ÐÓMAPµ¼º½

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán     

Az állami és önkormányzati képviselÅ‘k római zarándoklata egy bátor lépés és arról a szándékukról tanúskodik, hogy saját hívÅ‘ életüket össze akarják kapcsolni a felelÅ‘s pozíciókban működÅ‘ férfiak és nÅ‘k életével – kezdte beszédét a pápa. Ahogy Frédéric Mistral, Alphonse Daudet és Marcel Pagnol Provence-i költÅ‘k megénekelték a francia mediterrán ízeket, a képviselÅ‘k mai feladata, hogy továbbadják ezt a gazdag, sok évszázados történelmet a jövÅ‘ nemzedékei számára. Ezt a térséget ugyanis erÅ‘sen befolyásolja a mediterrán jellege, ahol különféle hatások és hagyományok találkoznak, melyekbÅ‘l nézeteltérések is származnak, és amelyek megoldása éppen a képviselÅ‘k feladata. A pápa Marseille-ben tett látogatása egyik gondolatát idézte, hiszen annak térsége egy olyan hely, ahol különbözÅ‘ országok és valóságok a közös emberség jegyében, nem pedig ideológiák alapján működnek, amelyek elválasztják egymástól az embereket és megosztják az országot.

Az ifjúság nevelése sürgÅ‘s feladat

A pápa elÅ‘ször is az ifjúság nevelését ajánlotta megfontolásra, hiszen ma olyan oktatásra van sürgÅ‘s szükség, amely mások szükségleteihez irányítja a fiatalokat és felkelti bennük az elkötelezettség iránti vágyat. A mai fiatalnak szüksége van egy ideálra, mert alapvetÅ‘en nagyvonalú és nyitott az egzisztenciális kérdésekre. Tévedés azt gondolni, hogy a fiatalok semmi másra nem vágynak, mint karosszékben üldögélni és a közösségi oldalakat követni. Ezzel szemben be kell vonni Å‘ket a valós világba, mint az idÅ‘sek vagy fogyatékkal élÅ‘k meglátogatása, szegények vagy migránsok meglátogatása. Ez ugyanis megnyitja Å‘ket a befogadás és az ajándékozás örömére, hogy egy kis vigaszt kínáljanak azoknak az embereknek, akiket láthatatlanná tett a közömbösség fala. Érdekes, hogy a közöny miként öli meg az emberi érzékenységet! – tette hozzá szabadon a pápa. Már létezik több figyelemre méltó kezdeményezés is, amelyek további követést, bátorítást és gyarapítást igényelnek!

Az élet végének alapvetÅ‘ kérdése

Második témaként az élet végének alapvetÅ‘ kérdését ajánlotta a pápa a képviselÅ‘k figyelmébe, vagyis hogy a palliatív ellátás szélesebb körű fejlesztésén keresztül kísérjék az idÅ‘sek és rászorulók életét, egészen annak természetes végéig. Életük végén az embereket olyan gondozóknak kell ápolniuk, akik hűségesek hivatásukhoz, vagyis gondoskodást és megkönnyebbülést tudnak nyújtani, még ha nem is tudják a betegeket meggyógyítani. A szavak nem mindig segítenek, de ha a beteg embert kézen fogjuk, ez nagyon jót tesz nem csak nekik, hanem nekünk magunknak is. Örömmel szólt a pápa, hogy vendégei, akik az országuk gazdasági és szociális területein tevékenykednek, mennyire érdeklÅ‘dnek az Egyház tanítása iránt, és idÅ‘t szánnak arra, hogy a tervbe vett találkozóikon azt jobban megismerjék a zarándokútjuk során. Noha különféle a politikai és vallási meggyÅ‘zÅ‘désük, mégis vannak közös és egymással megosztott érdekeik és tisztában vannak azzal, hogy milyen szerepet vállalhatnak a közjó érdekében. Az Egyház szeretné felébreszteni azokat a szellemi erÅ‘ket, amelyek az egész társadalmi életet gyümölcsözÅ‘vé teszik – zárta a dél-franciaországi küldöttekhez intézett beszédét a Szentatya.