杏MAP导航

Vertse Márta - Vatikán

Püspöktestvéreihez intézett beszédében Leó pápa mindenekel艖tt csodálatát fejezte ki, hogy zarándokként eljöttek Rómába, ismerve küldetésük sürget艖 követelményeit. De miel艖tt pásztorok lennének 鈥� a pápához hasonlóan 鈥� mindnyájan az Úr nyájának juhai! 鈥� kezdte beszédét a Szentatya, majd hozzátette: 鈥�Így mi vagyunk az els艖k, akik meghívást kaptunk, hogy átlépjük a Szentkaput, a Megváltó Krisztus jelképét. Ahhoz, hogy a ránk bízott Egyházat vezethessük, engednünk kell, hogy 艕, a Jó Pásztor mélyen megújítson bennünket, hogy teljes egészében megfeleljünk az 艕 szívének és szeretete misztériumának.

Hitünk és reménységünk Istent艖l származik

鈥濻pes non confundit鈥� 鈥� a remény nem csal meg (Rm 5,5) 鈥� utalt a Szentatya Ferenc pápa bullájára, amellyel meghirdette a 2025-ös szentévet. Ennek a prófétai megbízatásnak a püspökök az els艖 örökösei, és az a feladatuk, hogy meg艖rizzék, szavakkal és tanúságtétellel átadják Isten népének. Azt hirdetni, hogy a remény nem csal meg, néha azt jelenti, hogy az árral szemben kell haladnunk. De éppen ezekben a pillanatokban mutatkozhat meg a legjobban, hogy hitünk és reménységünk nem t艖lünk, hanem Istent艖l származnak. És ha valóban a szenved艖k mellé állunk, akkor a Szentlélek felélesztheti a már csaknem kiégett lángot is 鈥� fejtette ki beszédében XIV. Leó pápa.

A püspök a rábízott részegyház egységének látható elve

A püspök a remény tanúja, Istenben szilárdan gyökerez艖, az egyházat szolgáló életének példájával Ez olyan mértékben valósul meg, amennyiben azonosul Krisztussal 鈥� mutatott rá a pápa, majd beszédében ennek a tanúságtételnek néhány jellemz艖 vonásához f疟zte elmélkedését.

A püspök mindenekel艖tt a rá bízott részegyház egységének látható elve. Feladata, hogy a részegyházban növekedjen a szeretetközösség minden tagja és az egyetemes egyház között, értékelve a különféle ajándékok és szolgálatok hozzájárulását a közös növekedéshez és az evangélium terjesztése érdekében. A püspök küldetésében számíthat arra a különleges isteni kegyelemre, amelyet a püspökszentelés során kapott: ez nyújt neki támaszt, mint a hit mestere, mint lelki vezet艖, ez hatja át odaadását Isten országáért, az emberek örök üdvösségéért, azért, hogy a történelmet átalakítsa az evangélium erejével.

Az isteni erényeknek megfelel艖 élet

A második szempontban a pápa a püspök életformájából indult ki, ami az isteni erényeknek megfelel艖 élet. Ez azt jelenti, hogy a f艖pásztor teljes mértékben engedelmeskedik a Szentlélek m疟ködésének, ami feléleszti benne a hit, remény, szeretet erényeit és táplálja azokat, mint a t疟z lángja a lét különféle helyzeteiben.

A püspök továbbá a hit embere 鈥� szögezte le Leó pápa, idézve a Zsidókhoz írt levélb艖l, amely felsorolja a hit tanúinak hosszú sorát. Mózes, akit Isten arra hívott meg, hogy a választott népet elvezesse az ígéret földjére, 鈥�állhatatosan kitartott, mintha látta volna már a láthatatlant鈥� (Zsid 11,27). A püspök egyházában közbenjáró, mert a Lélek tartja életben a hit lángját szívében.

A hit reményeink szilárd alapja

A püspök, ugyanennek a távlatában a remény embere, mert a 鈥瀐it reményeink szilárd alapja és a nem látott dolgok igazolása (Zsid 11,1). Különösen, amikor a nép útja fárasztóvá válik, a püspök nem szavakkal, hanem közelségével segít. Amikor a családok túlzott terheket cipelnek, és a közintézmények nem támogatják 艖ket megfelel艖en; amikor a fiataloknak csalódást okoznak a hamis üzenetek; amikor az id艖sek és a súlyos fogyatékossággal él艖k elhagyatottnak érzik magukat, a püspök közel van, és nem recepteket kínál fel, hanem olyan közösségnek a tapasztalatát, amely az evangéliumot egyszer疟ségben és megosztásban kívánja megélni.

Amoris officium 鈥� a szeretet szolgálata Szent Ágoston szavaival

Ezáltal hite és reménye összeolvad benne, mint a lelkipásztori szeretet emberében. A püspök egész élete, egész sokoldalú szolgálata ebben találja meg egységét, amit Szent Ágoston amoris officiumnak, a szeretet szolgálatának nevez. Itt fejez艖dik ki a leginkább, hogy a teológiai erények embere 鈥� mondta a pápa, utalva a püspökök sokrét疟 küldetésére. Döntéseiket mindig hassa át Jézus Krisztus, a Jó Pásztor szeretete. A napi szentáldozásból merített kegyelem segítségével a püspök legyen a testvéri szeretet példája minden munkatársa, környezete számára. Szíve és háza legyen nyitott és befogadó.

A Szentatya ezután a további nélkülözhetetlen erényekre hívta fel püspöktestvérei figyelmét, mint a lelkipásztori óvatosság, a szegénység, a tökéletes önmegtartóztatás a cölibátusban, továbbá az emberi erények.

Párbeszéd és szinodalitás

A lelkipásztori óvatosság az a bölcsesség, ami a püspököt vezeti döntéseiben, az egyházmegye kormányzásában, a hívekkel és társulataikkal való kapcsolatokban. Ennek egyik világos jele a párbeszéd, mint stílus és módszer a kapcsolatokban, a szervezetek elnökségében, a részegyház szinodalitásának a kezelésében. Leó pápa megállapította, hogy Ferenc pápa ezen a téren nagy lépést tett el艖re, pedagógia bölcsességgel hangsúlyozva a szinodalitást, mint az egyház életének dimenzióját. Ez a lelkipásztori óvatosság lehet艖vé teszi a püspök számára, hogy az egyházmegyei közösségben érvényre juttassa a hagyományokat, el艖mozdítva új kezdeményezéseket.

A gazdagságtól való elszakadás, evangéliumi szegénység

A püspök, tanúskodva Jézusról, megéli az evangéliumi szegénységet 鈥� folytatta püspöktestvéreihez intézett beszédét a Szentatya. Stílusa egyszer疟, mérsékelt, nagylelk疟 és méltóságteljes, ugyanakkor megfelel népe többsége körülményeinek. A szegény emberek találjanak benne apát és testvért, ne érezzék magukat kényelmetlenül, amikor találkoznak vele vagy belépnek otthonába. A püspök személyesen eltávolodott a gazdagságtól, és nem engedi, hogy a gazdagság vagy egyéb hatalmi formák alapján kivételes el艖nyben részesítsék. A püspöknek nem szabad elfelejtenie, hogy Jézushoz hasonlóan, a Szentlélek felkentje, akit elküldtek, hogy örömhírt hirdessen a szegényeknek.

A mennyek országáért vállalt cölibátus és szüzesség

A tényleges szegénységgel együtt a püspök megéli a szegénységnek azt a formáját is, ami a 鈥瀖ennyek országáért鈥� (vö. Mt 19,12) vállalt cölibátus és szüzesség. Nem csak arról van szó, hogy valaki n艖tlen, hanem arról is, hogy gyakorolni kell a szív és a magatartás tisztaságát, az önmegtartóztatást és így élni Krisztus követését. A püspök legyen határozott és elszánt az olyan helyzetek kezelésében, amelyek botrányt okozhatnak, valamint különösen a kiskorúakkal szembeni visszaélések esetében, ragaszkodva a jelenlegi el艖írásokhoz.

Az emberi erények ápolása

Végül a püspöknek azokat az emberi erényeket is ápolnia kell, amelyeket a zsinati atyák is említenek a Presbyterorum Ordinis dekrétumban és amelyek nagy segítséget jelenthetnek a püspöki szolgálatban. Megemlíthetjük a lojalitást, az 艖szinteséget, a nagylelk疟séget, a nyitottságot az elmében és a szívben, a képességet, hogy örüljünk azokkal, akik örülnek, és szenvedjünk azokkal, akik szenvednek. A pápa megemlítette még a párbeszédre és mások meghallgatására való hajlandóságot, valamint a szolgálatra való készséget. Ezeket az erényeket, amelyeket mindannyian természetünknél fogva többé-kevésbé birtokolunk, Jézus Krisztussal való összhangban a Szentlélek kegyelmével tudjuk ápolni.

Sz疟z Mária, Szent Péter és Pál nyerjék el számukra a kegyelmeket

A pápa elmélkedése végén Sz疟z Mária, Szent Péter és Pál közbenjárását kérte, hogy nyerje el a püspökök és közösségeik számára azokat a kegyelmeket, amelyekre a legnagyobb szükségük van. Legyenek a közösség emberei, mozdítsák mindig el艖 az egységet az egyházmegyei papság körében és minden pap tapasztalja meg a püspök atyaságát, testvériségét és barátságát. A szeretetközösségnek ez a lelkisége bátorítja a papokat lelkipásztori elkötelezettségükben, és egységben gyarapítja a részegyházat. XIV. Leó pápa megköszönte a püspököknek, hogy megemlékeznek róla imáikban, 艖 is imáiról biztosította a f艖pásztorokat és áldását adta rájuk.