utalt például az Izrael és Palesztina közötti konfliktusra, vagy olyan helyekre, mint Szíria, Irak vagy Ukrajna, ahol bár a politikai tényez?k központi szerepet játszanak, a vallási megosztottság is hatással van a különböz? felekre. A történelem során és id?nként még ma is a vallást ?er?szakos célokra” vagy ?konfliktusok igazolására használják” – mutatott rá Gallagher érsek. Fontos azonban, hogy most a diplomácia világa felismerje, hogy a vallási képvisel?k ?hatékony eszközei lehetnek a megbékélésnek és az egységnek”, mert képesek túllépni a diplomáciai kérdéseken, és olyan párbeszédet kínálnak, amelyet ?a politikai pragmatizmus önmagában nem képes elérni”. ?A vallásdiplomácia ereje nem abban rejlik, hogy milyen politikai vagy katonai befolyással rendelkezik, hanem abban, hogy képes megszólítani az egyének szívét és elméjét” – magyarázta Gallagher érsek, aki felidézte a Szentszék közvetít? szerepét az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledésben, amely a 2014-es történelmi megállapodásban csúcsosodott ki. A vallásdiplomácia a ?közös emberi értékekben gyökerez? párbeszéd felkínálásával” segít ?betölteni” a tárgyalások során esetlegesen fennálló hézagokat. ?A békét a testvériségre kell építeni, nem csak politikai, katonai vagy akár gazdasági megállapodásokra” – hangoztatta a vatikáni elöljáró. Kifejtette, hogy az ideológiák vagy a diplomáciai stratégiák id?vel változhatnak, de az olyan erkölcsi elvek, mint az igazság, az igazságosság és a megbékélés állandóak.

Magyarország értékei

Végül Gallagher érsek Magyarország történelmér?l beszélt, amely I. Szent István király víziójából ösztönzést nyerve alkotmányában ?az egység, az igazságosság és a békés együttélés elveit” testesítette meg. Az ország ?igyekszik bebizonyítani, hogy a béketeremtés nem elvont eszmény, hanem megélt valóság”, amely ?az emberi méltóság védelmében és az emberi élet tiszteletében, valamint egy olyan társadalom el?mozdításában gyökerezik, amelyben különböz? kulturális és vallási hagyományok egymás mellett élhetnek, és amelyben gondoskodnak a legsebezhet?bbekr?l” - zárta szavait az államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felel?s vatikáni képvisel? a magyar nagykövetekhez intézett beszédében.