Le贸 p谩pa az olasz p眉sp枚k枚knek: a b茅ke nem lelki ut贸pia, hanem nevel茅s eredm茅nye
Salvatore Cernuzio / Ged艖 Ágnes - Vatikán
A több mint 200 tagú testületet fogadva Leó pápa örömének adott hangot, és fölidézte egy hónappal ezel艖tti megválasztása pillanatait, amikor a Sixtus-kápolnából a Szent Péter-bazilika központi erkélyére menet áthaladt az Áldások termén, ahol most az audiencia zajlott. Ez a helyszín felidézi bennünk a szeretett Ferenc pápa utolsó Urbi et Orbi 鈥� üzenetét is, amelyet a világhoz intézett és amelyben békét kért a népek számára. Ezt a felhívást ismételte meg a konklávén megválasztott XIV. Leó pápa is els艖 beszédében, amikor a feltámadt Úr szavaival köszöntötte az 艖t ünnepl艖 híveket: Békesség nektek!
Az egyház a kiengesztel艖désért
A nemzetközi feszültséggel és növekv艖 er艖szakkal terhes világnak nagy szüksége van a békére. Ezért Leó pápa arra kérte az olasz püspököket, hogy nagy lelkipásztori figyelemmel kezeljék a békét, amit a mindennapi élet színterein kell megvalósítani. A plébániák, a lakónegyedek, a városi és az egzisztenciális lét perifériái, ahol az emberi és a társadalmi kapcsolatok nehezen m疟ködnek és megjelenik a konfliktus, szomjazzák az egyház kiengesztel艖 erej疟 jelenlétét 鈥� állapította meg a Szentatya. Minden egyházmegye indítson folyamatokat, amelyek az er艖szakmentességre nevelnek, kezdeményezzék a helyi konfliktusokban a közvetítést a szembenálló felek között, támogassák a befogadás projektjeit, melyek a másiktól való félelmet a találkozás lehet艖ségévé alakítják. Minden közösség váljon a béke házává, ahol megtanuljuk kihúzni az ellenségeskedés méregfogát a párbeszéden keresztül, ahol az igazságosságot gyakoroljuk és 艖rizzük a megbocsátást.
A béke nem egy spirituális utópia, hanem alázatos út, amely mindennapi gesztusokból áll, ahol összefonódik a türelem és a bátorság, a meghallgatás és a cselekvés. Ez pedig ma jobban mint valaha a mi figyelmes és tevékeny jelenlétünket igényli 鈥� tette hozzá a pápa.
A személy kapcsolat és titok, nem algoritmus
A mai kor számos kihívást rejt az emberi személy méltóságával kapcsolatban 鈥� folytatta beszédét XIV. Leó. A mesterséges intelligencia, a biotechnológiák, az adatgazdaság és a közösségi média mélyen megváltoztatják az életr艖l való felfogásunkat és annak tapasztalatát. Ebben a valóságban fél艖, hogy az emberi méltóság ellaposodik vagy elfelejt艖dik, és funkciók, automatizmusok, szimulációk veszik át a helyét. De a személy nem algoritmusok rendszere: teremtett lény, kapcsolat, misztérium 鈥� figyelmeztetett a Szentatya. Ezért sürg艖sen arra van szükség, hogy az olasz helyi egyház Jézussal a középpontban az antropológiai megközelítést els艖dleges helyen alkalmazza a lelkipásztori döntésekben. Az emberr艖l való gondolkodás nélkül az etika puszta kódexszé válik, a hit pedig fél艖, hogy testetlen lesz.
Párbeszéd és szinodalitás
Ápolják a párbeszédet minden egyházi valósággal, a plébániákkal, társulatokkal és mozgalmakkal, adjanak teret a nemzedékek közötti meghallgatásnak, a különböz艖 világokkal való találkozásnak, hiszen csak ott születhet közösség, ahol meghallgatjuk egymást, és az igazság csak így lesz hihet艖. Haladjanak el艖re a szinodális folyamatban, maradjanak egységesek, hagyják, hogy a Lélek provokálja 艖ket. A szinodalitás hassa át gondolkodásukat, szívüket, döntési folyamataikat és cselekvési módjukat 鈥� biztatta az olasz püspököket a pápa.
Bekapcsolni Krisztust az emberiség vérkeringésébe
Der疟sen nézzenek el艖re és ne féljenek bátor döntéseket hozni! Hirdessék az evangéliumot mindenkinek, mert ez a legfontosabb ahhoz, hogy jól és boldogan éljünk. Figyeljenek oda a világi hívekre, hogy Isten szavával és az egyház társadalmi tanításával felvértezve 艖k is evangelizáljanak a munkahelyükön, az iskolákban, a kórházakban, a társadalmi és kulturális közegben, a gazdaságban és a politikában egyaránt. A római pápát sajátos kapcsolat f疟zi az olasz püspökökhöz, hiszen az 艖 prímásuk, és mindig számíthatnak a kollegialitás szellemében végzett szolgálatára.
M疟ködjenek együtt a polgári hatóságokkal is helyi szinten. Olaszországban elterjedt a szekularizáció, a hitt艖l való egyfajta eltávolodás, a demográfiai válság, mely bátor cselekvést kíván a püspökök részér艖l. Megújult lendülettel hirdessék az evangéliumot és adják át a hitet, helyezzék Jézus Krisztust a középpontba, és segítsenek az embereknek abban, hogy személyes kapcsolatot éljenek meg Jézussal, hogy fölfedezzék az evangélium örömét. Ez a legf艖bb feladat, ami minden másra is ösztönöz: elvinni Krisztust az emberiség 鈥瀡érkeringésébe鈥� 鈥� mondta még az olasz püspököknek Leó pápa.
