Ad catacumbas, az els? kereszt¨¦nyek nyom¨¢ban az eml¨¦kezet ¨¦s a rem¨¦ny ¨²tjain
Paolo Ondarza - Vatikán
Ezeket az alagutas k?fejt? bányákat az I. század óta használták a pogány és keresztény temetkezésekre, ahol a keresztény közösség növekedése miatt folyamatosan folytak a feltárások a föld alatt. Ennek eredményeképpen egy 12 kilométer hosszú, három szinten elterül?, bonyolult földalatti alagúthálózat alakult ki, amelynek nagy része ma is látogatható.
A katakombák rejtekhelyek voltak?
Flavio Pallocca, a Szakrális Régészeti Pápai Bizottság régészének ismertet?je szerint tévhit azt gondolni, hogy a katakombák az els? keresztények rejtekhelyeiként szolgáltak volna, amelyet a földalatti temet?kre jellemz? bonyolult alagutak labirintusszer?sége sugallt évszázadokon keresztül. Mára ugyanis egyértelm?vé vált, hogy a katakombák temet?k voltak. Az els? keresztények ezen alagutakat a ?temet?¡± kifejezéssel illették, amellyel nem másra, mint az alvásra utaltak. Egyfajta hálótermekként szolgáltak, ahol az elhunyt keresztények földi maradványai pihentek a feltámadásra várva. Ezt tükrözik a katakombák falain található freskók is, amelyek a reményr?l és a halálon túli életr?l szóló ábrázolásokként szolgáltak.
Péter és Pál apostolok emléke
Péter és Pál apostolok tiszteletét a Via Appia Antica-n lév? Szent Sebestyén régészeti komplexum ?rizte, ahol a hagyomány szerint a III. századi keresztényüldözés idején a két szent ereklyéit elhelyezték. Az apostolok földi maradványait egy nagy, oszlopokkal kialakított fedett teremben ?rizték, ahol Péterhez és Pálhoz intézett könyörgésekr?l és imákról szóló graffitiket találtak. E feliratok egy része még ma is látható, amelyek közül figyelemre méltó egy zarándoké, aki a kereszténység két legfontosabb vértanúját megszólítva így fohászkodott: ?Paule et Petre petite pro Victore¡±, vagyis Pál és Péter imádkozzatok a gy?zelemért. A források nagyon pontosan azonosítják ezt a helyet az apostolok tiszteletének helyszínével, ahová csak kés?bb csatlakozott az itt eltemetett Szent Sebestyén kultusza.
Szent Sebestyén kultusza
Sebestyén vértanú, aki annak ellenére, hogy Diocletianus császár megbecsült személyi ?re volt, a végs?kig tanúságot tett Krisztusba vetett hitér?l, elnyerve ezáltal a hívek egyre növekv? tiszteletét. Sebestyén sírja a keresztények, különösen a tehet?sebbek körében egyre látogatottabbá vált, akik szenvedélyesen vágytak arra, hogy közelében kerüljenek végs? nyugalomra. Egy V. századi hagiográfiai forrás szerint egy Lucina nevezet? jámbor matróna álmában megjelent Sebestyén, aki megmutatta neki azt a helyet, ahol nyilakkal átszúrt és a Cloaca Maximába dobott teste hevert. Sebestyén ezután arra kérte az asszonyt, hogy földi maradványait vigyék át az Appia úton lév? temet?be. Ez a forrás pontosan jelzi azt a helyet, ahol Sebestyént eltemették: egy kriptában, az apostolok földi maradványai közelében. Sebestyén ma ismert sírhelye megfelel ennek a leírásnak, és a Konstantin császár idején épült Péter és Pál apostoloknak szentelt bazilika alatt található.
Szentévi kezdeményezés a katakombák meglátogatására
A remény jegyében meghirdetett 2025-ös szentév során a Szakrális Régészeti Pápai Bizottság meghirdette ?A mártírok útja¡± elnevezés? kezdeményezést, amelynek keretében a zarándokok egy ?útlevelet¡± kapnak Róma hat katakombájának meglátogatásához. Ez az útlevél kedvezményekre jogosítja fel tulajdonosát, továbbá minden egyes látogatás alkalmával bélyegz?vel illetik a meglátogatott katakombára vonatkozó rovatot. A túra végén egy szentévi emlék oklevelet is kiállítanak a zarándoklat teljesítésér?l. A kezdeményezés meghívás arra, hogy imát mondjunk a vértanúk emlékére, akiknek kultusza az els? keresztény temet?k kialakulásához f?z?dik.
