Le贸 p谩pa a katolikus egyetemekhez: a szir茅nek dala kor谩ban legyetek Isten fel茅 vezet艖 utak
Vertse Márta - Vatikán
A katolikus egyetemek arra hivatottak, hogy 鈥瀉z értelem útvonalai legyenek Isten felé鈥�, mert ahogyan Aquinói Szent Tamás magyarázta, 鈥濳risztusban, a Bölcsesség megtestesít艖jében egyszerre van meg az, ami a legjellemz艖bb hitünkre, és az, ami a legegyetemesebb az emberi értelem számára鈥�. Ezért az így értelmezett bölcsesség 鈥瀉 minden kultúrával való találkozás és a gondolkodás minden formájával folytatott párbeszéd természetes helye鈥� - hangsúlyozza XIV. Leó pápa a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetsége (FIUC) 28. közgy疟lésének résztvev艖ihez intézett üzenetében. A Szövetség centenáriumát ünnepl艖 közgy疟lés témája: 鈥�A Katolikus Egyetemek a tudás koreográfusai鈥�.
A katolikus egyetemek legyenek 鈥瀉z értelem Isten felé vezet艖 útvonalai鈥�
A pápa üzenetében utal rá, hogy Szent Bonaventura püspöknek 鈥瀉z értelem Isten felé vezet艖 útvonalaira鈥� vonatkozó szép kifejezése, ami a katolikus egyetemek hivatása, összhangra, egységre, dinamizmusra és örömre szólít. Ugyanakkor ebben az összefüggésben fel kell tennünk magunknak a kérdést: melyik az a zene, amelyet követünk? Válaszában a Szentatya megállapítja, hogy 鈥瀔orunk, talán jobban, mint egyéb korszakok, b艖velkedik a 鈥瀞zirének dalaiban鈥�, amelyek vonzóak újdonságuk, népszer疟ségük miatt, más esetekben azért, mert látszólag biztonságot nyújtanak. Azonban az ehhez hasonló, önmagukban véve felszínes benyomásokon túl, a katolikus egyetemek arra hivatottak, hogy 鈥瀉z értelem Isten felé vezet艖 útvonalaivá váljanak鈥�. XIV. Leó pápa üzenetében emlékeztet rá, hogy a 13. században élt itáliai egyháztanító szerencsés megállapítása lehet艖vé teszi számunkra, hogy megvalósítsuk Szent Ágoston buzdítását, aki a Zsoltármagyarázatok c. elemzéseiben azt írja, hogy az emberi lélek 鈥�önmagában nem rendelkezik világossággal鈥�, és a bölcsesség gyökere a megváltoztathatatlan igazság terében van: ha ett艖l eltávolodunk, a lélek elhomályosul, míg, ha közeledünk hozzá, megvilágosodik.
Az egyetemi környezet és az egyház m疟ködése
Az egyetemi környezet, a rá jellemz艖 párbeszéddel, amelyet a különböz艖 világnézetekkel folytat, nem idegen az egyház létét艖l és cselekvését艖l 鈥� mutat rá üzenetében Leó pápa. Ezt már az els艖 keresztények tapasztalata is bizonyítja az evangelizáció kezdetén. Világosan érzékelték, hogy az evangéliumi örömhírt csak úgy hirdethetjük, ha tisztázzuk, hogy összeegyeztethet艖-e vagy sem más világnézetekkel, az emberi létre és a társadalmi életre vonatkozó különböz艖 javaslatokkal.
A klasszikus világ ismeretéb艖l hiányzott Krisztus, a sarokk艖
Ebben a tekintetben XIV. Leó pápa fontosnak tartja azt a kérdést, amelyet Szent Pál tesz fel a római keresztényeknek, arra szólítva 艖ket, hogy hasonlítsák össze jelenlegi életmódjukat a korábbiakkal: 鈥濵i hasznotok volt akkor abból, ami miatt most szégyenkeztek? Hiszen annak vége a halál鈥� (Róm 6,21). A pápa hangsúlyozza, hogy a klasszikus világ minden érvelésének eredménye a 鈥瀐alál鈥� szóval foglalható össze, ugyanis hiányzott bel艖lük 鈥濳risztus, az Atya Igéje és Bölcsessége; hiányzott 艕, aki által és akiért minden teremtetett鈥�. Krisztus nem idegen a racionális párbeszédt艖l, hanem olyan sarokk艖, amely értelmet és összhangot ad minden gondolatunknak, vágyakozásunknak és terveinknek, hogy jobbá tegyük jelenlegi életünket, hogy célt adjunk az emberi törekvéseknek, amely a transzcendencia felé irányul.
Ne távolodjunk el Krisztustól, hogy más kultúrákkal párbeszédet folytassunk
Aquinói Szent Tamás jól megértette, hogy 鈥濳risztusban, a megtestesült Bölcsességben egyszerre van meg mindaz, ami a legjellemz艖bb hitünkre, és az, ami a legegyetemesebb az emberi értelem számára鈥�. Ezért az így értelmezett bölcsesség 鈥瀉 minden kultúrával való találkozás és a gondolkodás minden formájával folytatott párbeszéd természetes helye鈥� 鈥� szögezi le üzenetében Leó pápa. Az egyháztanítónak a 鈥�Szentenciáskönyvhöz鈥� írt értekezésében azt olvassuk, hogy a bölcsesség, 鈥瀉kár értelmi képességr艖l, akár [Istent艖l] kapott ajándékról van szó, els艖sorban az istenihez kapcsolódik鈥�. Ezért nem szabad elfordulnunk Krisztustól, és nem szabad relativizálnunk egyedülálló helyét, hogy tisztelettel és gyümölcsöz艖en beszélgessünk a tudás más, antik és legújabb iskoláival 鈥� figyelmeztet rá a Szentatya.
Krisztus, a megtestesült Bölcsesség legyen az új evangelizáció lendülete
A pápa üzenete végén áldását adja a közgy疟lés résztvev艖ire, miután kifejti utolsó kívánságát: a Krisztusban megtestesült Bölcsesség és Igazság, aki magához vonzza a világot legyen az az irányt疟, amely a katolikus egyetemi intézmények feladatát irányítja, és az 艕 szeretetteljes ismerete legyen az új evangelizáció lendülete a katolikus fels艖oktatásban.
A FIUC közgy疟lés nyitónapja
A közgy疟lés megnyitó ünnepségét Isabel Capeloa Gil, a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (FIUC) elnöke, a Portugál Katolikus Egyetem rektora, valamint José Francisco Robles Ortega bíboros, Guadalajara érseke és José Tolentino de Mendonça bíboros, a Kulturális és Oktatási Dikasztérium prefektusa vezette be. A megnyitó konferencián Paul R. Gallagher érsek, az államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felel艖s szentszéki titkár mondott beszédet az akadémiai diplomáciáról.
