Ad catacumbas, az els艖 kereszt茅nyek nyom谩ban az eml茅kezet 茅s a rem茅ny 煤tjain
Paolo Ondarza - Vatikán
Ezeket az alagutas k艖fejt艖 bányákat az I. század óta használták a pogány és keresztény temetkezésekre, ahol a keresztény közösség növekedése miatt folyamatosan folytak a feltárások a föld alatt. Ennek eredményeképpen egy 12 kilométer hosszú, három szinten elterül艖, bonyolult földalatti alagúthálózat alakult ki, amelynek nagy része ma is látogatható.
A katakombák rejtekhelyek voltak?
Flavio Pallocca, a Szakrális Régészeti Pápai Bizottság régészének ismertet艖je szerint tévhit azt gondolni, hogy a katakombák az els艖 keresztények rejtekhelyeiként szolgáltak volna, amelyet a földalatti temet艖kre jellemz艖 bonyolult alagutak labirintusszer疟sége sugallt évszázadokon keresztül. Mára ugyanis egyértelm疟vé vált, hogy a katakombák temet艖k voltak. Az els艖 keresztények ezen alagutakat a 鈥瀟emet艖鈥� kifejezéssel illették, amellyel nem másra, mint az alvásra utaltak. Egyfajta hálótermekként szolgáltak, ahol az elhunyt keresztények földi maradványai pihentek a feltámadásra várva. Ezt tükrözik a katakombák falain található freskók is, amelyek a reményr艖l és a halálon túli életr艖l szóló ábrázolásokként szolgáltak.
Péter és Pál apostolok emléke
Péter és Pál apostolok tiszteletét a Via Appia Antica-n lév艖 Szent Sebestyén régészeti komplexum 艖rizte, ahol a hagyomány szerint a III. századi keresztényüldözés idején a két szent ereklyéit elhelyezték. Az apostolok földi maradványait egy nagy, oszlopokkal kialakított fedett teremben 艖rizték, ahol Péterhez és Pálhoz intézett könyörgésekr艖l és imákról szóló graffitiket találtak. E feliratok egy része még ma is látható, amelyek közül figyelemre méltó egy zarándoké, aki a kereszténység két legfontosabb vértanúját megszólítva így fohászkodott: 鈥濸aule et Petre petite pro Victore鈥�, vagyis Pál és Péter imádkozzatok a gy艖zelemért. A források nagyon pontosan azonosítják ezt a helyet az apostolok tiszteletének helyszínével, ahová csak kés艖bb csatlakozott az itt eltemetett Szent Sebestyén kultusza.
Szent Sebestyén kultusza
Sebestyén vértanú, aki annak ellenére, hogy Diocletianus császár megbecsült személyi 艖re volt, a végs艖kig tanúságot tett Krisztusba vetett hitér艖l, elnyerve ezáltal a hívek egyre növekv艖 tiszteletét. Sebestyén sírja a keresztények, különösen a tehet艖sebbek körében egyre látogatottabbá vált, akik szenvedélyesen vágytak arra, hogy közelében kerüljenek végs艖 nyugalomra. Egy V. századi hagiográfiai forrás szerint egy Lucina nevezet疟 jámbor matróna álmában megjelent Sebestyén, aki megmutatta neki azt a helyet, ahol nyilakkal átszúrt és a Cloaca Maximába dobott teste hevert. Sebestyén ezután arra kérte az asszonyt, hogy földi maradványait vigyék át az Appia úton lév艖 temet艖be. Ez a forrás pontosan jelzi azt a helyet, ahol Sebestyént eltemették: egy kriptában, az apostolok földi maradványai közelében. Sebestyén ma ismert sírhelye megfelel ennek a leírásnak, és a Konstantin császár idején épült Péter és Pál apostoloknak szentelt bazilika alatt található.
Szentévi kezdeményezés a katakombák meglátogatására
A remény jegyében meghirdetett 2025-ös szentév során a Szakrális Régészeti Pápai Bizottság meghirdette 鈥濧 mártírok útja鈥� elnevezés疟 kezdeményezést, amelynek keretében a zarándokok egy 鈥�útlevelet鈥� kapnak Róma hat katakombájának meglátogatásához. Ez az útlevél kedvezményekre jogosítja fel tulajdonosát, továbbá minden egyes látogatás alkalmával bélyegz艖vel illetik a meglátogatott katakombára vonatkozó rovatot. A túra végén egy szentévi emlék oklevelet is kiállítanak a zarándoklat teljesítésér艖l. A kezdeményezés meghívás arra, hogy imát mondjunk a vértanúk emlékére, akiknek kultusza az els艖 keresztény temet艖k kialakulásához f艖z艖dik.
