杏MAP导航

Isabella H. de Carvalho / Somogyi Viktória 鈥� Vatikán

鈥濧 Szentszék továbbra is er艖sen elkötelezett a nemzetek közötti béke, igazságosság és harmónia el艖mozdítása mellett.鈥� Ezt er艖sítette meg Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felel艖s titkára, hivatkozva a mai világban megfigyelhet艖 鈥瀎egyveres ellenségeskedésekre鈥�, mint például 鈥瀉z Oroszország és Ukrajna közötti háborúra, az Izrael és a Hamász közötti konfliktusra, a közel-keleti harcokra és z疟rzavarokra鈥�, vagy akár 鈥瀉z Afrika területein zajló er艖szakra鈥�. A március 27. és 30. között Magyarországon tartózkodó érsek március 28-án, az ország éves nagyköveti konferenciáján szólalt fel. Kiemelte a vallások fontos szerepét, amelyet a jelenkori geopolitikai kihívásokban játszhatnak. A vatikáni diplomata beszédében hangsúlyozta, hogy éppen az az elkötelezettség, hogy 鈥瀐elyezzék az emberi méltóságot minden diplomáciai tárgyalás és megoldás középpontjába鈥�, teszi a vallásokat és képvisel艖iket fontos szerepl艖kké a béke építésének folyamataiban és az ezért folytatott párbeszédben.

A béke vallási koncepciója: az emberi méltóság

Gallagher érsek kifejtette, hogy a katolikus békekoncepció, amely a Szentszék diplomáciai er艖feszítéseinek alapja, nem csupán 鈥瀙olitikai szükségszer疟ség鈥� vagy 鈥瀉 háború hiánya鈥�, hanem 鈥瀍rkölcsi kötelesség és Isten akaratának tükröz艖dése鈥�. Éppen 鈥瀉z igazságosság, a szeretet és az igazságos rend jelenléte鈥� az, ami 鈥瀉 szívek megtérésére鈥� és 鈥瀖inden ember méltóságának elismerésére鈥�, valamint az átfogó fejl艖désre hív. Ez egy olyan béke, amely tehát 鈥瀉z Istennel és az egyes személyek közötti鈥� és 鈥瀟ágabb értelemben az egyének, közösségek, társadalmak és végs艖 soron a nemzetek és az államok közötti kiengesztelésen alapul鈥�. 鈥濧 béke Isten ajándéka, amely az igazságon és a szereteten alapul, és az isteni kegyelemmel való emberi együttm疟ködés révén érhet艖 el鈥� 鈥� tette hozzá az államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felel艖s vatikáni képvisel艖.

A vallásközi párbeszéd jelent艖sége

Beszédében az érsek rámutatott, hogy az 鈥瀒gazság, az igazságosság, a szeretet és a szabadság鈥� értékei azok, amelyek a Szentszék küldetésének alapját képezik. Ezek nem 鈥瀔izárólag a kereszténységben vannak jelen, hanem minden kultúrában és vallási hagyományban felt疟nnek鈥�, és 鈥瀉lapvet艖en egyetemesek鈥�. Ez teszi a vallásközi párbeszédet nem 鈥瀡álaszthatóvá鈥�, hanem 鈥瀉 mélyreható történelmi és erkölcsi dimenziókkal bíró konfliktusok megoldásának alapvet艖 eszközévé鈥�. A békének 鈥瀡alami mélyebbre kell hivatkoznia: a minden vallási hagyományban jelenlév艖 közös erkölcsi és etikai meggy艖z艖désre, és mindenekel艖tt az emberi személy természetére鈥� 鈥� mutatott rá Gallagher érsek. Utalt példaként arra, hogy a Szentszék állandó párbeszédben áll az iszlám világ intézményeivel, illetve a pápa személyes elkötelezettségére a béke ösvényeinek el艖mozdítása érdekében, például az Emberi Testvériségr艖l szóló dokumentum aláírásával az Al-Azhar f艖imámjával, Ahmed Al-Tayyibbel 2019-ben. 鈥濬erenc pápa megújult hangsúlyt fektetett a béketeremtésre, mint gyakorlati és mindennapi elkötelezettségre鈥� 鈥� húzta alá a vatikáni képvisel艖. Hozzátette, hogy 鈥瀉 fenntartható, igazságos és tartós béke mélyebb elkötelezettséget igényel, amely nemcsak a diplomáciát, hanem a vallás által régóta támogatott erkölcsi és etikai elveket is magában foglalja.鈥� 鈥濧 politikai békeszerz艖dések véget vethetnek a háborúknak, de erkölcsi alap nélkül gyakran nem gyógyítják meg a megosztottságot鈥� 鈥� nyomatékosította Gallagher érsek.

A vallásdiplomácia manapság elengedhetetlen

鈥濻ok konfliktusnak a közvetlen okától függetlenül van vallási dimenziója鈥� 鈥� állapította meg a vatikáni képvisel艖. Utalt például az Izrael és Palesztina közötti konfliktusra, vagy olyan helyekre, mint Szíria, Irak vagy Ukrajna, ahol bár a politikai tényez艖k központi szerepet játszanak, a vallási megosztottság is hatással van a különböz艖 felekre. A történelem során és id艖nként még ma is a vallást 鈥瀍r艖szakos célokra鈥� vagy 鈥瀔onfliktusok igazolására használják鈥� 鈥� mutatott rá Gallagher érsek. Fontos azonban, hogy most a diplomácia világa felismerje, hogy a vallási képvisel艖k 鈥瀐atékony eszközei lehetnek a megbékélésnek és az egységnek鈥�, mert képesek túllépni a diplomáciai kérdéseken, és olyan párbeszédet kínálnak, amelyet 鈥瀉 politikai pragmatizmus önmagában nem képes elérni鈥�. 鈥濧 vallásdiplomácia ereje nem abban rejlik, hogy milyen politikai vagy katonai befolyással rendelkezik, hanem abban, hogy képes megszólítani az egyének szívét és elméjét鈥� 鈥� magyarázta Gallagher érsek, aki felidézte a Szentszék közvetít艖 szerepét az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledésben, amely a 2014-es történelmi megállapodásban csúcsosodott ki. A vallásdiplomácia a 鈥瀔özös emberi értékekben gyökerez艖 párbeszéd felkínálásával鈥� segít 鈥瀊etölteni鈥� a tárgyalások során esetlegesen fennálló hézagokat. 鈥濧 békét a testvériségre kell építeni, nem csak politikai, katonai vagy akár gazdasági megállapodásokra鈥� 鈥� hangoztatta a vatikáni elöljáró. Kifejtette, hogy az ideológiák vagy a diplomáciai stratégiák id艖vel változhatnak, de az olyan erkölcsi elvek, mint az igazság, az igazságosság és a megbékélés állandóak.

Magyarország értékei

Végül Gallagher érsek Magyarország történelmér艖l beszélt, amely I. Szent István király víziójából ösztönzést nyerve alkotmányában 鈥瀉z egység, az igazságosság és a békés együttélés elveit鈥� testesítette meg. Az ország 鈥瀒gyekszik bebizonyítani, hogy a béketeremtés nem elvont eszmény, hanem megélt valóság鈥�, amely 鈥瀉z emberi méltóság védelmében és az emberi élet tiszteletében, valamint egy olyan társadalom el艖mozdításában gyökerezik, amelyben különböz艖 kulturális és vallási hagyományok egymás mellett élhetnek, és amelyben gondoskodnak a legsebezhet艖bbekr艖l鈥� - zárta szavait az államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felel艖s vatikáni képvisel艖 a magyar nagykövetekhez intézett beszédében.