杏MAP导航

Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória – Vatikán

XIV. Leó pápa Peru nagy szentjeinek példájára mutat rá a 2025-ös perui Társadalmi Hét résztvev?inek, amelyet Limában tartanak augusztus 14. és 16. között. A helyi Püspöki Konferencia által támogatott országos rendezvény helyet ad a találkozásra, a párbeszédre és az elkötelez?désre, amelynek célja válaszok és projektek kidolgozása az ország összetett társadalmi-politikai valóságának kezelésére, valamint a 2026-os választásokra való tekintettel. A pápa spanyol nyelv? levelét az Állampolgári és szinodális tapasztalatok vásárán olvastak fel. Ebben azt javasolja, hogy a ?számos gazdasági, politikai és kulturális kihívással jellemzett id?szakban” olyan válaszokat kell adni, amelyek megtalálhatók Limai Szent Róza, Porres Szent Márton, Macías Szent János és Szent Turibius de Mogrovejo munkásságában.

A szentek tanúságtétele

Ezek a személyek nyilvánvalóvá teszik, hogy a perui földet, ahol a pápa korábban misszionáriusként élt, mindig is ?a Gondviselés sajátos terve kísérte, különösen katolikus hitünket illet?en, amelyet mindig a leginkább rászorulók iránti gondoskodással és szolgálattal összhangban vallottunk meg”. Peruban az évszázadok során az ?életszentség s?r?sége” figyelhet? meg, a misztikus élet, a szegények iránti szeretet és az Evangélium er?teljes és termékeny jelenlétének tanúságtételei közepette. Ma ezzel kell foglalkoznunk, hogy el?mozdítsuk egyházi és társadalmi munkánkat. ?Az igazságtalanság és a kirekesztés fájdalma, amelyet oly sok testvérünk és n?vérünk elszenved, arra készteti az összes megkereszteltet, hogy egyházként válaszoljon, amelynek az Evangélium mélységeib?l kell választ adnia az id?k jeleire. Ehhez sürg?sen szükségünk van a mai szentek tanúságtételére, vagyis olyan emberekére, akik egységben maradnak az Úrral, mint a sz?l?vessz?k a sz?l?t?vel” – figyelmeztet XIV. Leó pápa üzenetében.

Krisztus a középpont és a cél

A szentek ?nem a barokk múlt díszei” – er?síti meg a pápa –, ?hanem Isten hívásából fakadnak, hogy egy jobb jöv?t építsünk”. Ezért ?az Egyház minden társadalmi cselekvésének középpontjában és céljában álljon Krisztus evangéliumának hirdetése, hogy a mindennapi dolgok elhanyagolása nélkül mindig tudatában maradjunk szolgálatunk megfelel? és végs? irányának.” ?Ha Krisztust nem a maga teljességében osztjuk meg másokkal, akkor mindig nagyon keveset fogunk adni” – hangsúlyozza XIV. Leó.

Az Evangéliumból kiinduló megújuló er?k

Ebben a tekintetben a pápa Szent VI. Pál ?megvilágosító” szavait idézi Macías Szent János 1975-ös szentté avatása alkalmából: ?mindenkit egyesített a szeretetben, az átfogó humanizmusért dolgozva. És mindezt azért tette, mert szerette az embereket, mert meglátta bennük Isten képét. Mennyire szeretnénk erre emlékeztetni mindazokat, akik ma a szegények és a peremre szorultak között dolgoznak!” – jegyzi meg üzenetében a pápa. ?Nem szabad eltávolodnunk az Evangéliumtól, és nem szabad megszegnünk a szeretet törvényét, hogy er?szakos eszközökkel keressünk nagyobb igazságosságot. Az Evangéliumban elegend? potenciál rejlik ahhoz, hogy megújító er?ket ihlessen, amelyek belülr?l alakítják át az embereket és arra ösztönzik ?ket, hogy minden szükséges módon megváltoztassák a struktúrákat és tegyék azokat igazságosabbá és emberibbé” – emlékeztet üzenetében XIV. Leó.

Az Evangélium a ?perifériákon”

Leó pápa ezt követ?en kiemeli Szent Toribio de Mogrovejo püspöki szolgálatát, aki spanyol születés?, de ?missziós tevékenysége és kiterjedt lelkipásztori munkája miatt nyilvánvalóan perui”. Püspöksége idején Toribio száz plébániát alapított, összehívott egy Pánamerikai zsinatot, két tartományi zsinatot és tizenkét egyházmegyei szinódust. Mindeközben ?naponta ereje legjavát adta az elhagyatottaknak és azoknak, akik azokat a földrajzi vagy kulturális régiókat lakták, amelyeket el?döm, Ferenc pápa ?perifériáknak” nevezett”.

Leó pápa hangsúlyozza, hogy a XVI. században Toribio ?a hiteles szinodalitás és a perifériáknak felkínált Evangélium püspöki szimbóluma volt”. A perui vidékek nemcsak apostoli cselekvésének ?buzgalmában” látták ?t, ?amely ma is leny?göz minket”, hanem ?nyugodt arcának csendjében és összeszedett, áhítatos tekintetében” is, amely világosan megmutatta, hogy ez az er? az intenzív imából fakad.

Az éhség a ?Mennyei Kenyérre”

?Kedves testvéreim és n?véreim, nem kétféle szeretet van, hanem csak egy és ugyanaz” – írja XIV. Leó a limai Társadalmi Hét résztvev?ihez intézett üzenetének végén. Csak ?egy és ugyanaz” a szeretet létezik, ?amely arra ösztönöz minket, hogy ajándékozzunk mind fizikai kenyeret, mind az Ige Kenyerét, amely viszont dinamizmusával felébreszti az éhséget a Mennyei Kenyér iránt, amelyet csak az Egyház adhat Krisztus parancsára és akaratára, és amelyet semmilyen emberi intézmény, bármilyen jó szándékú is, nem pótolhat.” Ne feledkezzünk meg a Pogányok Apostolának szavairól: ?Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk” (Gal 6,9)