杏MAP导航

Somogyi Viktória - Vatikán 

2015. május 24-én jelent meg az argentin pápa környezetvédelmi enciklikája. Ferenc pápa határozottan kiállt a teremtett világ védelme érdekében 12 éves pápasága során. Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem nyugalmazott kémia professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendég-professzoraként több éven át el?adásokat tartott Hit és természettudomány tárgykörben és e kurzus keretében részletesen foglalkozott Ferenc pápa ?Laudato si’” kezdet? enciklikájának természettudományos vonatkozásaival. Megkértük, hogy foglalja össze ennek fontosabb szempontjait a Vatikáni Rádió hallgatói számára.

PGY Mindenekel?tt tisztelettel üdvözlöm a VR hallgatóit és köszönöm a meghívást. Egy személyes megjegyzéssel kezdeném: Ferenc pápa els?, éppen 10 évvel ezel?tt, 2015 Pünkösdjén datált, enciklikájának kezd? szavai, Laudato si’, Szent Ferenc Naphimnuszára utalnak, amelyben a szent költ? a minket körülvev? Természet iránti rajongását és ennek révén a Természet Alkotója iránti szeretetét fejezi ki. Ezt a költeményt a középkori itáliai költészet, s?t az egész világirodalom egyik kiemelked? gyöngyszemének tartom. Figyelmemet az említett enciklika iránt éppen ez a cím keltette fel. Sürg?sen beszereztem és egyre fokozódó érdekl?déssel olvastam. Kiderült ugyanis, hogy a morális és vallási vonatkozásokon túlmen?en, a gyönyör? Argentínában született, olasz származású pápa, természettudományos szempontból is kiemelked? m?vet alkotott els? enciklikájával. Utóbb az enciklika egyes részeit beépítettem a Hit és természettudomány cím? egyetemi el?adásaimba és úgy tapasztaltam, hogy a hallgatókban nagy szimpátiát és érdekl?dést keltett.

VR Ez nagyon érdekes. Mondana néhány példát ennek az enciklikának a természettudományos oldaláról?

PGY Mindenekel?tt azt kell kiemelnünk, hogy a Pápa milyen zseniális logikával egyesíti a modern kozmológia világképét, benne az úgynevezett ?srobbanással, azaz a ma látható Világegyetem keletkezésének pillanatát, majd fejl?dési folyamatait a vallásos (f?leg zsidó és keresztény) iratokban fennmaradt hagyomány által kirajzolt világképpel. Pontos leírását adja az ?emberi jelenségnek”, majd az ember és a Világmindenség viszonyából vezeti le azt az erkölcsi kötelezettséget, ami az embert a természet többi részéért viselt felel?sséghez köti. Kihangsúlyozza, hogy bár ez a kötelezettség Isten irántunk érzett szeretetének viszonzásából fakad, de fontos gyakorlati el?nyöket is biztosít mindennapi életünkben. A ?Világegyetem titka” cím? fejezetbe, világos logikával, beépíti a biológiai evolúció tanát is. Hangsúlyozza, hogy ebb?l levezethet? minden ember személyes identitása, valamint, idézem: ?a gondolkodás képessége, az érvelés, a kreativitás, az értelmezés, a m?vészi alkotás és egyéb, máshol ismeretlen képességek olyan egyedülállóságra utalnak, amely meghaladja a fizikai és biológiai szintet.” Ezekre a gondolatokra igencsak érdemes odafigyelni manapság, amikor az úgynevezett ?mesterséges intelligenciával” ellátott komputerek sajátságai és lehet?ségei a közfigyelem gyújtópontjába kerültek.

Az említett enciklikában a Pápa pontos ?leltárt” készített az ember számára fontos anyagi javakról is és ezek biológiai/biokémiai jelent?ségéb?l vezeti le az e javak használatával kapcsolatos felel?sséget, ami nemcsak az emberiség iránti kötelesség, de az egész él?, s?t az élettelen természet iránti felel?sség is.

Az élethez kapcsolódó vegyületek szerepének felmérésére jó példa a Pápa határozott kiállása a mindenkit megillet?, kell? tisztaságú édesvízzel kapcsolatban a következ?t írja: ?a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvet? és egyetemes emberi jog, mert meghatározza az emberek életben maradását, és ezért a többi emberi jog gyakorlásának feltétele.” Így jut el a biokémia egyik alapvet? törvényszer?ségéb?l, elegáns fordulattal, ennek nemzetközi jogi következményeihez.

VR Ezek a példák valóban széleskör? elméleti tájékozódást mutatnak. De a környezetvédelem problémái gyakran f?leg kormányzati intézkedésekkel oldhatók meg. Ilyen kérdésekkel foglalkozik az enciklika?

PGY Igen, b?ségesen. A Pápa egyrészt – tisztéb?l fakadóan – mindig ?világméretekben” gondolkozott, másrészt jól ismerte az apró részletek fontosságát. Utóbbi vonatkozásban nyilván gazdag tapasztalatokat szerzett, mint Buenos Aires érseke, az ottani szegény-negyedekkel való tör?dés során. Úgy t?nik, felismerte, hogy a környezetvédelem hatásosságához a természettudományos ismeretek készen állnak – nincs vagy csak alig van szükség új kutatásokra. Annál inkább szükség van az eddig megszerzett ismeretekb?l következ? intézkedések végrehajtására és, a minden egyes emberre kiterjed? felel?sség komolyan vételére. E megfontolások alapján Ferenc pápa megalkotta enciklikájában egy ?átfogó ökológia” elméletét, felsorolta az  ezirányban szükséges tájékozódást és cselekvést el?segít? szempontokat, valamint az utolsó fejezetben leírta az ökológiai nevelés és lelkiség általa kidolgozott körvonalait. Ebben az utóbbi vonatkozásban fontos, akár forradalminak is nevezhet? új gondolatvilágot találunk: úgy, mint az ?ember és környezete közötti szövetség”-re való felszólítást vagy a ?civil és politikai szeretet” fogalmának meghatározását. Az enciklika végén egy ?környezetvédelmi imát” is találunk, amelyben a Mindenhatóval való beszélgetés formájában, áhítatosan foglalja össze az el?z?ek inkább tudományos tanulmányra emlékeztet? mondanivalóját. Egy rövid idézet érezteti ennek lelkületét: ?Szeretet Istene / mutasd meg helyünket ebben a világban, / hogy szereteted eszközei legyünk / minden él?lény számára ezen a földön / hiszen Te egyikükr?l sem feledkezel meg!” Reméljük, hogy mostani tartózkodási helyén a korábbinál is nyomatékosabban segít érvényt szerezni ezeknek a gondolatoknak, amelyek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy életünk szebb és jobb legyen, ahogy ? kifejezte: ?hogy eljöjjön a Te országod, / az igazságosság, a béke, a szeretet és a szépség országa!”

VR Mi a véleménye, hogy XIV. Leó pápa hogyan viszonyul majd a Laudato Si’ által felvetett problémákhoz és megfontolásokhoz?

PGY Sokaknak az a véleménye, hogy a Laudato Si’ után az Egyháznak a természethez való viszonya alapvet?en megváltozott: a korai kereszténység és Szent Ferencnek a természet iránti ?testvéri felel?sségét” a korábbinál sokkal nyomósabban hangsúlyozva. XIV. Leó pápa hosszabb id?t töltött Peruban olyan hívek környezetében, akik életmódjuk következtében sokkal közelebb álltak a természethez, mint az iparosodott társadalmak népei. Maga is többször említette, hogy ez az emberi környezet nagy hatással volt rá és utalt arra is, hogy ideje lenne a természet védelmét a szavak szintjér?l a tettek szintjére emelni. Reméljük, hogy a Mindenható ehhez jó egészséget és kitartást biztosít neki.