ÐÓMAPµ¼º½

°­±ð°ù±ð²õ¨¦²õ

XIV. Le¨® p¨¢pa aj¨¢nd¨¦kot kap a Castel Gandolfo-i csend?rs¨¦g k¨¦pvisel?j¨¦t?l XIV. Le¨® p¨¢pa aj¨¢nd¨¦kot kap a Castel Gandolfo-i csend?rs¨¦g k¨¦pvisel?j¨¦t?l  (ANSA)

XIV. Le¨® p¨¢pa az olasz csend?r?knek: A haza ¨¦s a n¨¦p h?s¨¦ges szolg¨¢lata

J¨²lius 15-¨¦n d¨¦lel?tt 9 ¨®rakor a p¨¢pa ell¨¢togatott a Castel Gandolfo-i csend?rs¨¦g kapit¨¢nys¨¢g¨¢ra, nem messze a Villa Barberinit?l, ahol szabads¨¢g¨¢t t?lti. Az olasz v¨¦delmi miniszter ¨¦s a csend?rs¨¦g parancsnoka r¨¦szv¨¦tel¨¦vel szentmis¨¦t mutatott be.

Alessandro Di Bussolo / Somogyi Viktória ¨C Vatikán

?Különösen a háború és az er?szak mostani id?szakában maradjatok h?ek eskütökhöz: az állam szolgáiként a törvény erejével és a becsületességgel válaszoljatok a b?nözésre.¡± Ezt kérte XIV. Leó pápa beszédében az olasz csend?rökt?l, akiknek kedden délel?tt 9 órakor mutatott be szentmisét a Castel Gandolfói Csend?r Parancsnokság kápolnájában, nem messze a Villa Barberinit?l, ahol jelenleg szabadságát tölti. Arra buzdította ?ket, hogy ?a társadalmi rendet károsító igazságtalanságokkal szemben¡± ne engedjenek ?annak a kísértésnek, hogy azt gondolják: a gonosz gy?zedelmeskedhet¡±.

Virgo Fidelis, a csend?rség véd?szentje

Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és Salvatore Luongo, a csend?rség f?parancsnoka is részt vett a szertartáson. ?k üdvözölték érkezésekor a pápát, valamint Gian Franco Saba érseket, Olaszország katonai ordináriusát. A Virgo Fidelis, a H?séges Sz?znek a csend?rség véd?szentjévé nyilvánítása 75. évfordulójára emlékezve XIV. Leó hangsúlyozta, hogy 1949-ben, a háború tragédiáját követ?en, ?az erkölcsi és anyagi újjáépítés id?szakában¡± Mária Istenhez való h?sége ?minden csend?rnek a Pátria és az olasz nép iránti h?ségének példájává vált¡±. ?Ez az erény kifejezi a közjó iránti elkötelezettség odaadását, tisztaságát és állandóságát, amelyet a csend?rök a közbiztonság biztosításával és mindenki, különösen a veszélyben lév?k jogainak védelmével védenek¡± ¨C hangsúlyozta Leó pápa.

Pápai szentmise a Castel Gandolfói csend?rség kápolnájában
Pápai szentmise a Castel Gandolfói csend?rség kápolnájában   (ANSA)

A pápa hálája a csend?rök szolgálatáért

A pápa ezután ?nagy háláját¡± fejezte ki a csend?rség nemes és igényes szolgálatáért, amelyet Olaszországnak és polgárainak, ?valamint a Szentszéknek és a Rómába látogató híveknek¡± nyújt, különös tekintettel ?a mostani szentév számos zarándokára¡±. Emlékeztetett arra, hogy a h?séges Sz?zanya iránti odaadás tükrözi a csend?rök mottóját: ?H?ségesek az évszázadokon át¡±, ?kifejezve a kötelességtudatot és a szervezet minden tagjának önfeláldozását¡±. Ezért Leó pápa megemlékezett a szolgálatteljesítésben életüket áldozó csend?rökr?l, példaként említve ?a Tiszteletreméltó Salvo D'Acquistót, a katonai bátorságért járó aranyérem kitüntetettjét, akinek boldoggá avatási ügye folyamatban van¡±.

Jézus testvérei vagyunk, amikor Isten akaratát tesszük

XIV. Leó prédikációjának els? részében Jézus Máté evangéliumából származó szavaira utalt, amelyek a liturgia központi témáját adták: ?Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, n?vérem és anyám¡± (Mt 12,50). Rámutatott, hogy ez a ?testvér¡± és ?n?vér¡± szavak hiteles keresztény jelentése, amely ?egy vérnél er?sebb köteléket¡± jelent, mert mindannyiunkat érint, és minden férfit és n?t közösségben egyesít¡±. Valóban ?mindannyian akkor vagyunk igazán Jézus testvérei, amikor Isten akaratát tesszük, vagyis amikor egymást szeretve élünk, ahogyan Isten szeretett minket.¡± ?Minden kapcsolat, amelyet Isten megtapasztal, önmagában és értünk, ezáltal ajándékká válik: amikor egyszülött Fia testvérünkké válik, Atyja Atyánkká válik, és a Szentlélek, aki egyesíti az Atyát és a Fiút, eljön, hogy a szívünkben lakozzon¡± ¨C állapította meg Leó pápa.

XIV. Leó pápa a csend?rök körében
XIV. Leó pápa a csend?rök körében   (ANSA)

Szent Ágoston: Mária, az els? tanítvány, és csak ezután anya

XIV. Leó pápa homíliájában így folytatta: ?Isten szeretete olyan nagy, ?hogy Jézus még a saját anyját sem tartja meg magának, hanem a kereszt óráján átadja nekünk Máriát anyánkként¡± szeretett tanítványa, János által. Sz?z Mária Jézus anyja lesz, ?mert szeretettel hallgatja Isten szavát, befogadja szívébe, és h?ségesen éli azt¡±. A pápa felidézte Szent Ágoston kommentárját ehhez az evangéliumi szakaszhoz: ?Fontosabb Mária számára, hogy Krisztus tanítványa legyen, mint hogy Krisztus anyja legyen.¡± Valóban, ?Mária áldott volt, mert hallgatta Isten szavát, és a gyakorlatba is átültette.¡± ?Mária életének értelme az Istent?l kapott Igéhez való h?ségében található: az élet Igéjéhez, amelyet befogadott, méhében hordozott, és a világnak adott¡± ¨C emlékeztetett a pápa.

Vasárnapi Úrangyala köszöntés

Vasárnap, az Úrangyala Mária-imádság végén Leó pápa többek között köszöntötte a Velletri település iskolája csend?rképz?jének hallgatóit. Az intézmény Tiszteletreméltó Salvo D'Acquisto-ról kapta a nevét. ?Arra buzdítalak benneteket, hogy folytassátok hazátok és a polgári társadalom szolgálatának útját¡± ¨C mondta Leó pápa, majd arra kérte a tömeget, hogy ?hangos tapssal fejezzék ki azok iránti hálájukat, akik szolgálatot teljesítenek¡±.

A Castel Gandolfói csend?rség kápolnája
A Castel Gandolfói csend?rség kápolnája   (ANSA)

A kapitányság és a kápolna története

A csend?rkapitányságnak otthont adó épület a jezsuita villakomplexum része volt, amely épületeket a Szentszék magánszemélyek és a Jézus Társasága számára is használatba adott. 1667-ben a Jézus Társasága noviciátusának, a római Sant'Andrea a Monte Cavallo-nak a rektora megvásárolta a villát az ír kollégiumtól. 1707 és 1709 között, Michelangelo Tamburini generális atya vezetése idején a jezsuiták megépítették a palota második részét, amelynek központi része az eredeti építményhez csatlakozott. Ez az új építkezés magában foglalta az Ibernesi néven ismert kápolnát is, amely el?z?leg a villát birtokló ír kollégiumé volt. A keresztirányú ovális alaprajzú és kezdetben díszítetlen kápolnát 1741-ben XIV. Benedek pápa látogatta meg, aki keddenként szentmisét celebrált ott. 1757-ben Centurioni atya új munkálatokba kezdett a palota és a kápolna befejezésére, ahol öt oltárt emeltek és díszítettek ki. A kápolna képi díszítése is ugyanebb?l az id?szakból származik.

15 j¨²lius 2025, 15:36