杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ 鈥� Vatikán

鈥濧 költészet emelkedjék egyetemi tanszék rangjára鈥�

鈥濬erenc pápa Éljen a költészet鈥� címmel az olaszországi Ares kiadó jelentette meg a Szentatya új könyvét március 4-én. A 224 oldalas kötetet Antonio Spadaro jezsuita atya gondozta, mely összegy疟jti Ferenc pápa immár 12 éves péteri szolgálata során a t艖le megjelent írásokat a költészetr艖l, és annak a képzésben és nevelésben elfoglalt helyér艖l. Az említett ajánlást chirográf, kézzel írt levél formájában intézte Spadaro atyához a Szent Márta-házból ez év január 20-án: 鈥濳edves testvérem, éljen a költészet! Örülök, hogy összegy疟jtötted azokat a szövegeket, amelyeket az évek során a költészet fontosságáról írtam. Szeretném, ha a költészet az egyetemeinken katedrára emelkedne! Vissza kell szereznünk az irodalom iránti érzékünket az életünkben, de az oktatásunkban is, különben olyanok maradunk, mint az aszalt gyümölcs. A költészet segít mindnyájunknak, hogy emberré legyünk, és erre ma nagy szükségünk van rá. Ferenc鈥�. A Szentatya óhaja mindenekel艖tt a pápai  egyetemeket érinti, ahol a jelenlegi gyakorlat szerint az irodalom és irodalomtörténet oktatása nem történik önálló tanszék szintjén, hanem alkalmi és egyedi jelleg疟.        

A költészet nem elmélet, segít megismerni az ember szívét

 鈥濶ekem nagyon tetszik a költészet, mely tele van metaforákkal. A metaforák megértése segít abban, hogy a gondolkodás mozgékony, intuitív, rugalmas és éleslátó legyen. Akinek van fantáziája, nem lesz merev, van humorérzéke is, mindig élvezi a kegyelem és a bels艖 szabadság édes ízét.鈥� 鈥� szól Ferenc pápa egyik gondolata a gy疟jteményes kötetben. 鈥濧 regény, az irodalom olvas az ember szívében, segít befogadni a vágyakat, a ragyogást, de a nyomorúságot is. A költészet nem elmélet. Segít prédikálni, segít megismerni az ember szívét.鈥� 鈥� idézi a könyv Ferenc pápa szavait, melyek a 2016-ban az Antonio Spadaro atyának, a La Civiltà Cattolica folyóirat akkori igazgatójának adott interjúban hangzottak el. Az 鈥�Éljen a költészet!鈥� könyv valójában egy antológia, melyben az argentin pápa kifejti saját egyedi tanítását a költészetr艖l és az irodalomról.

A költészet a tanítóhivatal szerves része

A Szentatya költészetr艖l szóló gondolatai elé Spadaro atya írt egy tanulmányt, melyben azok értelmezési kulcsát próbálja megadni, el艖ször is az érintett szerz艖k széles körének a bemutatásával. 艕k egyúttal a pápa megbecsült költ艖i-írói, mint a klasszikus Vergilius, az argentin Borges, a francia Marechal, a német Hölderlin, az angol Tolkien, aztán a nagy Dosztojevszkij, az olasz Manzoni és természetesen Dante. Pápai megnyilatkozásaiban helyet kap a poétikus logosz, mely beszédeinek, üzeneteinek alkotó eleme. Gyakorta idéz költ艖ket és írókat, ami önmagában véve jelent艖s tény 鈥� állapítja meg Spadaro atya. Példaként említi, hogy a 鈥濹uerida Amazonia鈥� kezdet疟 apostoli buzdításban a pápa nem kevesebb, mint 17 írót és költ艖t idéz.

Képzel艖er艖r艖l megáldott hitr艖l álmodik a pápa

Ferenc pápa gyakran használja a 鈥瀔ölt艖鈥� kifejezést, mégpedig annak eredeti görög alkotó-teremt艖 értelmében, mert így az irodalom, a zene és a m疟vészet alkalmassá válik arra, hogy kifejezze és táplálja a képzeletet鈥�. A hit egyik súlyos problémája Ferenc pápa szerint éppen abban áll, hogy nem tudjuk elképzelni azokat az igazságokat, amelyekben hiszünk: hiányoznak hozzá az er艖teljes képek. A költészet ezért a pápa számára a cselekvés összefüggése, amely zsenialitást és kreativitást igényel. 

Új és er艖teljes nyelvezetre van szükségünk

A Ferenc pápa irodalmi megfontolásait tartalmazó kötet hangsúlyozza a költészet és az irodalom alapvet艖 szerepét az ember szellemi és spirituális képzésében, önmagunk és mások jobb megértése érdekében. Ám ezentúl szükség van a kreativitás és a képzelet fontosságának a vizsgálatára is az életünkben és a hitünkben, melyek egy 鈥�új és er艖teljes nyelvezet鈥� használatára buzdítanak az evangélium üzenetének közvetítésére.

Irodalom és m疟vészet iránti szenvedély kreativitással párosulva

A könyv végén egy rövid interjút találunk Jorge Milia argentin újságíróval, aki Jorge Bergoglio tanítványa volt, amikor az 1960-as évek közepén az argentin Santa Fe gimnáziumban tanított. Elmondja, hogy az akkori fiatal jezsuita irodalom és m疟vészet iránti szenvedélye kreativitással párosult, odáig men艖en, hogy a diákokat kisebb novellák írására kérte fel 鈥� amelyeket aztán kés艖bb Jorge Luis Borges el艖szavával adtak ki. A hatvanas évek zenei világában azt is támogatta, hogy a kollégiumában megszülessen egy ifjúsági rock-zenekar, amelyet éppen a Beatles együttes zenéje inspirált.