Le¨® p¨¢pa a csal¨¢dok jubileum¨¢n: Krisztusra alapozva val¨®s¨ªtsuk meg az egyetemes egys¨¦get
Vertse Márta ¨C Vatikán
A világ minden részét képvisel? zarándokok színes sapkáikat, társulataik, mozgalmaik zászlóit, nemzetiszín? lobogóikat lengetve, véget nem ér? tapsviharral fejezték ki XIV. Leó pápa iránti szeretetüket. Homíliájában a Szentatya Isten szeretetér?l szólt, amely az egész emberiséget érinti és amely végtelen. A megtestesült Ige hozta el a világ számára az élet és az üdvösség ajándékát ¨C fejtette ki a pápa, hangsúlyozva, hogy a családokból születik a népek jöv?je, legyenek a béke jelei a társadalom és a világ számára.
Jézus szeretetének nagy terve az egész emberiséget érinti
XIV. Leó pápa homíliáját a szentmisén elhangzott evangéliumi szakaszhoz f?zte (vö. Jn 17,20), amelyben Jézus az Utolsó Vacsorán értünk imádkozik. Isten Igéje, aki emberré lett, immár földi élete végéhez közeledik és ránk, testvéreire gondol. A Szentlélek erejével áldást, könyörgést és dicséretet intéz az Atyához. És mi is, amikor csodálattal és bizalommal eltelve csatlakozunk Jézus imájához, szeretete révén bekapcsolódunk egy nagy tervbe, amely érinti az egész emberiséget ¨Cmutatott rá a Szentatya. Krisztus ugyanis azt kéri, hogy legyünk mindnyájan ?egyek¡±. Ez a legnagyobb jó, amit csak kívánni lehet, mert ez az egyetemes egység megvalósítja a teremtmények között a szeretet örök közösségét, amely maga az Isten, mint Atya, aki az életet adja, a Fiú, aki az életet befogadja, és a Lélek, aki osztozik benne.
Egységünk alapja Isten szeretete
Az Úr nem azt akarja, hogy az egység által egy meghatározhatatlan, alaktalan, tömeggé, egy névtelen tömbbé váljunk, hanem azt kívánja, hogy egyek legyünk: ?Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám, énbennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ?k is mibennünk egyek¡± (21.) ¨C idézte Leó pápa az evangéliumi szakaszból Jézus imájának szavait. Az egység, amelyért Jézus imádkozik, tehát egy olyan közösség, amely Isten szeretetén alapul, amelyb?l az élet és az üdvösség a világba jön. Ez mindenekel?tt ajándék, amelyet Jézus hoz el számunkra. Isten Fia ugyanis emberi szívéb?l fordul az Atyához, mondván: ?én ?bennük és te énbennem, hogy így ?k is teljesen eggyé legyenek. Ismerje meg ebb?l a világ, hogy te küldtél engem, és hogy szereted ?ket, amint engem szerettél¡± (23).
Isten végtelenül szeret bennünket
A Szentatya arra buzdított, hogy hallgassuk csodálattal ezeket a szavakat: Jézus kinyilatkoztatja nekünk, hogy Isten úgy szeret minket, ahogyan önmagát szereti, vagyis végtelenül, amint az Atya egyszülött Fiát szereti. Isten szeret el?ször ¨C hangsúlyozta Leó pápa, hiszen err?l maga Krisztus tesz bizonyságot, amikor ezt mondja az Atyának: ?már a világ teremtése el?tt szerettél engem¡± (24). És ez valóban így van: Isten irgalmasságában mindig magához akar ölelni minden embert, és a Krisztusban értünk adott élete az, ami eggyé tesz, ami összeköt bennünket ¨C mondta homíliájában XIV. Leó pápa, hozzátéve, hogy örömmel tölt el bennünket ma, a Családok és gyermekek, nagyszül?k és id?sek jubileumán ez az evangéliumi szakasz.
Életünk kezdetét?l fogva szükségünk van kölcsönös gondoskodásra
Ezután felidézte Ferenc pápa tanítását, aki idén január elsején mondott Úrangyala imájában kifejtette, hogy ?minden ember valakinek a gyermeke, de egyikünk sem választotta a születését¡± (Úrangyala ima, 2025. január 1.). Amint megszülettünk, szükségünk volt rá, hogy valaki gondoskodjon testünkr?l, lelkünkr?l. Mindannyian tehát egy kapcsolatnak, vagyis az emberség szabad és felszabadító kötelékének és a kölcsönös gondoskodásnak köszönhet?en élünk ¨C szögezte le Leó pápa. Megállapította, hogy olykor ezt az emberséget elárulják. Például minden alkalommal, amikor a szabadságra hivatkoznak, de nem azért, hogy életet adjanak, hanem hogy elvegyék azt, nem azért, hogy segítsenek, hanem hogy megsértsenek. Jézus azonban még a gonoszsággal szemben is, amely ellenszegül és gyilkol, továbbra is imádkozik értünk az Atyához, és imája gyógyírként hat sebeinkre, a megbocsátást és a kiengesztel?dést hirdeti mindenki számára.
A családokból születik a népek jöv?je
XIV. Leó pápa a következ? szavakkal értelmezte Jézus imáját: ?Az Úrnak ez az imája teljes értelmet ad egymás iránti szeretetünk ragyogó pillanatainak, mint szül?k, nagyszül?k, fiú- és leánygyermekek. És ezt akarjuk hirdetni a világnak: azért vagyunk itt, hogy az Úr akaratának megfelel?en ?egyek¡± legyünk, családjainkban és bárhol, ahol élünk, dolgozunk és tanulunk: különböz?ek, mégis egyek, sokan, mégis egyek, mindig, minden körülmény között és az élet minden id?szakában¡±. Ha Krisztusra alapozva szeretjük egymást, aki ?az alfa és az ómega¡±, ?a kezdet és a vég¡± (vö. Jel 22,13), akkor a béke jelei leszünk mindenki számára, a társadalomban és a világban. És ne feledjük: a családokból születik a népek jöv?je.
Szükség van a boldogok, szentek sorába iktatott házaspárok példájára
A Szentatya örömmel utalt rá, hogy az elmúlt évtizedekben a házastársakat nem külön-külön, hanem együtt, házaspárként iktatták a boldogok és szentek közé. Felidézte a Gyermek Jézusról nevezett Lisieux-i Kis Szent Teréz szülei, Boldog Louis és Zélie Martin, valamint az olasz házaspár, Boldog Luigi és Maria Beltrame Quattrocchi példáját. Emlékeztetett a boldoggá avatott hétgyermekes lengyel Ulma családra is, amelyben a szül?k és a gyermekek egyesültek a szeretetben és a vértanúságban. Az egyház példamutató tanúként tekintve a házastársakra azt fejezi ki, hogy a mai világnak szüksége van a házastársi szövetségre, hogy megismerje és befogadja Isten szeretetét, hogy egyesít? és megbékít? erejével legy?zze mindazokat az er?ket, amelyek szétzilálják a kapcsolatokat és a társadalmakat.
Utalással Szent VI. Pál Humanae vitae k. enciklikájára a Szentatya megállapította, hogy a házasság a férfi és a n? közötti igaz szerelem alapelve: teljes, h?séges és termékeny szeretet. Ez a szeretet, miközben egyetlen testté alakítja ?ket, megadja számukra a képességet, hogy életet adjanak Isten képmása szerint. Leó pápa arra bátorította a szül?ket, hogy legyenek gyermekeik számára a következetesség példaképei, viselkedjenek úgy, ahogyan szeretnék, hogy ?k i sviselkedjenek, az engedelmességen keresztül neveljék ?ket a szabadságra. A gyermekek pedig legyenek hálásak szüleiknek: mondjanak köszönetet az élet ajándékáért, ez az édesapa és édesanya (vö. Kiv 20,12) tiszteletének els? módja. A nagyszül?knek és id?seknek végül azt ajánlotta, hogy bölcsességgel és együttérzéssel vigyázzanak szeretteikre, azzal az alázattal és türelemmel, amelyre az évek tanítanak.
A család kiváltságos hely a Jézussal való találkozásra
A családban a hit az élettel együtt, nemzedékr?l nemzedékre örökl?dik át: megosztjuk egymással, mint az asztalon lév? ételt és a szívünkben lév? szeretetet. Ez teszi a családot kiváltságos hellyé a Jézussal való találkozásra, aki szeret minket és mindig a javunkat akarja ¨C tanította XIV. Leó pápa, majd a következ? szavakkal zárta a Családok, gyermekek, szül?k, nagyszül?k, id?sek jubileumi szentmiséjén mondott homíliáját: ?És még egy utolsó dolgot szeretnék hozzátenni. Isten Fiának imája, amely reménnyel áraszt el bennünket az úton, arra is emlékeztet, hogy egy napon mindannyian egyek leszünk (vö. Szent Ágoston, Sermo super 127. Zsoltár), egyek az egyetlen Üdvözít?ben, akiket Isten örök szeretete ölel át. Nemcsak mi, hanem azok az apukák és anyukák, nagymamák és nagypapák, fivérek, n?vérek és gyermekeik, akik már el?ttünk jártak az ? örök Húsvétjának fényében, és úgy érezzük, hogy ?k is itt vannak velünk együtt az ünneplésnek ebben a pillanatában¡±.
