脰t 茅vvel a kik枚t艖i robban谩s ut谩n a p谩pa k枚zels茅g茅t fejezi ki Bejr煤t n茅p茅hez
Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória 鈥� Vatikán
Tanúvallomások, emlékek, néma felvonulás és az áldozatok nevét visel艖 75 fa elültetése jelképezte a 2020. augusztus 4-i bejrúti kiköt艖i robbanás ötödik évfordulóján tartott imavirrasztást. Könnyek és imák kísérték az ünnepélyes megemlékezést, miközben a libanoniak öt évvel kés艖bb ismét a 245 halottra és 6000 sérültre emlékeztek, egy nyílt sebre, a Cédrusok országának újabb megpróbáltatására, a háborúval, a gazdasági és politikai válságokkal, valamint a társadalmi instabilitással együtt. Egy pápák által szeretett föld 鈥� II. János Páltól kezdve, aki 鈥�üzenetnek鈥� nevezte, egészen Ferenc pápáig, aki alig egy évvel ezel艖tt, augusztusban fogadta a kiköt艖i tragédia áldozatai hozzátartozóinak egy csoportját. Most Leó pápa Pietro Parolin bíboros államtitkár által aláírt üzenetben biztosítja 艖ket, hogy Krisztus könnyei 鈥瀍gyesülnek a miénkkel a veszteség és a szenvedés láttán鈥�. 鈥濪e sosem a halálé az utolsó szó鈥� 鈥� er艖síti meg a pápa. Közvetíti saját és az egész egyház szeretetét a libanoni népnek. Leó pápa 鈥瀒smételten együttérzését kívánja kifejezni mindazoknak, akiknek a szíve megsebesült, vagy akik mindent elvesztettek e katasztrófa miatt. A szeretett és szenved艖 Libanon továbbra is imái középpontjában áll鈥� 鈥� áll az üzenetben. A pápa szavait az augusztus 3-i virrasztáson Paolo Borgia érsek, apostoli nuncius olvasta fel, aki megosztotta a Vatikáni Rádióval az országgal kapcsolatos néz艖pontjait és reményeit.
Érsek úr, meséljen nekünk a vasárnapi virrasztásról, amelyet a bejrúti kiköt艖i robbanás ötödik évfordulóján tartottak.
Nagyon megható volt. Karantinában, a Notre-Dame de la Délivrance templom el艖tti téren tartották a kiköt艖höz közel, amelyet a robbanás súlyosabban érintett, ahol a robbanás után közvetlenül a legtöbb mentési er艖feszítés történt. Volt egy rövid ima, amelynek során az áldozatok családjai és a sérültek összegy疟ltek. Voltak tanúságtételek is, majd a néma menet következett a kiköt艖be vezet艖 út mentén található kertbe, ahol az elmúlt napokban 75 fát ültettek el az áldozatok nevével. A jöv艖ben még többet is ültetnek. Ezenkívül a libanoni kulturális miniszter bejelentette, hogy az augusztus 4-én felrobbant silót az ország történelmi emlékhelyévé nyilvánították. Igazán intenzív érzelmi pillanat volt, mert a tragikus robbanás sebei még mindig mélyek. Hatezer-ötszáz embert kezeltek Bejrút kórházaiban, a káosz, a halottak az utcákon 鈥� mindez még mindig élénken él a libanoni nép emlékezetében 鈥� hangsúlyozta az interjúban az apostoli nuncius.
XIV. Leó pápa is 鈥瀓elen鈥� akart lenni ezen az évfordulón鈥�
Igen, a Szentatya jelen volt egy szívhez szóló üzeneten keresztül, amelyet a vatikáni államtitkár írt alá. Ez egy bátorító üzenet volt, amelyben kifejezte személyes és a Szentszék lelki közelségét, amely az évek során különös aggodalmat és közelséget mutatott az áldozatok és családjaik iránt. Érdemes felidézni, hogy Ferenc pápa tavaly fogadta az áldozatok hozzátartozóinak küldöttségét 鈥� emlékeztetett Borgia érsek.
Igen, 2024. augusztus 26-án Ferenc pápa fogadta az áldozatok családjait, amikor visszhangozta az 鈥瀒gazságszolgáltatás és az igazság鈥� iránti kiáltásukat.
Azon a napon nemcsak az elhunytak hozzátartozói voltak jelen, hanem a sérültek és a súlyos sebesüléseket szenvedettek is. És igen, a pápa megismételte az igazságszolgáltatás és az igazság iránti felhívásukat, amelyet a családok már öt éve hangoztatnak. Ferenc pápa elismerte, hogy a kérdés bonyolult és kényes. És ez igaz 鈥� mindannyian tudjuk, hogy az. Ellentétes érdekek játszanak szerepet, de az igazságnak és az igazságszolgáltatásnak mindenek felett érvényesülnie kell. Ma azonban egy kicsit több remény van. A nyomozás szakaszában már történtek lépések. Az áldozatok családjai kezdik visszanyerni a reményt a jöv艖re nézve, bár még hosszú út áll el艖ttük 鈥� állapította meg a libanoni apostoli nuncius.
Pontosabban, hol tart jelenleg a nyomozás?
Még mindig az el艖zetes szakaszban vagyunk, tanúkat és a tényeket ismer艖 embereket hallgatnak meg. De ez id艖be telik, és reméljük, hogy hamarosan lezárul, mert az áldozatoknak és családjaiknak tudniuk kell az igazságot, és látniuk kell az igazságszolgáltatást. Ezeknek a haláleseteknek még mindig nincs egyértelm疟 oka vagy magyarázata, és ez súlyos terhet ró az egész országra 鈥� mutatott rá az érsek.
Egy olyan ország, amely az elmúlt hónapokban háborút is átélt, és egy közel-keleti puskaporos hordó kell艖s közepén találja magát. Hogyan éli meg a libanoni nép ezeket az id艖ket?
Valódi megpróbáltatás ez az ország számára. A t疟zszünet ellenére kétségtelenül továbbra is feszültség uralkodik, és számos bels艖 és küls艖 politikai probléma súlyos terhet jelent, és megoldásra szorul. Természetesen mindig van remény arra, hogy a béke gy艖zedelmeskedik 鈥� hogy a béke megteremthet艖 mind az országon belül, mind a határain. Az út nem könny疟; ez egy bonyolult út. De reméljük, hogy a politikai csomók kibogozhatók, és nemzeti és nemzetközi megoldást találhatunk 鈥� hangsúlyozta Paolo Borgia érsek, apostoli nuncius.
A Fiatalok római jubileumának napjaiban több libanoni zászló is látható volt a Via della Conciliazione úton, a Szent Péter tér és a Tor Vergata területén. Mit jelentenek ezek az új nemzedékek Libanon számára?
Két dolgot képviselnek. El艖ször is, a hitet, amely nagyon is él Libanonban és sokféle formában jut kifejez艖désre. Másodszor, az er艖s ragaszkodást a pápához és az egyetemes egyházhoz. Ez egy olyan fiatalság jele, amely szabadulni akar, újjászületni, egy másféle országot építeni 鈥� mindennek ellenére. Libanon komoly problémával néz szembe, mivel oly sok fiatal kényszerül elhagyni az országot, és Európába, az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába menni jobb életkörülmények reményében. De sok fiatal marad is, és itt akar dolgozni. Mindenki arra vágyakozik, hogy megtalálja azokat a politikai, társadalmi és gazdasági feltételeket, amelyek sajnos még mindig hiányoznak 鈥� olyan feltételeket, amelyek lehet艖vé tennék sokak számára, akiknek el kellett hagyniuk az országot, hogy visszatérhessenek és békésen élhessenek ebben a gyönyör疟 országban 鈥� zárta interjúját Paolo Borgia érsek, Libanon apostoli nunciusa.
