Szolg谩lat 茅s meghallgat谩s 鈥� a vend茅gszeretet k茅t elv谩laszthatatlan dimenzi贸ja 鈥� Le贸 p谩pa hom铆li谩ja
Vertse Márta - Vatikán
鈥濶agyon örülök, hogy ma itt lehetek, és ünnepelhetem a vasárnapi Eucharisztiát ebben a gyönyör疟 székesegyházban鈥� 鈥� köszöntötte a híveket XIV. Leó pápa szentbeszéde elején. Emlékeztetett rá, hogy május 12-én kellett volna eljönnie, de a Szentlélek másképp döntött. A testvériség és a keresztény öröm érzésével üdvözölte az egyházmegye f艖pásztorát, Vincenzo Viva püspököt, a hatóságokat és minden hív艖t. A pápa bevezet艖jében arra utalt, hogy a székesegyházat május 12-én, az egyházmegye véd艖szentje, Szent Pancratius (Pongrác) római vértanú ünnepén kellett volna Albano bíboros-püspökeként birtokba vennie, amire azonban május 8-i pápává választása miatt nem került sor.
Ábrahám szeretettel fogadja a menedéket kér艖 ismeretleneket
A mai liturgiában az els艖 olvasmány és az evangélium a vendégszeretetr艖l, a szolgálatról és a meghallgatásról szól (vö. Ter 18,1-10; Lk 10,38-42) 鈥� kezdte homíliáját XIV. Leó pápa. Mindenekel艖tt az els艖 olvasmányhoz f疟zte elmélkedését. Utalt rá, hogy a Teremtés könyvéb艖l vett szakaszban Isten Ábrahámhoz látogat 鈥瀐árom férfi鈥� személyében, akik a 鈥瀉 déli forróság idején鈥� érkeznek a sátrához (vö. Ter 18,1-2). A házigazda, Ábrahám, a 鈥瀞átra bejáratánál ül鈥�, és nagyon szépen tölti be a szerepét, hogy fogadja a három ismeretlent, akik a sivatagban, a hatalmas h艖ség idején menedéket keresnek. Felismeri a látogatókban Isten jelenlétét, feláll, eléjük siet, a földig meghajol és kéri 艖ket, hogy maradjanak. A jelenet szeretetteljes gesztusai nemcsak Ábrahámot, a pátriárkát, hanem feleségét, Sárát és a szolgákat is megérintik. Ábrahám már nem ül, hanem 鈥瀘tt állt mellettük a fa alatt鈥� (Ter 18,8), miközben Isten közli vele a legszebb hírt, amit csak várhatott: 鈥濻árának fia lesz鈥� (Ter18,10).
Isten a vendégszeretet útját választja
A találkozás dinamikájáról szólva Leó pápa a következ艖kre mutatott rá: Isten a vendégszeretet útját választja, hogy találkozzon Sárával és Ábrahámmal, és hogy bejelentse nekik a gyermekáldást, amelyre vágytak, és amelyben már nem reménykedtek. Sok kegyelmi pillanat után ismét bekopogtat az ajtajukon, befogadást és bizalmat kérve t艖lük. Az id艖s házaspár pedig pozitívan válaszol. Felismerik a titokzatos látogatókban Isten áldását, jelenlétét. Felkínálják neki, amivel rendelkeznek, ételt, társaságot, szolgálatot, egy fa árnyékát és megkapják egy új élet és az utódok ígéretét.
Jézus a meghallgatás értékére hívja fel Márta figyelmét
Az evangéliumi szakaszt elemezve a Szentatya rámutatott, hogy Jézus is vendégként jelenik meg Márta és Mária otthonában, barátok között, ünnepi hangulatban. Márta ezernyi figyelmességgel fogadja 艖t, Mária pedig a lábánál ülve hallgatja, mint a tanítvány a mestert. Márta panaszára, aki gyakorlati kérdésekben szeretne segítséget kérni, Jézus a meghallgatás értékére hívja fel figyelmét (vö. Lk 10,41-42). A két magatartás azonban nem áll szemben egymással, mivel a szolgálat és a meghallgatás a vendégszeretet két, egymástól elválaszthatatlan dimenziója, ezért hiba lenne a két magatartást egymással szembe állítani 鈥� hangsúlyozta szentbeszédében Leó pápa.
Adjunk teret a csendnek, hallgassuk meg a Szentlélek sugallatát
Ezt a két dimenziót els艖sorban az Istennel való kapcsolatunkban kell megvalósítanunk 鈥� fejtette ki a Szentatya. Fontos, hogy hitünket konkrét tetteinkben és kötelességeinkhez h疟ségesen éljük meg, de mindig az Isten Igéjén való elmélkedésb艖l kiindulva, figyelve a Szentlélek sugallatára. Használjuk fel erre a célra a csend, az imádság pillanatait, egységet teremtve magunkban. A keresztény életnek ezt a dimenzióját ma különösen vissza kell szereznünk, mind személyes és közösségi értékként, mind pedig prófétai jelként korunk számára, teret adva a csendnek, az Atya meghallgatásának 鈥� hangsúlyozta a pápa. Ezek a nyári napok gondviselésszer疟 id艖szakot jelenthetnek, alkalmat arra, hogy megtapasztaljuk az Istennel való bens艖séges kapcsolat szépségét, segíthet, hogy nyitottabbak, befogadóbbak legyünk egymás iránt.
A találkozás örömével mozdítsuk el艖 a béke kultúráját
A pápa arra buzdított, hogy ezekben a napokban, amikor több szabadid艖nk van, élvezzük a csend, az elmélyülés néhány pillanatát és osszuk meg egymással a találkozás örömét, mint amit a mai találkozás jelent az 艖 számára. Bátran cseréljük ki tapasztalatainkat, ötleteinket, tanácsot adva egymásnak, érezve egymás szeretetét, amelyre mindenkinek szüksége van. Így el艖mozdítjuk a béke kultúráját, segítve a körülöttünk él艖ket az ellenségeskedés leküzdésében, az emberek, a népek, a vallások közötti közösség építésében.
A világjárvány hosszú és nehéz tapasztalatának tanítása
Leó pápa idézte Ferenc pápa szavait, amelyekkel a mai evangéliumi szakaszt elemezte 2019. július 21-én mondott Úrangyala imája során, néhány hónappal a pandémia kitörése el艖tt: kapcsoljuk össze a meghallgatás és a cselekvés két magatartását. Hallgassuk meg Jézust, másrészt legyünk készségesek a vendégszeretetben, amikor barátként elhalad és kopogtat ajtónkon, mert szüksége van a felüdülésre és a testvériségre. A világjárványra utalva Leó pápa megállapította, hogy ebben az értelemben sok mindenre megtanított bennünket az a hosszú és nehéz tapasztalat, amelyre ma is emlékezünk.
Er艖feszítés, lemondás, h疟ség és szeretet 鈥� így terjed Isten országa
Mind a szolgálat, mind a meghallgatás igényli az elkötelezettséget, a lemondás képességét 鈥� mutatott rá XIV. Leó pápa. Er艖feszítésbe kerül a h疟ség és szeretet, amellyel egy apa és egy anya a családját vezeti, er艖feszítésre van szükség, hogy megértsük egymást, amikor eltér艖 a véleményünk, hogy megbocsássunk egymásnak, amikor tévedünk, hogy segítséget nyújtsunk egymásnak, amikor betegek vagyunk, támogatást, amikor szomorúak vagyunk. De csak ezekkel az er艖feszítésekkel születnek hiteles és er艖s kapcsolatok az emberek között, és csak így növekedik alulról, a mindennapi életb艖l Isten országa, így terjed és válik jelenvalóvá (vö. Lk 7,18-22).
Márta a jelent, Mária a jöv艖t jelképezi Szent Ágoston tanítása szerint
Leó pápa felidézte Szent Ágoston szavait, amelyeket egyik beszédében Márta és Mária epizódjához f疟zött. Megjegyezte, hogy 鈥瀍z a két n艖 két életet jelképez, a jelent és a jöv艖t鈥�. 鈥濧z egyik fáradozásokkal teli, a másik nyugalomban él, az egyik zaklatott, a másik áldott, az egyik id艖leges, a másik örökkévaló鈥� (Sermo 104, 4). Márta munkájára gondolva pedig Ágoston így szólt: 鈥濳i mentesül a földön a másokról való gondoskodás szolgálatától?鈥� 鈥濱gyekezzünk kifogástalanul és szeretettel végezni 艖ket [...]. A fáradtság elmúlik, és eljön a pihenés ideje, de a pihenéshez csak a fáradtságon keresztül jutunk el. A hajó elhajózik és eléri a hazát, de a hazát csak a hajó segítségével érhetjük el鈥�.
Jézus szeretete legyen mindig a mértékünk
Ábrahám, Márta és Mária ma is arra emlékeztetnek bennünket, hogy a hallgatás és a szolgálat két egymást kiegészít艖 magatartás, amellyel életünket megnyithatjuk az Úr áldó jelenlétének 鈥� foglalta össze tanítását Leó pápa, majd a következ艖 buzdítással zárta homíliáját: 鈥濸éldájukat követve egyeztessük össze napjainkban a szemlél艖dést és a cselekvést, a pihenést és a fáradozást, a csendet és a tevékenységet bölcsességgel és kiegyensúlyozottsággal. Mértékünk legyen mindig Jézus szeretete, Igéjének világossága, kegyelme legyen er艖forrás, amely saját lehet艖ségeinken túl is támaszt nyújt számunkra鈥� (vö. Fil 4,13).
