杏MAP导航

Vertse Márta - Vatikán

Castel Gandolfói rövid nyári pihenése után Leó pápa a vatikáni Apostoli Palotában lév艖 dolgozószobája ablakából köszöntötte a Szent Péter téren összegy疟lt nemzetközi hív艖sereget. A Miatyánk ima, amelyet Jézus tanított tanítványainak arra kötelez, hogy leküzdjük szívünk keménységét és egymást testvérként szeressük Krisztusban 鈥� buzdított rá katekézisében a Szentatya.

Forduljunk gyermeki bizalommal mennyei Atyánkhoz

A mai evangéliumi szakaszban Jézus megtanítja tanítványainak a Miatyánk imát, amely minden keresztényt egyesít 鈥� kezdte beszédét XIV. Leó pápa. Ebben az imában az Úr arra hív bennünket, hogy Istent szólítsuk 鈥�abbà鈥�, 鈥瀉puka鈥� néven, mint a gyermekek, 鈥瀍gyszer疟séggel鈥�, 鈥瀏yermeki bizalommal鈥�, 鈥瀖erészen鈥�, 鈥瀉nnak a bizonyosságával, hogy szeretnek bennünket鈥� (vö. A Katolikus Egyház Katekizmusa, 2778) 鈥� idézte a pápa a Katolikus Egyház Katekizmusának a szavait, majd azt a nagyon szép kifejezést, amellyel a Katekizmus erre vonatkozóan megállapítja, hogy 鈥濧z Úr imádsága által az Atya kinyilatkoztatásával együtt önmagunkról is kinyilatkoztatást kapunk鈥� (A Katolikus Egyház Katekizmusa, 2783). És ez igaz 鈥� szögezte le Leó pápa, hiszen minél nagyobb bizalommal imádkozunk a mennyei Atyához, annál inkább felfedezzük, hogy szeretett gyermekei vagyunk és annál jobban megismerjük szeretetének nagyságát (vö. Róm 8,14-17). 

Az Atya részesíteni akar minket szeretete minden gesztusában

A Szentatya ezután utalt az evangéliumi szakaszban található néhány szuggesztív képre, amely Isten atyaságát jelképezi.  Az egyik egy férfi, aki az éjszaka közepén felkel, hogy segítsen egy barátjának váratlan látogatót fogadni. A másik egy apa, aki arra törekszik, hogy jó dolgokat adjon gyermekeinek. Ezek a szuggesztív képek arra emlékeztetnek minket, hogy Isten soha nem fordít hátat nekünk amikor 艕hozzá fordulunk, még akkor sem, ha kés艖n érkezve kopogtatunk ajtaján, talán tévedések, elszalasztott lehet艖ségek, kudarcok után. Akkor sem fordít hátat, ha ahhoz, hogy fogadjon bennünket, fel kell 鈥�ébresztenie鈥� gyermekeit, akik a hálószobában alszanak 鈥� utalt az evangéliumi szakasz történetére a pápa. S艖t, az egyház nagy családjában az Atya nem habozik, hogy mindnyájunkat részesévé tegyen szeretetének minden gesztusában. Az Úr mindig meghallgat minket, amikor imádkozunk hozzá és ha olykor számunkra nehezen érthet艖 id艖pontokban és módon válaszol, ez azért van, mert nagyobb bölcsességgel és gondviseléssel cselekszik, amely meghaladja a mi értelmünket. Ezért ezekben a pillanatokban se sz疟njünk meg bizalommal imádkozni: 艕benne mindig világosságot és er艖t találunk 鈥� buzdított rá XIV. Leó pápa.

Szeressük egymást testvérekként Krisztusban

A Miatyánk elimádkozásával azonban amellett, hogy ünnepeljük az istengyermekség kegyelmét, kifejezzük elkötelezettségünket is, hogy ennek az ajándéknak meg akarunk felelni azáltal, hogy Krisztusban testvérként szeretjük egymást 鈥� fejtette ki Leó pápa. Az egyik egyházatya err艖l elmélkedve a következ艖ket írja: 鈥濻zükséges, hogy amikor Istent 鈥濵iatyánk鈥�-nak szólítjuk, emlékezzünk arra a kötelességünkre, hogy gyermekeiként viselkedjünk鈥� 鈥� idézte a Szentatya a harmadik században élt karthágói Szent Ciprián püspök tanítását. (Karthágói Szent Ciprián, De dominica Oratione, 11). Ezután egy másik egyháztanító, Aranyszájú Szent János (344-407) püspök szavaira emlékeztetett: 鈥濶em nevezheted Atyádat minden jóság Istenének, ha kegyetlen és embertelen szívet tartasz; ebben az esetben már nincs meg benned a mennyei Atya jóságának a jele鈥� 鈥� (De angusta porta et in Orationem dominicam, 3). A pápa hangsúlyozta: nem lehet Istenhez 鈥濧tyaként鈥� imádkozni, és utána keményen és érzéketlenül viselkedni másokkal szemben. Fontos, hogy hagyjuk magunkat átalakítani az Atya jósága, türelme, irgalma által, hogy arca visszatükröz艖djön a miénkben.

Mária segítségével válaszoljunk az Atya hívására

XIV. Leó pápa végül a következ艖 szavakkal zárta az évközi 17. vasárnap evangéliumi szakaszához f疟zött katekézisét: 鈥濧 mai liturgia arra hív bennünket, hogy az imádságban és a jótékony szeretetben érezzük magunkat szeretve, és úgy szeressünk, ahogyan Isten szeret minket: készséggel, diszkréten, kölcsönös tör艖déssel, számítások nélkül. Kérjük Máriát, hogy tudjunk válaszolni a hívásra és megmutassuk az Atya arcának gyöngéd szeretetét.