MAP

A Marcellus pápa misét énekelte a kórus A Marcellus pápa misét énekelte a kórus  (ANSA)

Leó pápa Palestrina születésének 500 évfordulójára: a polifón zene egység a különbözőségben

A Domenico Bartolucci Alapítvány szervezésében június 18-án kedden este tartották XIV. Leó pápa jelenlétében az Apostoli Palota Királyi-termében az ünnepi találkozót az ötszáz éve született Pierluigi Palestrina zeneszerző és muzsikus emlékére. Az Alapítvány kórusa az egyházi zene fejedelmének Missa Papae Marcelli művét énekelte, ami után Leó pápa megjegyezte, hogy „most a legjobb lenne hallgatni és nem beszélni”.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán        

Leó pápa az ünnepi zenei esten szeretettel üdvözölte az őt köszöntő Dominique Mamberti bíborost és Raffaella Petrini nővért, a Vatikáni Kormányzóság elnökét. Kifejezésre juttatta, hogy örömmel vesz részt a találkozón, amelyen szavakkal és zenével ünnepelik a Bartolucci Alapítvány által támogatott estét, melyen bemutatják a Vatikáni Posta által a Pierluigi Palestrina zeneszerző születésének ötszázadik évfordulójára megjelentetett új vatikáni bélyegeket.

A gregorián ének által inspirált kompozíciói szorosan egyesítik a zenét és a liturgiát

Giovanni Pierluigi da Palestrina az egyháztörténelem azon zeneszerzőinek egyike, aki a leginkább hozzájárult az egyházi zene népszerűsítéséhez az ellenreformáció kényes és izgalmas összefüggésében „Isten dicsőségére és a hívek megszentelésére és épülésére” – idézett a Szentatya X. Szent Piusz pápa 1903-ban közzétett Motu propriójából. A Mester ünnepélyes és szigorú, a gregorián ének által inspirált kompozíciói szorosan egyesítik a zenét és a liturgiát, ahogy a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium konstitúciója tanítja: „Ezért a szent zene annál szentebb lesz, minél szorosabban kapcsolódik a liturgikus cselekményekhez: bensőségesebben fejezi ki az imádságot, növeli a lelkek egységét, gazdagítja és ünnepélyesebbé teszi a szent szertartásokat” (SC 112).

A polifon zene az imádság és a keresztény élet számára is jelentőséggel bír

Maga a polifónia ráadásul olyan zenei forma – folytatta Leó pápa – amely az imádság és a keresztény élet számára is jelentőséggel bír. Mindenekelőtt ugyanis a szent szöveg inspirálja, amelyet „illő dallammal kíván felöltöztetni”, hogy jobban eljusson „a hívek értelméhez” . Ráadásul ezt a célt úgy éri el, hogy a szavakat több hangra bízza, amelyek mindegyike a maga eredeti módján, változatos és egymást kiegészítő dallam- és harmóniamozgásokkal ismétli azokat. Végül mindent harmonizál, köszönhetően annak az ügyességnek, amellyel a zeneszerző a dallamokat az ellenpont szabályait tiszteletben tartva fejleszti és szövi egymásba, egymás visszhangjává teszi őket, néha disszonanciákat is létrehozva, amelyek aztán új akkordokban találnak feloldást. Ennek a dinamikus egységnek a sokféleségében – amely a Szentlélek vezetése alatti közös hitbeli utunk metaforája – az a hatása, hogy a hallgatót hozzásegíti ahhoz, hogy egyre mélyebben belemerüljön a szavak által kifejezett misztériumba, és adott esetben válaszolni tudjon a responzóriumokkal vagy az in alternatim váltóénekkel.

Bélyegek Palestrina emlékére
Bélyegek Palestrina emlékére   (ANSA)

Palestrina hatalmas művészeti és lelkiségi örökséget hagyott ránk

Éppen e formai és tartalmi gazdagság miatt a római polifonikus hagyomány, amellett, hogy hatalmas művészeti és lelkiségi örökséget hagyott ránk, a zene területén ma is olyan hivatkozási pont, amelyre – bár megfelelő kiigazításokkal – a szent és liturgikus zeneszerzésben is érdemes odafigyelni, hogy az éneken keresztül „a hívek teljes mértékben, tudatosan és aktívan részt vehessenek a liturgiában” (Sacrosanctum Concilium, 14), a hang, az elme és a szív mély bevonásával. Mindezekre par excellence, kiváltképpen is példa a Missa Papae Marcelli, a  Marcellus pápa miséje, valamint a felejthetetlen Domenico Bartolucci bíboros, illusztris zeneszerző és közel ötven éven át a pápai „Sixtusi”kápolna-kórus igazgatója által ránk hagyott értékes kompozíciós repertoár.

Ezért Leó pápa köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a találkozót: a Bartolucci Alapítványnak, a felszólalóknak, a kórusnak és mindenkinek, a Szentatya imáiban megemlékezik róluk. Szent Ágoston a húsvéti Alleluja énekléséről szólva tanította: „Énekeljük hát most, testvéreim! Ahogy az útonjárók szoktak énekelni, énekeljetek, de haladjatok! Haladjatok előre, haladjatok előre a jóságban. Énekeljetek és járjatok! Ne térjetek le az útról, ne forduljatok vissza, ne álljatok meg!” (Sermo 256,3). Tegyük magunkévá az ő felhívását, különösen a jubileum szentév idején – kérte Leó pápa, majd apostoli áldását adta a jelenlévőkre.

Palestrina többek között 104 misét komponált  

Palestrina nagyon termékeny zeneszerző volt. Több száz művet hagyott ránk, többek között 104 misét, több mint 300 motettát, 68 offertóriumot, 72 himnuszt, 140 madrigált, 4 vagy 5 siralmi éneket, 35 magnificatot és számos más művet. Miséi Itáliában az első nemzeti jelegű vallási zeneművek voltak. Közülük a leghíresebb a patrónusának, II. Marcell pápának ajánlott Missa papae Marcelli mise. Művészi teljesítményének és a pápák által elismert szolgálatának is köszönhetően már életében is rendkívül népszerű volt, de halála után elismertsége még tovább növekedett. Minthogy tevékenysége az ellenreformáció idejére esett, amikor a tridenti zsinaton a többszólamúságnak a templomi zenében való teljes tiltásáról tárgyaltak. Palestrina viszont kiállt a többszólamú zene mellett, mondván, hogy a többszólamúság is éppúgy kifejezhet vallásos üzenetet, mint a hagyományos egyházi zene. A zsinat megenyhült, és emiatt Palestrinát a templomi polifon zene „megmentőjének” is tartják.

21 június 2025, 11:12