杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ 鈥� Vatikán    

Róma Egyháza nagy történelem örököse         

Leó pápa szeretettel köszöntötte a jelenlév艖 bíborosokat, püspököket, papokat és mindenkit, aki különböz艖 min艖ségben együttm疟ködik a római egyház közösségeinek lelkipásztori ellátásában. Róma Egyháza nagy történelem örököse, amely Péter, Pál és számtalan vértanú tanúságtételében gyökerezik, és egyedülálló küldetéssel rendelkezik, amelyet jól kifejez a székesegyház homlokzatának felirata: 鈥濵ater omnium Ecclesiarum, minden templom anyja鈥�.

Ferenc pápa gyakran beszélt az Egyház anyai jellegér艖l és tulajdonságairól, mint a gyengédség, áldozatkészség és a meghallgatásra való készség, amely már el艖re is tud gondoskodni. Leó pápa reméli, hogy ezek a tulajdonságok gyarapodnak mindenütt az Isten népében, még a római egyházmegyében is.

鈥濧 Szentlélek és mi magunk is azt tartottuk helyesnek鈥�

A pápa a szentmise olvasmánya kapcsán megemlítette, hogy az els艖 keresztény közösségeknek nagy kihívást jelentett a pogányok felé nyitás, mely nagy türelmet és kölcsönös meghallgatást igényelt, de testvéri párbeszéd és vita révén közösen döntöttek, majd Pál és Barnabás felmentek Jeruzsálembe. Tehát nem egyedül döntöttek: az anyaegyházzal keresték a közösséget és alázattal mentek oda, ahol meghallgatták 艖ket és a párbeszéd révén helyes döntésre jutottak: a pogányságból megtértekre  nem róttak túlzott terheket, csak a legszükségesebbeket kérték t艖lük (vö. ApCsel 15,28-29). Így ami problémának t疟nhetett volna, mindenki számára lehet艖séggé vált, hogy növekedjen. A bibliai szöveg azonban többet mond, ahogy a jeruzsálemi testvérek levélben jelzik az antióchiai testvéreknek:  鈥濧 Szentlélek és mi magunk is azt tartottuk helyesnek鈥� (vö. ApCsel 15,28). Hangsúlyozzák, hogy az egész ügyben a legfontosabb Isten szavának a meghallgatása volt. A közösség mindenekel艖tt 鈥瀟érden állva鈥�, az imádságban és a megtérés iránti folyamatos elkötelezettségben épül fel. Valóban, csak ilyen feszültségben hallhatja meg mindenki magában a Lélek hangját, amely így kiált: 鈥濧bba, Atyám!鈥� (Gal 4,6).

A Lélek els艖sorban az Úr szavait tanítja nekünk, elmélyítve azt

Az evangélium tovább folytatja és megismétli ezt az üzenetet és Jézus szavával jelzi, hogy az élet döntéseiben nem vagyunk egyedül. A Lélek támogat bennünket, és megmutatja az utat, amelyet követnünk kell, 鈥瀟anít鈥� és 鈥瀍mlékeztet鈥� mindarra, amit Jézus mondott (vö. Jn 14,26).

A Lélek els艖sorban az Úr szavait tanítja nekünk, mélyen belénk vésve azokat, a bibliai kép alapján, amely szerint a törvényt már nem k艖táblákra, hanem a szívünkbe írják. Valóban, annál inkább képesek vagyunk hirdetni az evangéliumot, minél inkább hagyjuk, hogy eltöltsön és átalakítson minket, hogy a Lélek ereje belülr艖l megtisztítson, hogy szavaink egyszer疟vé, vágyaink 艖szintévé és tisztává, tetteink pedig nagylelk疟vé váljanak. Leó pápa aláhúzta, hogy a másik kulcs-ige az 鈥瀍mlékezni鈥�, vagyis visszatérni, hogy a szív figyelmét arra irányítsuk, amit megéltünk és tanultunk, hogy mélyebben behatoljunk a jelentésébe és megízleljük a szépségét.

Róma városa olyan, mint egy nagy, nyitott és befogadó otthon és a hit t疟zhelye

Leó pápa arra az igényes útra gondolt, melyet a Római Egyházmegye az elmúlt években követett, és amely a meghallgatás különböz艖 szintjein tagolódott, hogy befogadja a környez艖 világ kihívásait és a közösségeken belül megértse a szükségleteket és el艖mozdítsa az evangelizáció és a szeretet bölcs és prófétai kezdeményezéseit. Ez egy nehéz út, amely még mindig folyamatban van és méltó ennek az egyháznak a történetéhez, amely oly sokszor megmutatta, hogy tudja, hogyan kell 鈥瀗agyban鈥� gondolkodni, fenntartás nélkül bátran tervezni és ha kell, tud az új kihívásokkal szemben kockáztatni is. Ennek jele az a nagyszer疟 munka, amellyel az egész egyházmegye éppen ezekben a napokban mindent megtesz a jubileumért, a zarándokok fogadásában és gondozásában, valamint számtalan más kezdeményezésben. A sok-sok er艖feszítésnek köszönhet艖en a város úgy jelenik meg azok számára, akik ide jönnek, néha messzir艖l, mint egy nagy, nyitott és befogadó otthon, és mindenekel艖tt mint a hit t疟zhelye. Leó pápa kész belépni ebbe a hatalmas építkezési területre, hogy amennyire csak tud mindenkit meghallgasson, hogy együtt tanuljon, értelmezzen és döntsön a 鈥濳eresztény veletek és püspök értetek鈥� szentágostoni gondolat jegyében.

Én is felajánlom nektek 鈥瀉zt a keveset, amim van és ami vagyok鈥�

Ezért kéri, hogy segítsenek neki az imádság és a szeretet közös er艖feszítéseiben, emlékezve Nagy Szent Leó szavaira: 鈥濳risztus m疟ve mindaz a jó, amit szolgálatunk teljesítése során véghezviszünk, és nem a miénk, hiszen nélküle semmit sem tehetünk鈥�. Befejezésül a mosolygó pápa, I. János Pál beköszön艖 szavait idézte, aki pedig X. Szent Pius egykori velencei pátriárkai székfoglalására utalt: 鈥�Óh, velenceiek, mi is lenne velem,  ha nem szeretnélek benneteket?鈥� I. János Pál pápa 1978. szeptember 23-án a lateráni székfoglalásakor mondta: Biztosíthatom, hogy szeretlek benneteket, hogy a szolgálatotokba kívánok lépni, és minden szegényes er艖met, azt a keveset, amim van és ami vagyok, a rendelkezésetekre bocsátom鈥�. Leó pápa most így szólt: Én is kifejezem nektek minden szeretetemet, azzal a kívánsággal, hogy közös utunkon megosszam veletek minden örömöt és bánatot, minden fáradságot és reményt. Én is felajánlom nektek 鈥瀉zt a keveset, amim van és ami vagyok鈥�, és Szent Péter és Pál és oly sok más testvér közbenjárására bízom, akiknek szentsége megvilágította ennek az egyháznak a történetét és ennek a városnak az utcáit. Sz疟z Mária kísérjen minket és járjon közben értünk 鈥� zárta a lateráni székfoglalásakor mondott beszédét XIV. Leó pápa.