Három éve alakult a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség: interjú Tóth Krisztina szakdelegátussal
Gedő Ágnes - Vatikán
A világon négy helyen található magyar levéltári kirendeltség: Bécsben, Moszkvában, Isztambulban és a Vatikánban. A Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség 2022. márciusában alakult meg Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus vezetésével a Szentszéki Magyar Nagykövetségen. A delegátus fontos feladata a vatikáni és római levéltárakban a Hungarika-anyagok feltárása és ezekről jegyzék készítése, illetve amennyiben lehetséges, digitalizáltatásuk. A jegyzékeket és a digitalizált anyagokat a kutatók a Magyar Nemzeti Levéltárban tanulmányozhatják.
Szintén meghatározó feladata a delegátusnak a magyar kutatók munkájának segítése. Egy évben közel félszáz megkeresés érkezik – mind személyesen, mind írásban számos kutató fordul hozzá kéréssel a középkortól a 20. századig, változatos témákkal. Vannak, akik a kutatás megkezdéséhez kérik a segítségét a vatikáni levéltárakban, mások egy adott iratot vagy adatot szeretnének megtalálni. A delegátus - bár a kutatást nem végzi el helyettük - segít nekik annak megismerésében, hogyan milyen feltételekkel lehet a szentszéki levéltárakban kutatást végezni, mely áttekintő jegyzéket szükséges az adott témához levenni a polcról; a kutatás szakmai módszertanát vázolja vagy segít a felmerült szakmai kérdés megválaszolásában.
A delegátus ezen kívül építi a szakmai párbeszéd hídjait a különféle szentszéki és római levéltárakkal, forrásőrző intézményekkel, történettudományi intézményekkel és egyetemekkel, valamint ezek és hazai megfelelőik (levéltárak, forrásőrző intézmények, történettudományi intézmények és egyetemek) között. Ezt elsősorban szakmai, levéltáros ill. történeti konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, szakmai kiállítások rendezésével tudja megtenni, melyekbe mind hazai, mind nemzetközi partnereket bevon. Ezek lehetőséget adnak az együttműködésre, közös projektek kezdeményezésére, egymás vatikáni és hazai levéltári kutatásokon alapuló eredményei megismerésére, egyben a magyar kutatók munkásságának római megismerésére is. E téren az elmúlt három év során számos jelentős szakmai eredményt értek el. Többek között öt nemzetközi konferenciát és három szakmai könyvbemutatót rendeztek.
2022 őszén tartották a „Levéltárak és könyvtárak mint hidak. Források a Szentszék és Magyarország közötti együttműködéshez” című konferenciát, mely alkalmat nyújtott arra, hogy a Hungarika-kutatásban szakértő, tapasztalattal bíró személyek (köztük például Szabó Csaba, a MNL főigazgatója és Koltai András, a MELTE elnöke) és a vatikáni levéltárigazgatók (a konferencián előadtak: Sergio Pagano, a Vatikáni Apostoli Levéltár prefektusa, Johan Ickx ,a Pápai Államtitkárság Történeti Levéltárának igazgatója és Ugo Taraborrelli, az Apostoli Penitenciária levéltárigazgatója) vázolják az eddigi magyar eredményeket, és vázolják a vatikáni kutatásokban rejlő perspektívákat a célközönségnek. A konferenciakötet idén jelenik meg nyomtatásban.
2023. májusában rendezték meg a vörös és fehér mártírokról szóló kiállítást és kerekasztal-beszélgetést a Római Magyar Akadémián. A köszöntőbeszédet Fabio Fabene, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának titkára mondta, a kerekasztalba és két kísérő előadásba szakmabeliek kapcsolódtak be. A roll-up kiállítás elsősorban azokat a magyar boldogokat és szentéletű magyarokat mutatta be, akik a világháború alatt vagy a kommunizmus idején szenvedtek üldöztetést hitükért, meggyőződésükért. Az első tablók egyikén szerepelt Bódi Mária Magdolna, akit idén októberben avatnak boldoggá.
2023. októberében a Römisches Institut des Görres-Geschellschafttal és a Vatikáni Apostoli Levéltárral közösen rendezték meg az Augustin Theiner-konferenciát. Theiner a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa volt és 1859-1860-ban késő középkori magyar vonatkozású forrásokat publikált.
2023. novemberében Hornig Károly püspökké történő kinevezésének 135. évfordulójára rendeztek a Pápai Gergely Egyetemen a vatikáni levéltári kutatásokat támogató püspök emlékére konferenciát. Apropóját többek között az is adta, hogy a Veszprém és Balaton térsége volt Európa egyik kulturális fővárosa.
Végül 2024. őszén a Holokauszt 80. évfordulójára emlékezve rendeztek konferenciát a Római Magyar Akadémián a Vatikáni Apostoli Levéltár és a Jezsuita Római Központi Levéltár patronátusával. Ezen többek között Erdő Péter bíboros és Köves Slomó főrabbi köszöntötték a közönséget, a téma neves külföldi és hazai szakértői adtak elő. Köztük a delegátus által koordinált, a magyar zsidóság 20. századi üldözésének vatikáni és hazai forrásait feltáró, elsősorban a 2022 nyarán megnyitott Ebrei fonddal foglalkozó kutatócsoport tagjai. A konferenciából kötet készül.
Több könyvbemutató rendezésébe is bekapcsolódott a delegáció partnerként vagy szakmai tanácsadással. Például 2023-ban mutatta be a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főmunkatársának, Petrás Évának a „The Many Lives of a Jesuit, Freemason, and Philanthropist. The Story of Töhötöm Nagy” című kötetét a Római Magyar Akadémián Johan Ickx levéltárigazgató a delegátus felkérésére. 2024 áprilisában ugyanitt Horváth Gábor „Anonymus autore dei Gesta Hungarorum. La „visione della cristianità” di Papa Innocenzo III e le terre di Ungheria” című kötetét mutatták be többek között a Pápai Történettudományi Bizottság és több pápai egyetem közreműködésével. Ugyanezen év őszén vatikáni és hazai levéltári kutatásokra épülő, 15 év szakmai munka eredményét tartalmazó, a magyar görögkatolikusok történelmét és művészettörténetét a kezdetektől 1920-ig angol nyelven bemutató kötetet ismertettek meg a szakmai közönséggel a Szentszéki Magyar Nagykövetségen tartott bemutatón. Ezen a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa és Kocsis Fülöp metropolita érsek köszöntötték az egybegyűlteket. A kötetet bemutatók sorában ott volt Gianpaolo Rigotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának levéltárigazgatója.
Végül a delegátus hazai intézmények (MNL, Holokauszt Emlékközpont, HUN-REN BTK TTI, HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet) római kutatómunkáját is koordinálja: a magyar zsidóság 20. századi üldözése forrásainak feltárásán dolgoznak. Ennek keretében tavaly közreadták az Ebrei kutatócsoport által a vatikáni levéltárakban Slachta Margit szociális testvér zsidómentő tevékenységéről gyűjtött forrásokat a Barankovics István Alapítvány felkérésére, lábjegyzetekkel és rövid bevezető tanulmánnyal. Eredményeiket a már említett őszi Holokauszt konferencián és az ELTE-n „A magyar zsidóság üldözése és mentése 1941–1945” címmel megrendezett nemzetközi konferencián is ismertették. A feltárt forrásokból forráskiadványt készítenek.
A szentévben a Szentszéki Magyar Nagykövetség Bódi Mária és Mindszenty József tiszteletére rendez konferenciát „A hit tanúi, a remény sugarai” címmel, amelyen jelentős egyházi személyiségek mellett a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár igazgatója és levéltárosa, valamint a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának levéltárigazgatója is aktív szerepet vállalnak. A konferencia májusban lett volna, de a pápa halála miatt el kellett azt halasztani.
Egy intézmény alapjainak lerakása, akárcsak a szakmai kapcsolatok építése közös témák mentén, a lehetőségek felmérése és tudatos kiaknázása hosszabb távú feladat, amelynek e három évben az első lépéseit tette meg Tóth Krisztina. Levéltári szakdelegátusként arra bátorít mindenkit, hogy jöjjön el kutatni Rómába, hiszen a vatikáni és római levéltárak minden szakmai tudással felvértezett kutató előtt nyitva állnak. Szakmabeliként és diplomataként szívesen segít, igyekszik hathatósan képviselni a magyar intézmények, magyar kutatók érdekeit és építeni továbbra is a levéltárakkal, forrásőrző és történeti intézményekkel, egyetemekkel a szakmai párbeszéd hídjait.