MAP

XIV. Leó pápa és Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete XIV. Leó pápa és Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete 

XIV. Leó a szentszéki diplomatákhoz: Béke, igazságosság, igazság Krisztusban

Leó pápa pénteken délelőtt fogadta a Szentszékhez rendelt nagyköveteket, köztük Magyarország képviseletében Habsburg-Lotharingiai Eduárdot. A szentév a megtérés és a megújulás ideje, és főként alkalom arra, hogy magunk mögött hagyjuk a vitás kérdéseket és új utat kezdjünk, melyben a remény vezérel minket, hogy egy olyan világot építsünk együtt, amelyben mindenki kiteljesítheti saját emberi mivoltát az igazságban, az igazságosságban és a békében.

Gedő Ágnes - Vatikán

Békesség nektek – köszöntötte Leó pápa a szentszéki diplomatákat a Kelemen-teremben, miután fogadta George Poulides ciprusi nagykövet, a diplomáciai testület dékánjának üdvözlő szavait. Elsőként köszönetet mondott a pápává választásakor kapott sok-sok üzenetért, valamint a részvétnyilvánításokért Ferenc pápa halála miatt, olyan országok részéről is, amelyekkel a Szentszék nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Ez a megbecsülés fontos kifejeződése, ami bátorítja a kölcsönös kapcsolatok elmélyítését.

A pápai audiencia
A pápai audiencia

A szentszéki diplomácia az emberiség szolgálatában

A diplomáciai közösség a népek egész családját képviseli, mely osztozik örömben és fájdalomban, az emberi és spirituális értékekben. A pápai diplomácia az egyház katolicizmusát fejezi ki, a Szentszék diplomáciai tevékenységét pedig az a lelkipásztori sürgetés vezérli, mely nem kiváltságokat keres, hanem evangéliumi küldetését kívánja megerősíteni az emberiség szolgálatára. Küzd minden közöny ellen, a lelkiismeretekhez szól, mint ahogy tette ezt Ferenc pápa is, aki mindig odafigyelt a szegények, a rászorulók, a kitaszítottak kiáltására, és korunk kihívásaira a teremtett világ megóvásától a mesterséges intelligenciáig.

A pápa megérkezik az audienciára
A pápa megérkezik az audienciára

Megerősíteni a testvéreket a hitben

Leó pápa elmondta, hogy a szentszéki nagykövetek jelenléte számára ajándék, mert általa az egyház és a pápa is átölelheti a föld minden népét és az összes embert, aki igazságra, igazságosságra és békére vágyik. Bizonyos értelemben saját életében is a határokon átnyúló törekvést tapasztalta meg, hogy találkozzék más kultúrákkal, hiszen Észak-Amerika, Dél-Amerika és Európa egyaránt élete részét alkotta. Az Ágoston-rend legfőbb elöljárójaként alkalma nyílt sok országba ellátogatni, és az isteni gondviselésben bízva pápaként szeretné megerősíteni a testvéreket a hitben szerte a világon, új hidakat építeni a jóakaratú emberekkel.

A szív békéjéhez önmagunkon kell dolgozni

Beszédét három kulcsszó köré fűzve Leó pápa elsőként az egyház missziós tevékenységének és a Szentszék diplomáciai munkájának béketeremtő erejéről szólt. A béke nem pusztán a háború és a konfliktus hiánya, mivel a szembenállás az emberi természet része és mindig velünk van, emiatt pedig túl gyakran folyamatos konfliktus-állapotban élünk otthon, a munkahelyünkön, a társadalomban. A béke így egyszerű fegyverszünetnek tűnik, pihenőnek két veszekedés között, ami mint a parázs, bármikor újra fellobbanhat. A béke a keresztény távlatban elsősorban ajándék, Krisztus első ajándéka: „Az én békémet adom nektek” (Jn 14,27). Ez egy aktív, magával ragadó ajándék, mely valamennyiünket érint, függetlenül kulturális és vallási hovatartozásunktól, és elsősorban az szükséges hozzá, hogy önmagunkon dolgozzunk. A béke a szívben épül, onnan indul ki, kiirtva a gőgöt és a bosszút, mérsékelve a nyelvezetet, mert a szavakkal is lehet sebeket ejteni, megölni valakit, nem csak a fegyverekkel.

Vallásszabadság és megbékélés

Leó pápa alapvetően fontosnak tartja a béke előmozdításában a vallások és a vallásközi párbeszéd szerepét. Ennek előfeltétele természetesen a vallásszabadság tiszteletben tartása minden országban, hiszen a vallásos tapasztalat az emberi személy alapvető dimenziója. Enélkül nehéz, vagy egyenesen lehetetlen megtisztítani a szívet, hogy békés kapcsolatokat építsünk. Ha valamennyien megtesszük ezt a feladatot, akkor ki lehet irtani minden konfliktus előfeltételét, minden pusztító hódítási vágyat. Ehhez őszinte párbeszédre kell törekedni, melyet a találkozás és nem az összeütközés vágya vezérel. Újra teret kell adni a multilaterális diplomáciának és a nemzetközi intézményeknek. Abba kell hagyni a pusztító és halálosztó fegyverek gyártását, hiszen ahogy Ferenc pápa emlékeztetett utolsó Urbi et Orbi-üzenetében: „Semmilyen béke nem lehetséges valódi leszerelés nélkül, és egyetlen nép önvédelme sem alakulhat át fegyverkezési hajszává”.

Leó pápa elmondja beszédét
Leó pápa elmondja beszédét

Igazságosság, család, emberi méltóság

Leó pápa a szentszéki diplomatáknak ezután az igazságosságról beszélt, mely a béke alapfeltétele. Amint azt már kifejtette, névválasztásában XIII. Leó vezette, aki megírta az első nagy szociális enciklikát, a Rerum novarumot. Változó korunkban a Szentszéknek föl kell emelnie hangját a sok igazságtalanság és egyensúlytalanság ellen, melyek méltatlan munkafeltételekhez vezetnek, a társadalmat pedig széttagolják, konfliktusossá teszik. Ezért mindenekelőtt a globális egyenlőtlenség megszüntetésén kell fáradozni, mely a jólét és a nélkülözés mély szakadékát okozza a kontinensek, országok között és az egyes társadalmakon belül. A kormányzók felelőssége harmonikus és békés társadalmakat építeni. Ehhez elsőként a családba kell fektetni, mely a férfi-nő stabil egységén alapul. Minden helyzetben óvni kell az emberi méltóságot, különösen a sérülékeny és védtelen személyek esetében, a születendő gyermekektől az idősekig, a betegektől a munkanélküliekig, legyenek azok állampolgárok vagy bevándorlók. Leó pápa megjegyezte, hogy ő állampolgárként bevándorlók leszármazottja. Életünk során valamennyien lehetünk egészségesek vagy betegek, lehet munkánk, vagy elveszíthetjük azt, élhetünk hazánkban vagy idegen földön: a méltóságunk azonban nem változik, mert az Isten által teremtett és szeretett ember méltósága.

Hitelesen szólni az igazságról, a Krisztussal való találkozásról

A harmadik kulcsszó a pápa beszédében az igazság volt, mivel a valóban békés kapcsolatokat a nemzetközi közösségen belül is csak ez alapján lehet építeni. Ahol kétértelmű, ambivalens szavak jelennek meg és a virtuális világ veszi át a hatalmat, mely a valóságot máshogy érzékelteti, ott nagyon nehéz hiteles kapcsolatokat építeni, mert eltűnnek a kommunikáció objektív és valós előfeltételei. A maga részéről az egyház nem bújhat ki az alól, hogy az igazságot mondja az emberről és a világról, őszinte nyelvezettel, mely okozhat némi kezdeti értetlenséget. Az igazság azonban sosem választható el a szeretettől, melynek gyökerében a minden ember életéért és javáért való aggodalom áll. Másfelől pedig keresztény távlatból nézve az igazság nem elvont és testetlen elvek megállapítása, hanem találkozás Krisztus személyével, aki a hívők közösségében él. Így az igazság nem eltávolít, hanem éppen lehetővé teszi, hogy nagyobb erővel nézzünk szembe korunk kihívásaival, mint a migráció, a mesterséges intelligencia használata és szeretett földünk megóvása. Ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásában mindenki együttműködésére szükség van, senki nem oldhatja meg egyedül.

A diplomaták a pápa elé járulnak
A diplomaták a pápa elé járulnak

Szentév, megtérés és megújulás

A szentszéki diplomáciai testületnek végül Leó pápa elmondta, hogy péteri szolgálata egy jubileumi év, a remény szentéve közepette kezdődik. Ez a megtérés és a megújulás ideje, és főként alkalom arra, hogy magunk mögött hagyjuk a vitás kérdéseket és új utat kezdjünk, melyben a remény vezérel minket, hogy egy olyan világot építsünk együtt, amelyben mindenki kiteljesítheti saját emberi mivoltát az igazságban, az igazságosságban és a békében. Kívánom, hogy ez mindenhol megvalósuljon, a leginkább meggyötört helyeken is, mint Ukrajna és a Szentföld – tette hozzá a pápa, majd megköszönte a diplomaták hídépítő munkáját és szívből jövő áldását adta rájuk, hozzátartozóikra és az általuk képviselt népekre.

16 május 2025, 14:10