Ferenc p¨¢pa a d¨¦l-franciaorsz¨¢gi k¨¹ld?ttekhez: fiatalok nevel¨¦se ¨¦s az id?sek gondoz¨¢sa
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
Az állami és önkormányzati képvisel?k római zarándoklata egy bátor lépés és arról a szándékukról tanúskodik, hogy saját hív? életüket össze akarják kapcsolni a felel?s pozíciókban m?köd? férfiak és n?k életével ¨C kezdte beszédét a pápa. Ahogy Frédéric Mistral, Alphonse Daudet és Marcel Pagnol Provence-i költ?k megénekelték a francia mediterrán ízeket, a képvisel?k mai feladata, hogy továbbadják ezt a gazdag, sok évszázados történelmet a jöv? nemzedékei számára. Ezt a térséget ugyanis er?sen befolyásolja a mediterrán jellege, ahol különféle hatások és hagyományok találkoznak, melyekb?l nézeteltérések is származnak, és amelyek megoldása éppen a képvisel?k feladata. A pápa Marseille-ben tett látogatása egyik gondolatát idézte, hiszen annak térsége egy olyan hely, ahol különböz? országok és valóságok a közös emberség jegyében, nem pedig ideológiák alapján m?ködnek, amelyek elválasztják egymástól az embereket és megosztják az országot.
Az ifjúság nevelése sürg?s feladat
A pápa el?ször is az ifjúság nevelését ajánlotta megfontolásra, hiszen ma olyan oktatásra van sürg?s szükség, amely mások szükségleteihez irányítja a fiatalokat és felkelti bennük az elkötelezettség iránti vágyat. A mai fiatalnak szüksége van egy ideálra, mert alapvet?en nagyvonalú és nyitott az egzisztenciális kérdésekre. Tévedés azt gondolni, hogy a fiatalok semmi másra nem vágynak, mint karosszékben üldögélni és a közösségi oldalakat követni. Ezzel szemben be kell vonni ?ket a valós világba, mint az id?sek vagy fogyatékkal él?k meglátogatása, szegények vagy migránsok meglátogatása. Ez ugyanis megnyitja ?ket a befogadás és az ajándékozás örömére, hogy egy kis vigaszt kínáljanak azoknak az embereknek, akiket láthatatlanná tett a közömbösség fala. Érdekes, hogy a közöny miként öli meg az emberi érzékenységet! ¨C tette hozzá szabadon a pápa. Már létezik több figyelemre méltó kezdeményezés is, amelyek további követést, bátorítást és gyarapítást igényelnek!
Az élet végének alapvet? kérdése
Második témaként az élet végének alapvet? kérdését ajánlotta a pápa a képvisel?k figyelmébe, vagyis hogy a palliatív ellátás szélesebb kör? fejlesztésén keresztül kísérjék az id?sek és rászorulók életét, egészen annak természetes végéig. Életük végén az embereket olyan gondozóknak kell ápolniuk, akik h?ségesek hivatásukhoz, vagyis gondoskodást és megkönnyebbülést tudnak nyújtani, még ha nem is tudják a betegeket meggyógyítani. A szavak nem mindig segítenek, de ha a beteg embert kézen fogjuk, ez nagyon jót tesz nem csak nekik, hanem nekünk magunknak is. Örömmel szólt a pápa, hogy vendégei, akik az országuk gazdasági és szociális területein tevékenykednek, mennyire érdekl?dnek az Egyház tanítása iránt, és id?t szánnak arra, hogy a tervbe vett találkozóikon azt jobban megismerjék a zarándokútjuk során. Noha különféle a politikai és vallási meggy?z?désük, mégis vannak közös és egymással megosztott érdekeik és tisztában vannak azzal, hogy milyen szerepet vállalhatnak a közjó érdekében. Az Egyház szeretné felébreszteni azokat a szellemi er?ket, amelyek az egész társadalmi életet gyümölcsöz?vé teszik ¨C zárta a dél-franciaországi küldöttekhez intézett beszédét a Szentatya.
