杏MAP导航

Edoardo Giribaldi / Somogyi Viktória – Vatikán

?Békesség mindnyájatoknak: egy ?lefegyverzett és lefegyverz?” béke felé – ez Leó pápa 2026. január elsejei Béke Világnapra készül? üzenetének témája. Pápasága els? pillanatától kezdve, amikor május 8-án délután el?ször megjelent a Szent Péter-bazilika központi loggiáján, a 2026-os Béke Világnap témájáig – amelyet augusztus 26-án jelentett be az Átfogó Emberi Fejl?dés El?mozdításáért felel?s dikasztérium – a béke maradt a központi motívuma, amely áthatja XIV. Leó pápa szavait és gesztusait.

?A valódi béke elfogadása”

A témáról kiadott sajtóközleményben a dikasztérium hangsúlyozza: a pápa ?arra hívja az emberiséget, hogy utasítsa el az er?szak és a háború logikáját, és fogadja el a valódi békét, amely a szereteten és az igazságosságon alapul”. Egy olyan békét, amely nem egyszer?en a konfliktus hiánya, hanem a leszerelés választása, ?vagyis nem a félelemre épül”. A tüzérség csendje ekkor ?lefegyverz?vé” válik, mert ?képes megoldani a konfliktusokat, megnyitni a szíveket, és bizalmat, empátiát és reményt kelteni”. De nem elég pusztán fohászkodni érte, figyelmeztet a szöveg: ?egy olyan életmódban kell megtestesülnie, amely elutasítja az er?szak minden formáját, legyen az látható vagy strukturális”. ?Békesség nektek” (Jn 20,19): a feltámadt Krisztus üdvözlését?l Péter utódjának üdvözléséig ez a hívás egyetemes, ?hív?khöz, nem hív?khöz, politikai vezet?khöz és állampolgárokhoz” szól, azzal a heves vággyal, hogy ?építsük Isten országát, és együtt építsünk egy emberi és békés jöv?t”.

A különbségek felismerése, elfogadása és meghaladása

XIV. Leó szavaiban a béke témája soha nem szakad el a jelenlegi kontextustól, annak még mindig nyitott sebeit?l. ?Világunk a konfliktusok, az egyenl?tlenség, a környezet pusztulása és a spirituális köt?dés hiánya egyre növekv? érzésének mély sebeit viseli” – emlékeztette a pápa az 1925-ös Stockholmi ökumenikus találkozó centenáriumát ünnepl? Ökumenikus hét résztvev?it. A megbékélés – jegyezte meg a veronai Békearénát elindító egyházi mozgalmakhoz és társulatokhoz intézett beszédében – ?a valóságból”, a területekb?l és a közösségekb?l fakad, és a helyi intézményekben növekszik. Nem a ?különbségek” és a ?konfliktusok” tagadásával, hanem azok elismerésével, elfogadásával és meghaladásával.

?Ha békét akarsz, építsd a béke intézményeit”

Mégis, ahol a fájdalom gy?zedelmeskedni látszik, ott merül fel a legnagyobb felel?sség: a megbékélés jöv?jét építeni. Ez ma egy paradoxon, amely olyan impulzusokat feltételez, amelyek képesek megtörni a status quo tehetetlenségét. A latinok azt mondták: Si vis pacem, para bellum (Ha békét akarsz, készülj a háborúra), XIV. Leó pedig er?teljesen megismételte: ?Ha békét akarsz, építsd a béke intézményeit”. Nemcsak felülr?l, hanem ?alulról is, párbeszédben mindenkivel”. Az építésének egyetemes feltétele továbbra is ugyanaz: ?Megbocsátás nélkül soha nem lesz béke!” – jelentette ki Leó pápa a portugálul beszél? hív?knek az általános kihallgatáson augusztus 20-án.

?Békét akarunk a világban”

Egy ilyen er?teljes gesztus révén a béke így a ?világ világosságává” válik: ?mindenki” keresi, de különösen a fiatalok, akik arra hivatottak, hogy belakják a jöv?t. ?Mennyire szüksége van a világnak az Evangélium misszionáriusaira, akik az igazságosság és a béke tanúságtev?i!” – mondta a pápa a Fiatalok szentévi zarándoklatának virrasztásán, amelyet a Tor Vergata római városnegyedben tartottak. És egy egyszer?, gyakran elfeledett utat jelölt ki nekik: ?A barátság valóban megváltoztathatja a világot. A barátság a békéhez vezet? út.” Végül egy olyan felkiáltást bízott az új generációkra, akik a szentév eseményeit ünnepl? misére gy?ltek össze a Szent Péter téren, amely eljutott az égig és megmaradt az emlékezetünkben: ?Békét akarunk a világban!”.