T铆z 茅ve tette k枚zz茅 Ferenc p谩pa Laudato si鈥� kezdet疟 enciklik谩j谩t
Somogyi Viktória - Vatikán
2015. május 24-én jelent meg az argentin pápa környezetvédelmi enciklikája. Ferenc pápa határozottan kiállt a teremtett világ védelme érdekében 12 éves pápasága során. Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem nyugalmazott kémia professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendég-professzoraként több éven át el艖adásokat tartott Hit és természettudomány tárgykörben és e kurzus keretében részletesen foglalkozott Ferenc pápa 鈥濴audato si鈥欌�� kezdet疟 enciklikájának természettudományos vonatkozásaival. Megkértük, hogy foglalja össze ennek fontosabb szempontjait a Vatikáni Rádió hallgatói számára.
PGY Mindenekel艖tt tisztelettel üdvözlöm a VR hallgatóit és köszönöm a meghívást. Egy személyes megjegyzéssel kezdeném: Ferenc pápa els艖, éppen 10 évvel ezel艖tt, 2015 Pünkösdjén datált, enciklikájának kezd艖 szavai, Laudato si鈥�, Szent Ferenc Naphimnuszára utalnak, amelyben a szent költ艖 a minket körülvev艖 Természet iránti rajongását és ennek révén a Természet Alkotója iránti szeretetét fejezi ki. Ezt a költeményt a középkori itáliai költészet, s艖t az egész világirodalom egyik kiemelked艖 gyöngyszemének tartom. Figyelmemet az említett enciklika iránt éppen ez a cím keltette fel. Sürg艖sen beszereztem és egyre fokozódó érdekl艖déssel olvastam. Kiderült ugyanis, hogy a morális és vallási vonatkozásokon túlmen艖en, a gyönyör疟 Argentínában született, olasz származású pápa, természettudományos szempontból is kiemelked艖 m疟vet alkotott els艖 enciklikájával. Utóbb az enciklika egyes részeit beépítettem a Hit és természettudomány cím疟 egyetemi el艖adásaimba és úgy tapasztaltam, hogy a hallgatókban nagy szimpátiát és érdekl艖dést keltett.
VR Ez nagyon érdekes. Mondana néhány példát ennek az enciklikának a természettudományos oldaláról?
PGY Mindenekel艖tt azt kell kiemelnünk, hogy a Pápa milyen zseniális logikával egyesíti a modern kozmológia világképét, benne az úgynevezett 艖srobbanással, azaz a ma látható Világegyetem keletkezésének pillanatát, majd fejl艖dési folyamatait a vallásos (f艖leg zsidó és keresztény) iratokban fennmaradt hagyomány által kirajzolt világképpel. Pontos leírását adja az 鈥瀍mberi jelenségnek鈥�, majd az ember és a Világmindenség viszonyából vezeti le azt az erkölcsi kötelezettséget, ami az embert a természet többi részéért viselt felel艖sséghez köti. Kihangsúlyozza, hogy bár ez a kötelezettség Isten irántunk érzett szeretetének viszonzásából fakad, de fontos gyakorlati el艖nyöket is biztosít mindennapi életünkben. A 鈥濾ilágegyetem titka鈥� cím疟 fejezetbe, világos logikával, beépíti a biológiai evolúció tanát is. Hangsúlyozza, hogy ebb艖l levezethet艖 minden ember személyes identitása, valamint, idézem: 鈥瀉 gondolkodás képessége, az érvelés, a kreativitás, az értelmezés, a m疟vészi alkotás és egyéb, máshol ismeretlen képességek olyan egyedülállóságra utalnak, amely meghaladja a fizikai és biológiai szintet.鈥� Ezekre a gondolatokra igencsak érdemes odafigyelni manapság, amikor az úgynevezett 鈥瀖esterséges intelligenciával鈥� ellátott komputerek sajátságai és lehet艖ségei a közfigyelem gyújtópontjába kerültek.
Az említett enciklikában a Pápa pontos 鈥瀕eltárt鈥� készített az ember számára fontos anyagi javakról is és ezek biológiai/biokémiai jelent艖ségéb艖l vezeti le az e javak használatával kapcsolatos felel艖sséget, ami nemcsak az emberiség iránti kötelesség, de az egész él艖, s艖t az élettelen természet iránti felel艖sség is.
Az élethez kapcsolódó vegyületek szerepének felmérésére jó példa a Pápa határozott kiállása a mindenkit megillet艖, kell艖 tisztaságú édesvízzel kapcsolatban a következ艖t írja: 鈥瀉 biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvet艖 és egyetemes emberi jog, mert meghatározza az emberek életben maradását, és ezért a többi emberi jog gyakorlásának feltétele.鈥� Így jut el a biokémia egyik alapvet艖 törvényszer疟ségéb艖l, elegáns fordulattal, ennek nemzetközi jogi következményeihez.
VR Ezek a példák valóban széleskör疟 elméleti tájékozódást mutatnak. De a környezetvédelem problémái gyakran f艖leg kormányzati intézkedésekkel oldhatók meg. Ilyen kérdésekkel foglalkozik az enciklika?
PGY Igen, b艖ségesen. A Pápa egyrészt 鈥� tisztéb艖l fakadóan 鈥� mindig 鈥瀡ilágméretekben鈥� gondolkozott, másrészt jól ismerte az apró részletek fontosságát. Utóbbi vonatkozásban nyilván gazdag tapasztalatokat szerzett, mint Buenos Aires érseke, az ottani szegény-negyedekkel való tör艖dés során. Úgy t疟nik, felismerte, hogy a környezetvédelem hatásosságához a természettudományos ismeretek készen állnak 鈥� nincs vagy csak alig van szükség új kutatásokra. Annál inkább szükség van az eddig megszerzett ismeretekb艖l következ艖 intézkedések végrehajtására és, a minden egyes emberre kiterjed艖 felel艖sség komolyan vételére. E megfontolások alapján Ferenc pápa megalkotta enciklikájában egy 鈥�átfogó ökológia鈥� elméletét, felsorolta az ezirányban szükséges tájékozódást és cselekvést el艖segít艖 szempontokat, valamint az utolsó fejezetben leírta az ökológiai nevelés és lelkiség általa kidolgozott körvonalait. Ebben az utóbbi vonatkozásban fontos, akár forradalminak is nevezhet艖 új gondolatvilágot találunk: úgy, mint az 鈥瀍mber és környezete közötti szövetség鈥�-re való felszólítást vagy a 鈥瀋ivil és politikai szeretet鈥� fogalmának meghatározását. Az enciklika végén egy 鈥瀔örnyezetvédelmi imát鈥� is találunk, amelyben a Mindenhatóval való beszélgetés formájában, áhítatosan foglalja össze az el艖z艖ek inkább tudományos tanulmányra emlékeztet艖 mondanivalóját. Egy rövid idézet érezteti ennek lelkületét: 鈥濻zeretet Istene / mutasd meg helyünket ebben a világban, / hogy szereteted eszközei legyünk / minden él艖lény számára ezen a földön / hiszen Te egyikükr艖l sem feledkezel meg!鈥� Reméljük, hogy mostani tartózkodási helyén a korábbinál is nyomatékosabban segít érvényt szerezni ezeknek a gondolatoknak, amelyek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy életünk szebb és jobb legyen, ahogy 艕 kifejezte: 鈥瀐ogy eljöjjön a Te országod, / az igazságosság, a béke, a szeretet és a szépség országa!鈥�
VR Mi a véleménye, hogy XIV. Leó pápa hogyan viszonyul majd a Laudato Si鈥� által felvetett problémákhoz és megfontolásokhoz?
PGY Sokaknak az a véleménye, hogy a Laudato Si鈥� után az Egyháznak a természethez való viszonya alapvet艖en megváltozott: a korai kereszténység és Szent Ferencnek a természet iránti 鈥瀟estvéri felel艖sségét鈥� a korábbinál sokkal nyomósabban hangsúlyozva. XIV. Leó pápa hosszabb id艖t töltött Peruban olyan hívek környezetében, akik életmódjuk következtében sokkal közelebb álltak a természethez, mint az iparosodott társadalmak népei. Maga is többször említette, hogy ez az emberi környezet nagy hatással volt rá és utalt arra is, hogy ideje lenne a természet védelmét a szavak szintjér艖l a tettek szintjére emelni. Reméljük, hogy a Mindenható ehhez jó egészséget és kitartást biztosít neki.
