Jézus a hitünk mércéje – XIV. Leó pápa ÚԲⲹ imádsága
Vertse Márta – Vatikán
Jézus nem a hatalom, nem a siker könnyű útját választotta, hanem annyira szeretett bennünket, hogy üdvösségünkért átment a „szűk kapun”, a Kereszten – hangsúlyozta a Szentatya. Kérjük Szűz Máriát, hogy segítségével megnyíljunk az Atya szeretetének.
Jézus miért mondja, hogy szűk az üdvözülés kapuja?
Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok! – köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt híveket XIV. Leó pápa a Vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobája ablakából. Elmélkedését a „szűk kapu” képéhez fűzte, amelyet a vasárnapi evangéliumi szakasz (Lk 13,22-30) tár fel előttünk. Jézus akkor használja ezt a jelképet, amikor valaki megkérdezi tőle, hogy kevesen vannak-e, akik üdvözülnek. Jézus így válaszol a férfi kérdésére: „Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak”.
Első ránézésre ez a kép néhány kérdést ébreszt fel bennünk: ha Isten a szeretet és az irgalmasság Atyja, aki mindig tárt karokkal vár minket, akkor miért mondja Jézus, hogy szűk az üdvözülés kapuja? – folytatta beszédét a Szentatya.
A Jézusba vetett hitünk hassa át egész életünket, minden döntésünket
Kétségtelen, hogy az Úr nem akar minket elbátortalanítani. Szavai elsősorban arra szolgálnak, hogy figyelmeztessék azokat az elbizakodottakat, akik azt hiszik, hogy már üdvözültek, akik gyakorolják vallásukat és ezért máris gondtalannak érzik magukat. Valójában nem értették meg, hogy nem elég vallásos cselekedeteket végrehajtani, ha ezek nem alakítják át a szívet. Az Úr nem akar olyan istentiszteletet, ami elkülönül az élettől, és nem kedveli azokat az áldozatokat és imákat, amelyek nem vezetnek el bennünket a testvérek iránti szeretetre, az igazságosság gyakorlására. Ezért, amikor ők az Úr elé állnak, azzal dicsekedve, hogy vele együtt ettek és ittak, hallgatták tanításait, azt a választ fogják hallani, hogy „Nem tudom, honnan vagytok! Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők!”.
Jézust követve vállaljunk kockázatot a szeretetben
Szép a vasárnapi evangéliumi szakasz provokációja – állapította meg Leó pápa. Miközben mi, néha a hittől távol állókról mondunk ítéletet, Jézus válságos helyzetbe hozza a „hívők biztonságát”. Jézus ugyanis azt mondja, hogy nem elég hitünket szavakkal megvallani, Ővele együtt enni és inni az Eucharisztia ünneplésekor, vagy jól ismerni a keresztény tanításokat. Hitünk akkor hiteles, amikor átöleli egész életünket, amikor választásaink döntő szempontjává válik, amikor olyan nőkké és férfiakká alakít át bennünket, akik elkötelezik magukat a jóért és kockázatot vállalnak a szeretetben, mint ahogy Jézus tette. Ő nem a siker vagy a hatalom könnyű útját választotta, hanem azért, hogy megszerezze üdvösségünket, annyira szeretett bennünket, hogy áthaladt a Kereszt „szűk kapuján”. Ő a mi hitünk mércéje, Ő az a kapu, amelyen át kell mennünk, hogy üdvözülhessünk (vö. Jn 10,9), megélve az Ő szeretetét, életünkkel a béke és az igazságosság munkásaivá válva.
Ha kitartunk hitünk mellett, már most belépünk Isten szívébe
Néha ez azzal jár, hogy fárasztó és népszerűtlen döntéseket kell hoznunk, harcolnunk kell a saját önzésünk ellen, másokért kell fáradoznunk, ki kell tartanunk a jó mellett, amikor látszólag a rossz logikái uralkodnak. De átlépve ezen a küszöbön, felfedezzük, hogy az élet új módon tárul elénk, és már mostantól kezdve belépünk Isten tágas szívébe és az örök ünnep örömébe, amelyet Ő készített számunkra – mondta beszéde végén Leó pápa, arra buzdítva, hogy fohászkodjunk Máriához. Szűz Mária segítsen nekünk, hogy bátran áthaladjunk az Evangélium „szűk kapuján”, hogy így örömmel megnyílhassunk az Atya Isten szeretetének szélessége előtt.