杏MAP导航

Vertse Márta - Vatikán

A katolikus egyetemek arra hivatottak, hogy ?az értelem útvonalai legyenek Isten felé”, mert ahogyan Aquinói Szent Tamás magyarázta, ?Krisztusban, a Bölcsesség megtestesít?jében egyszerre van meg az, ami a legjellemz?bb hitünkre, és az, ami a legegyetemesebb az emberi értelem számára”. Ezért az így értelmezett bölcsesség ?a minden kultúrával való találkozás és a gondolkodás minden formájával folytatott párbeszéd természetes helye” - hangsúlyozza XIV. Leó pápa a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetsége (FIUC) 28. közgy?lésének résztvev?ihez intézett üzenetében. A Szövetség centenáriumát ünnepl? közgy?lés témája: ?A Katolikus Egyetemek a tudás koreográfusai”.

A katolikus egyetemek legyenek ?az értelem Isten felé vezet? útvonalai”

A pápa üzenetében utal rá, hogy Szent Bonaventura püspöknek ?az értelem Isten felé vezet? útvonalaira” vonatkozó szép kifejezése, ami a katolikus egyetemek hivatása, összhangra, egységre, dinamizmusra és örömre szólít. Ugyanakkor ebben az összefüggésben fel kell tennünk magunknak a kérdést: melyik az a zene, amelyet követünk? Válaszában a Szentatya megállapítja, hogy ?korunk, talán jobban, mint egyéb korszakok, b?velkedik a ?szirének dalaiban”, amelyek vonzóak újdonságuk, népszer?ségük miatt, más esetekben azért, mert látszólag biztonságot nyújtanak. Azonban az ehhez hasonló, önmagukban véve felszínes benyomásokon túl, a katolikus egyetemek arra hivatottak, hogy ?az értelem Isten felé vezet? útvonalaivá váljanak”. XIV. Leó pápa üzenetében emlékeztet rá, hogy a 13. században élt itáliai egyháztanító szerencsés megállapítása lehet?vé teszi számunkra, hogy megvalósítsuk Szent Ágoston buzdítását, aki a Zsoltármagyarázatok c. elemzéseiben azt írja, hogy az emberi lélek ?önmagában nem rendelkezik világossággal”, és a bölcsesség gyökere a megváltoztathatatlan igazság terében van: ha ett?l eltávolodunk, a lélek elhomályosul, míg, ha közeledünk hozzá, megvilágosodik.

Az egyetemi környezet és az egyház m?ködése

Az egyetemi környezet, a rá jellemz? párbeszéddel, amelyet a különböz? világnézetekkel folytat, nem idegen az egyház létét?l és cselekvését?l – mutat rá üzenetében Leó pápa. Ezt már az els? keresztények tapasztalata is bizonyítja az evangelizáció kezdetén. Világosan érzékelték, hogy az evangéliumi örömhírt csak úgy hirdethetjük, ha tisztázzuk, hogy összeegyeztethet?-e vagy sem más világnézetekkel, az emberi létre és a társadalmi életre vonatkozó különböz? javaslatokkal.

A klasszikus világ ismeretéb?l hiányzott Krisztus, a sarokk?

Ebben a tekintetben XIV. Leó pápa fontosnak tartja azt a kérdést, amelyet Szent Pál tesz fel a római keresztényeknek, arra szólítva ?ket, hogy hasonlítsák össze jelenlegi életmódjukat a korábbiakkal: ?Mi hasznotok volt akkor abból, ami miatt most szégyenkeztek? Hiszen annak vége a halál” (Róm 6,21).  A pápa hangsúlyozza, hogy a klasszikus világ minden érvelésének eredménye a ?halál” szóval foglalható össze, ugyanis hiányzott bel?lük ?Krisztus, az Atya Igéje és Bölcsessége; hiányzott ?, aki által és akiért minden teremtetett”. Krisztus nem idegen a racionális párbeszédt?l, hanem olyan sarokk?, amely értelmet és összhangot ad minden gondolatunknak, vágyakozásunknak és terveinknek, hogy jobbá tegyük jelenlegi életünket, hogy célt adjunk az emberi törekvéseknek, amely a transzcendencia felé irányul.

Ne távolodjunk el Krisztustól, hogy más kultúrákkal párbeszédet folytassunk

Aquinói Szent Tamás jól megértette, hogy ?Krisztusban, a megtestesült Bölcsességben egyszerre van meg mindaz, ami a legjellemz?bb hitünkre, és az, ami a legegyetemesebb az emberi értelem számára”. Ezért az így értelmezett bölcsesség ?a minden kultúrával való találkozás és a gondolkodás minden formájával folytatott párbeszéd természetes helye” – szögezi le üzenetében Leó pápa. Az egyháztanítónak a ?Szentenciáskönyvhöz” írt értekezésében azt olvassuk, hogy a bölcsesség, ?akár értelmi képességr?l, akár [Istent?l] kapott ajándékról van szó, els?sorban az istenihez kapcsolódik”. Ezért nem szabad elfordulnunk Krisztustól, és nem szabad relativizálnunk egyedülálló helyét, hogy tisztelettel és gyümölcsöz?en beszélgessünk a tudás más, antik és legújabb iskoláival – figyelmeztet rá a Szentatya.

Krisztus, a megtestesült Bölcsesség legyen az új evangelizáció lendülete

A pápa üzenete végén áldását adja a közgy?lés résztvev?ire, miután kifejti utolsó kívánságát: a Krisztusban megtestesült Bölcsesség és Igazság, aki magához vonzza a világot legyen az az irányt?, amely a katolikus egyetemi intézmények feladatát irányítja, és az ? szeretetteljes ismerete legyen az új evangelizáció lendülete a katolikus fels?oktatásban.

A FIUC közgy?lés nyitónapja

A közgy?lés megnyitó ünnepségét Isabel Capeloa Gil, a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (FIUC) elnöke, a Portugál Katolikus Egyetem rektora, valamint José Francisco Robles Ortega bíboros, Guadalajara érseke és José Tolentino de Mendonça bíboros, a Kulturális és Oktatási Dikasztérium prefektusa vezette be. A megnyitó konferencián Paul R. Gallagher érsek, az államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felel?s szentszéki titkár mondott beszédet az akadémiai diplomáciáról.