杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán        

Leó pápa az ünnepi zenei esten szeretettel üdvözölte az ?t köszönt? Dominique Mamberti bíborost és Raffaella Petrini n?vért, a Vatikáni Kormányzóság elnökét. Kifejezésre juttatta, hogy örömmel vesz részt a találkozón, amelyen szavakkal és zenével ünnepelik a Bartolucci Alapítvány által támogatott estét, melyen bemutatják a Vatikáni Posta által a Pierluigi Palestrina zeneszerz? születésének ötszázadik évfordulójára megjelentetett új vatikáni bélyegeket.

A gregorián ének által inspirált kompozíciói szorosan egyesítik a zenét és a liturgiát

Giovanni Pierluigi da Palestrina az egyháztörténelem azon zeneszerz?inek egyike, aki a leginkább hozzájárult az egyházi zene népszer?sítéséhez az ellenreformáció kényes és izgalmas összefüggésében ?Isten dics?ségére és a hívek megszentelésére és épülésére” – idézett a Szentatya X. Szent Piusz pápa 1903-ban közzétett Motu propriójából. A Mester ünnepélyes és szigorú, a gregorián ének által inspirált kompozíciói szorosan egyesítik a zenét és a liturgiát, ahogy a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium konstitúciója tanítja: ?Ezért a szent zene annál szentebb lesz, minél szorosabban kapcsolódik a liturgikus cselekményekhez: bens?ségesebben fejezi ki az imádságot, növeli a lelkek egységét, gazdagítja és ünnepélyesebbé teszi a szent szertartásokat” (SC 112).

A polifon zene az imádság és a keresztény élet számára is jelent?séggel bír

Maga a polifónia ráadásul olyan zenei forma – folytatta Leó pápa – amely az imádság és a keresztény élet számára is jelent?séggel bír. Mindenekel?tt ugyanis a szent szöveg inspirálja, amelyet ?ill? dallammal kíván felöltöztetni”, hogy jobban eljusson ?a hívek értelméhez” . Ráadásul ezt a célt úgy éri el, hogy a szavakat több hangra bízza, amelyek mindegyike a maga eredeti módján, változatos és egymást kiegészít? dallam- és harmóniamozgásokkal ismétli azokat. Végül mindent harmonizál, köszönhet?en annak az ügyességnek, amellyel a zeneszerz? a dallamokat az ellenpont szabályait tiszteletben tartva fejleszti és szövi egymásba, egymás visszhangjává teszi ?ket, néha disszonanciákat is létrehozva, amelyek aztán új akkordokban találnak feloldást. Ennek a dinamikus egységnek a sokféleségében – amely a Szentlélek vezetése alatti közös hitbeli utunk metaforája – az a hatása, hogy a hallgatót hozzásegíti ahhoz, hogy egyre mélyebben belemerüljön a szavak által kifejezett misztériumba, és adott esetben válaszolni tudjon a responzóriumokkal vagy az in alternatim váltóénekkel.

Bélyegek Palestrina emlékére   (ANSA)

Palestrina hatalmas m?vészeti és lelkiségi örökséget hagyott ránk

Éppen e formai és tartalmi gazdagság miatt a római polifonikus hagyomány, amellett, hogy hatalmas m?vészeti és lelkiségi örökséget hagyott ránk, a zene területén ma is olyan hivatkozási pont, amelyre – bár megfelel? kiigazításokkal – a szent és liturgikus zeneszerzésben is érdemes odafigyelni, hogy az éneken keresztül ?a hívek teljes mértékben, tudatosan és aktívan részt vehessenek a liturgiában” (Sacrosanctum Concilium, 14), a hang, az elme és a szív mély bevonásával. Mindezekre par excellence, kiváltképpen is példa a Missa Papae Marcelli, a  Marcellus pápa miséje, valamint a felejthetetlen Domenico Bartolucci bíboros, illusztris zeneszerz? és közel ötven éven át a pápai ?Sixtusi”kápolna-kórus igazgatója által ránk hagyott értékes kompozíciós repertoár.

Ezért Leó pápa köszönetet mondott mindazoknak, akik lehet?vé tették ezt a találkozót: a Bartolucci Alapítványnak, a felszólalóknak, a kórusnak és mindenkinek, a Szentatya imáiban megemlékezik róluk. Szent Ágoston a húsvéti Alleluja éneklésér?l szólva tanította: ?Énekeljük hát most, testvéreim! Ahogy az útonjárók szoktak énekelni, énekeljetek, de haladjatok! Haladjatok el?re, haladjatok el?re a jóságban. Énekeljetek és járjatok! Ne térjetek le az útról, ne forduljatok vissza, ne álljatok meg!” (Sermo 256,3). Tegyük magunkévá az ? felhívását, különösen a jubileum szentév idején – kérte Leó pápa, majd apostoli áldását adta a jelenlév?kre.

Palestrina többek között 104 misét komponált  

Palestrina nagyon termékeny zeneszerz? volt. Több száz m?vet hagyott ránk, többek között 104 misét, több mint 300 motettát, 68 offertóriumot, 72 himnuszt, 140 madrigált, 4 vagy 5 siralmi éneket, 35 magnificatot és számos más m?vet. Miséi Itáliában az els? nemzeti jeleg? vallási zenem?vek voltak. Közülük a leghíresebb a patrónusának, II. Marcell pápának ajánlott Missa papae Marcelli mise. M?vészi teljesítményének és a pápák által elismert szolgálatának is köszönhet?en már életében is rendkívül népszer? volt, de halála után elismertsége még tovább növekedett. Minthogy tevékenysége az ellenreformáció idejére esett, amikor a tridenti zsinaton a többszólamúságnak a templomi zenében való teljes tiltásáról tárgyaltak. Palestrina viszont kiállt a többszólamú zene mellett, mondván, hogy a többszólamúság is éppúgy kifejezhet vallásos üzenetet, mint a hagyományos egyházi zene. A zsinat megenyhült, és emiatt Palestrinát a templomi polifon zene ?megment?jének” is tartják.