Leó pápa jubileumi katekézise: Iréneusz az egység mestere, mert összekapcsol és nem bont
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
„Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A béke legyen veletek!” – köszöntötte Leó pápa a zarándokok, főként sportolók népes táborát. Ma délelőtt folytatjuk a Ferenc pápa által januárban megkezdett jubileumi kihallgatásokat, amelyek minden alkalommal a remény teológiai erényének egy-egy szempontját és egy olyan lelki személyiséget mutatnak be, aki ennek tanúságtevője volt.
A jubileum nyitott Kapu Jézus misztériumára, akiben összekapcsolódik ég és föld
Folytassuk tehát a megkezdett utat, mint a remény zarándokai! – buzdította a Szentatya. Összeköt bennünket az a remény, amelyet az apostolok nekünk kezdettől fogva továbbadtak. Az apostolok Jézusban látták, hogy az ég és a föld összekapcsolódik: szemükkel, fülükkel és kezükkel fogadták az élet Igéjét. A jubileum egy nyitott Kapu erre a misztériumra, hiszen a jubileumi év erőteljesebben kapcsolja össze Isten világát a miénkkel. Arra hív minket, hogy komolyan vegyük, amit minden nap imádkozunk a Miatyánk imában: „miként a mennyben, úgy a földön is”. Ez a mi reménységünk. Itt van az a szempont, amelyre ma szeretnénk rátekinteni, ugyanis remélni annyit tesz, mint összekapcsolódni.
Az evangélium kívülről jön, Iréneusz összeköti Keletet és Nyugatot
A bevezető gondolat után Leó pápa a reménység egyik konkrét példáját mutatta meg. Az egyik legnagyobb keresztény teológus, Iréneusz lyoni püspök segít felismerni, hogy ez a remény mennyire szép és fontos. Ireneusz Kis-Ázsiában született, és azok között nevelkedett, akik közvetlenül ismerték az apostolokat. Aztán Európába jött, mert Lyonban már kialakult a saját hazájából származó keresztények közössége. Milyen jót tesz nekünk, ha itt, Rómában, Európában emlékezünk rá! Az evangéliumot kívülről hozták erre a kontinensre. És a migráns közösségek ma is olyan jelenlétek, amelyek újjáélesztik a hitet azokban az országokban, amelyek befogadják őket. Az evangélium kívülről jön. Iréneusz összeköti Keletet és Nyugatot. Már ez is a remény jele, mert arra emlékeztet bennünket, hogy a népek továbbra is gazdagítják egymást.
Jézus nem egy fal, amely elválaszt, hanem egy ajtó, amely egyesít bennünket
Iréneusz azonban még nagyobb kincset tud adni nekünk. A keresztény közösségen belüli tanbeli megosztottság, a belső konfliktusok és a külső üldöztetések sem ingatták meg őt. Ellenkezőleg, egy széttöredezett világban megtanult jobban gondolkodni, és egyre mélyebben Jézusra tudta irányítani a figyelmét. Így lett Jézus személyének, sőt Testének is az „énekese”. Felismerte ugyanis, hogy benne az, ami számunkra ellentétesnek tűnik, újra egységgé áll össze. Jézus nem egy fal, amely elválaszt, hanem egy ajtó, amely egyesít bennünket. Meg kell maradnunk benne, és meg kell különböztetnünk a valóságot az ideológiáktól.
Nyissunk ajtókat, kössük össze világokat és lesz reményünk!
Kedves testvéreim, az ideológiák még ma is eszünket vehetik, a szavak pedig ölhetnek is. A test azonban az, amiből mindannyian vagyunk, köt bennünket a földhöz és a többi teremtményhez. Fogadjuk be és szemléljük Jézus testét minden testvérben és nővérben! Hallgassuk meg a test kiáltását, halljuk meg mások fájdalmát, amely a nevünkön szólít bennünket. A parancsolat, amelyet kezdettől fogva kaptunk, a kölcsönös szeretet parancsa. Ez a testünkbe van írva, minden törvény előtt. Iréneusz, az egység mestere, arra tanít minket, hogy ne ellenkezzünk, hanem kapcsolódjunk. Nem ott van értelem, ahol az emberek elkülönülnek, hanem ahol összekapcsolódnak. A megkülönböztetés hasznos, de a szétválasztás sohasem. Jézus az örök élet köztünk: ő köti össze az ellentéteket, és teszi lehetővé a közösséget. A remény zarándokai vagyunk, mert az emberek, népek és teremtmények között szükségünk van valakire, aki úgy dönt, hogy a közösség felé halad. Mások aztán követni fognak minket. Ahogy Iréneusz tette Lyonban a második században, úgy építsünk hidakat mi is minden városunkban ott, ahol ma falak vannak. Nyissunk ajtókat, kössük össze világokat és lesz reményünk! – zárta a rendkívüli jubileumi kihallgatáson tartott katekézisét Leó pápa.
Felhívás Irán és Izrael közötti konfliktus enyhítéséért
A különféle csoportok köszöntése után Leó pápa erőteljes felhívást intézett az Irán és Izrael között kirobbant konfliktus enyhítéséért: Ezekben a napokban nagy aggodalomra okot adó hírek érkeznek. Az Irán és Izrael közötti helyzet súlyosan megromlott. Ebben a kényes időszakban szeretném megújítani a felelősségre és a józan észre szóló felhívásomat. A nukleáris fenyegetéstől mentes és egy biztonságosabb világ építése iránti elkötelezettséget a tiszteletteljes találkozás és az őszinte párbeszéd révén kell megvalósítani, hogy az igazságosságon, testvériségen és a közjón alapuló tartós békét építsünk. Senki sem fenyegetheti a másik létét. Minden országnak kötelessége, hogy támogassa a béke ügyét, a megbékélés útjainak elindításával és olyan megoldások előmozdításával, amelyek mindenki számára garantálják a biztonságot és a méltóságot!