XIV. Leó pápa az olasz csendőröknek: A haza és a nép hűséges szolgálata
Alessandro Di Bussolo / Somogyi Viktória – Vatikán
„Különösen a háború és az erőszak mostani időszakában maradjatok hűek eskütökhöz: az állam szolgáiként a törvény erejével és a becsületességgel válaszoljatok a bűnözésre.” Ezt kérte XIV. Leó pápa beszédében az olasz csendőröktől, akiknek kedden délelőtt 9 órakor mutatott be szentmisét a Castel Gandolfói Csendőr Parancsnokság kápolnájában, nem messze a Villa Barberinitől, ahol jelenleg szabadságát tölti. Arra buzdította őket, hogy „a társadalmi rendet károsító igazságtalanságokkal szemben” ne engedjenek „annak a kísértésnek, hogy azt gondolják: a gonosz győzedelmeskedhet”.
Virgo Fidelis, a csendőrség védőszentje
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és Salvatore Luongo, a csendőrség főparancsnoka is részt vett a szertartáson. Ők üdvözölték érkezésekor a pápát, valamint Gian Franco Saba érseket, Olaszország katonai ordináriusát. A Virgo Fidelis, a Hűséges Szűznek a csendőrség védőszentjévé nyilvánítása 75. évfordulójára emlékezve XIV. Leó hangsúlyozta, hogy 1949-ben, a háború tragédiáját követően, „az erkölcsi és anyagi újjáépítés időszakában” Mária Istenhez való hűsége „minden csendőrnek a Pátria és az olasz nép iránti hűségének példájává vált”. „Ez az erény kifejezi a közjó iránti elkötelezettség odaadását, tisztaságát és állandóságát, amelyet a csendőrök a közbiztonság biztosításával és mindenki, különösen a veszélyben lévők jogainak védelmével védenek” – hangsúlyozta Leó pápa.
A pápa hálája a csendőrök szolgálatáért
A pápa ezután „nagy háláját” fejezte ki a csendőrség nemes és igényes szolgálatáért, amelyet Olaszországnak és polgárainak, „valamint a Szentszéknek és a Rómába látogató híveknek” nyújt, különös tekintettel „a mostani szentév számos zarándokára”. Emlékeztetett arra, hogy a hűséges Szűzanya iránti odaadás tükrözi a csendőrök mottóját: „Hűségesek az évszázadokon át”, „kifejezve a kötelességtudatot és a szervezet minden tagjának önfeláldozását”. Ezért Leó pápa megemlékezett a szolgálatteljesítésben életüket áldozó csendőrökről, példaként említve „a Tiszteletreméltó Salvo D'Acquistót, a katonai bátorságért járó aranyérem kitüntetettjét, akinek boldoggá avatási ügye folyamatban van”.
Jézus testvérei vagyunk, amikor Isten akaratát tesszük
XIV. Leó prédikációjának első részében Jézus Máté evangéliumából származó szavaira utalt, amelyek a liturgia központi témáját adták: „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám” (Mt 12,50). Rámutatott, hogy ez a „testvér” és „nővér” szavak hiteles keresztény jelentése, amely „egy vérnél erősebb köteléket” jelent, mert mindannyiunkat érint, és minden férfit és nőt közösségben egyesít”. Valóban „mindannyian akkor vagyunk igazán Jézus testvérei, amikor Isten akaratát tesszük, vagyis amikor egymást szeretve élünk, ahogyan Isten szeretett minket.” „Minden kapcsolat, amelyet Isten megtapasztal, önmagában és értünk, ezáltal ajándékká válik: amikor egyszülött Fia testvérünkké válik, Atyja Atyánkká válik, és a Szentlélek, aki egyesíti az Atyát és a Fiút, eljön, hogy a szívünkben lakozzon” – állapította meg Leó pápa.
Szent Ágoston: Mária, az első tanítvány, és csak ezután anya
XIV. Leó pápa homíliájában így folytatta: „Isten szeretete olyan nagy, „hogy Jézus még a saját anyját sem tartja meg magának, hanem a kereszt óráján átadja nekünk Máriát anyánkként” szeretett tanítványa, János által. Szűz Mária Jézus anyja lesz, „mert szeretettel hallgatja Isten szavát, befogadja szívébe, és hűségesen éli azt”. A pápa felidézte Szent Ágoston kommentárját ehhez az evangéliumi szakaszhoz: „Fontosabb Mária számára, hogy Krisztus tanítványa legyen, mint hogy Krisztus anyja legyen.” Valóban, „Mária áldott volt, mert hallgatta Isten szavát, és a gyakorlatba is átültette.” „Mária életének értelme az Istentől kapott Igéhez való hűségében található: az élet Igéjéhez, amelyet befogadott, méhében hordozott, és a világnak adott” – emlékeztetett a pápa.
Vasárnapi Úrangyala köszöntés
Vasárnap, az Úrangyala Mária-imádság végén Leó pápa többek között köszöntötte a Velletri település iskolája csendőrképzőjének hallgatóit. Az intézmény Tiszteletreméltó Salvo D'Acquisto-ról kapta a nevét. „Arra buzdítalak benneteket, hogy folytassátok hazátok és a polgári társadalom szolgálatának útját” – mondta Leó pápa, majd arra kérte a tömeget, hogy „hangos tapssal fejezzék ki azok iránti hálájukat, akik szolgálatot teljesítenek”.
A kapitányság és a kápolna története
A csendőrkapitányságnak otthont adó épület a jezsuita villakomplexum része volt, amely épületeket a Szentszék magánszemélyek és a Jézus Társasága számára is használatba adott. 1667-ben a Jézus Társasága noviciátusának, a római Sant'Andrea a Monte Cavallo-nak a rektora megvásárolta a villát az ír kollégiumtól. 1707 és 1709 között, Michelangelo Tamburini generális atya vezetése idején a jezsuiták megépítették a palota második részét, amelynek központi része az eredeti építményhez csatlakozott. Ez az új építkezés magában foglalta az Ibernesi néven ismert kápolnát is, amely előzőleg a villát birtokló ír kollégiumé volt. A keresztirányú ovális alaprajzú és kezdetben díszítetlen kápolnát 1741-ben XIV. Benedek pápa látogatta meg, aki keddenként szentmisét celebrált ott. 1757-ben Centurioni atya új munkálatokba kezdett a palota és a kápolna befejezésére, ahol öt oltárt emeltek és díszítettek ki. A kápolna képi díszítése is ugyanebből az időszakból származik.