Leó pápa jubileumi katekézise: Jézus keresztje az élet legnagyobb felfedezése
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Mélyre ásva lehet rátalálni Isten Országára
A Szentatya – beszéde kezdetén – egyik gyerekkori emlékét idézte fel, amikor két kezével izgalommal kezdett ásni a földben, ám ezt még ma is megfigyelhetjük, ahogy a gyerekek ásni kezdenek a földben, feltörve a világ kemény kérgét, hogy meglássák, mi rejlik alatta. Ám amit Jézus a szántóföldbe rejtett kincs példázatában leír, az már nem gyerekjáték, hanem a meglepetés öröme. Valóban, így lehet megtalálni Isten országát! A remény föllángol, amikor ásunk és feltörjük a valóság kérgét, amikor a felszín alá merülünk. A kereszténység, amint elnyerte szabadságát, Jézus tanítványai révén elkezdett ásni, főként szenvedése, halála és feltámadása helyszínein. Ennek kapcsán Kelet és Nyugat hagyománya egyaránt Flavia Julia Helenára, Konstantin császár édesanyjára emlékezik, aki egy kereső lélek volt, aki ásni kezdett. A reményt gyújtó keresett kincs valójában Jézus élete: az ő nyomdokaiba kell lépnünk – bíztatott Leó pápa.
Ilona nagy „találmánya” a Szent Kereszt felfedezése volt
Hányféle más dolgot tehetett volna egy császárné! Milyen előkelő helyeket részesíthetett volna előnyben Jeruzsálem peremvidéke helyett. Élvezhette volna az udvar örömét és tiszteletét! Mi is nyugodtan megpihenhetünk hatalmi pozícióinkban és a biztonságot nyújtó nagyobb vagy kisebb gazdagságunkban. Így viszont elveszítjük a gyermekkor örömét, mely ásni akar, hogy rátaláljon arra, ami minden napot újjá tesz. A „feltalálni” szó a latin „rátalálni” kifejezésből ered. Ilona nagy „találmánya” a Szent Kereszt felfedezése volt. Íme, az elrejtett kincs, amelyért mindent eladott! Jézus keresztje az élet legnagyobb felfedezése, az az érték, amely minden értéket megváltoztat.
Ilona egyszerű származású, de őszintén kereső lélek volt
Ilona meg tudta érteni ezt, talán mert régóta hordozta saját keresztjét. Ő nem a császári udvarban született, azt mondják róla, hogy egyszerű származású fogadóslány volt, akibe a későbbi Konstantin császár beleszeretett. Feleségül vette, de hatalmi okokból nem habozott elválni tőle, évekre elválasztva őt Konstantin fiától. Amikor Nagy Konstantin császár lett, maga is sok fájdalmat és keserűséget okozott neki, de Ilona mindig önmaga maradt: egy kereső asszony. Elhatározta, hogy keresztény lesz, és mindig gyakorolta a szeretetet, soha nem feledkezve meg az egyszerű alázatosokról, akik közül maga is származott.
A szív művelése erőfeszítést igényel
A méltóság és a lelkiismeret iránti ilyen hűség ma is megváltoztatja a világot, közelebb visz minket a kincshez, mint a földműves munkája. A szív művelése erőfeszítést igényel. Ez a legnagyobb munka. De aki ás, az talál, a mélybe ereszkedéssel egyre közelebb kerül ahhoz az Úrhoz, aki kiüresítette önmagát, hogy olyan legyen, mint mi. Keresztje földünk kérge alatt van, amin akár büszkén járhatunk, szórakozottan rátaposva a lábunk alatt rejlő kincsre. Ám ha olyanok leszünk, mint a gyermekek, akkor egy másik Országot, egy másik erőt fogunk megismerni. Isten mindig alattunk van, azért, hogy felemeljen minket – zárta jubileumi katekézisét Leó pápa.