Le贸 p谩pa Palestrina sz眉let茅s茅nek 500 茅vfordul贸j谩ra: a polif贸n zene egys茅g a k眉l枚nb枚z艖s茅gben
P. Vértesaljai László SJ 鈥� Vatikán
Leó pápa az ünnepi zenei esten szeretettel üdvözölte az 艖t köszönt艖 Dominique Mamberti bíborost és Raffaella Petrini n艖vért, a Vatikáni Kormányzóság elnökét. Kifejezésre juttatta, hogy örömmel vesz részt a találkozón, amelyen szavakkal és zenével ünnepelik a Bartolucci Alapítvány által támogatott estét, melyen bemutatják a Vatikáni Posta által a Pierluigi Palestrina zeneszerz艖 születésének ötszázadik évfordulójára megjelentetett új vatikáni bélyegeket.
A gregorián ének által inspirált kompozíciói szorosan egyesítik a zenét és a liturgiát
Giovanni Pierluigi da Palestrina az egyháztörténelem azon zeneszerz艖inek egyike, aki a leginkább hozzájárult az egyházi zene népszer疟sítéséhez az ellenreformáció kényes és izgalmas összefüggésében 鈥濱sten dics艖ségére és a hívek megszentelésére és épülésére鈥� 鈥� idézett a Szentatya X. Szent Piusz pápa 1903-ban közzétett Motu propriójából. A Mester ünnepélyes és szigorú, a gregorián ének által inspirált kompozíciói szorosan egyesítik a zenét és a liturgiát, ahogy a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium konstitúciója tanítja: 鈥濫zért a szent zene annál szentebb lesz, minél szorosabban kapcsolódik a liturgikus cselekményekhez: bens艖ségesebben fejezi ki az imádságot, növeli a lelkek egységét, gazdagítja és ünnepélyesebbé teszi a szent szertartásokat鈥� (SC 112).
A polifon zene az imádság és a keresztény élet számára is jelent艖séggel bír
Maga a polifónia ráadásul olyan zenei forma 鈥� folytatta Leó pápa 鈥� amely az imádság és a keresztény élet számára is jelent艖séggel bír. Mindenekel艖tt ugyanis a szent szöveg inspirálja, amelyet 鈥瀒ll艖 dallammal kíván felöltöztetni鈥�, hogy jobban eljusson 鈥瀉 hívek értelméhez鈥� . Ráadásul ezt a célt úgy éri el, hogy a szavakat több hangra bízza, amelyek mindegyike a maga eredeti módján, változatos és egymást kiegészít艖 dallam- és harmóniamozgásokkal ismétli azokat. Végül mindent harmonizál, köszönhet艖en annak az ügyességnek, amellyel a zeneszerz艖 a dallamokat az ellenpont szabályait tiszteletben tartva fejleszti és szövi egymásba, egymás visszhangjává teszi 艖ket, néha disszonanciákat is létrehozva, amelyek aztán új akkordokban találnak feloldást. Ennek a dinamikus egységnek a sokféleségében 鈥� amely a Szentlélek vezetése alatti közös hitbeli utunk metaforája 鈥� az a hatása, hogy a hallgatót hozzásegíti ahhoz, hogy egyre mélyebben belemerüljön a szavak által kifejezett misztériumba, és adott esetben válaszolni tudjon a responzóriumokkal vagy az in alternatim váltóénekkel.
Palestrina hatalmas m疟vészeti és lelkiségi örökséget hagyott ránk
Éppen e formai és tartalmi gazdagság miatt a római polifonikus hagyomány, amellett, hogy hatalmas m疟vészeti és lelkiségi örökséget hagyott ránk, a zene területén ma is olyan hivatkozási pont, amelyre 鈥� bár megfelel艖 kiigazításokkal 鈥� a szent és liturgikus zeneszerzésben is érdemes odafigyelni, hogy az éneken keresztül 鈥瀉 hívek teljes mértékben, tudatosan és aktívan részt vehessenek a liturgiában鈥� (Sacrosanctum Concilium, 14), a hang, az elme és a szív mély bevonásával. Mindezekre par excellence, kiváltképpen is példa a Missa Papae Marcelli, a Marcellus pápa miséje, valamint a felejthetetlen Domenico Bartolucci bíboros, illusztris zeneszerz艖 és közel ötven éven át a pápai 鈥濻ixtusi鈥漦ápolna-kórus igazgatója által ránk hagyott értékes kompozíciós repertoár.
Ezért Leó pápa köszönetet mondott mindazoknak, akik lehet艖vé tették ezt a találkozót: a Bartolucci Alapítványnak, a felszólalóknak, a kórusnak és mindenkinek, a Szentatya imáiban megemlékezik róluk. Szent Ágoston a húsvéti Alleluja éneklésér艖l szólva tanította: 鈥�Énekeljük hát most, testvéreim! Ahogy az útonjárók szoktak énekelni, énekeljetek, de haladjatok! Haladjatok el艖re, haladjatok el艖re a jóságban. Énekeljetek és járjatok! Ne térjetek le az útról, ne forduljatok vissza, ne álljatok meg!鈥� (Sermo 256,3). Tegyük magunkévá az 艖 felhívását, különösen a jubileum szentév idején 鈥� kérte Leó pápa, majd apostoli áldását adta a jelenlév艖kre.
Palestrina többek között 104 misét komponált
Palestrina nagyon termékeny zeneszerz艖 volt. Több száz m疟vet hagyott ránk, többek között 104 misét, több mint 300 motettát, 68 offertóriumot, 72 himnuszt, 140 madrigált, 4 vagy 5 siralmi éneket, 35 magnificatot és számos más m疟vet. Miséi Itáliában az els艖 nemzeti jeleg疟 vallási zenem疟vek voltak. Közülük a leghíresebb a patrónusának, II. Marcell pápának ajánlott Missa papae Marcelli mise. M疟vészi teljesítményének és a pápák által elismert szolgálatának is köszönhet艖en már életében is rendkívül népszer疟 volt, de halála után elismertsége még tovább növekedett. Minthogy tevékenysége az ellenreformáció idejére esett, amikor a tridenti zsinaton a többszólamúságnak a templomi zenében való teljes tiltásáról tárgyaltak. Palestrina viszont kiállt a többszólamú zene mellett, mondván, hogy a többszólamúság is éppúgy kifejezhet vallásos üzenetet, mint a hagyományos egyházi zene. A zsinat megenyhült, és emiatt Palestrinát a templomi polifon zene 鈥瀖egment艖jének鈥� is tartják.
