A szingap煤ri katolikus k枚z枚ss茅g az orsz谩g legdinamikusabban fejl艖d艖 felekezete
P. Vértesaljai László SJ 鈥� Vatikán
Az elnyomás után a helyi katolikus egyház akkor lett szabaddá ismét, amikor a sziget a Brit Kelet-indiai Társaság része lett 1819-ben. F艖ként a római pápai külmissziós atyák révén katolikus iskolákat nyitottak, templomokat építettek. 1840-ben született meg el艖ször a kelet-sziámi apostoli vikáriátus, majd kés艖bb a bel艖le alakult malacca-szingapúri apostoli helynökség. Itt is a második világháborús japán üldözést követ艖en a katolikus egyház nagy er艖vel fogott hozzá az oktató-nevel艖 munkához és a sokféle szociális szolgálathoz. 1972-ben Szent VI. Pál pápa felállította a szingapúri érsekséget, aminek élén William Goh Seng Chye érsek 2022-ben bíborosi kinevezést kapott Ferenc pápától, aki fontosnak tartotta az egyház perifériáinak a felemelését.1981-ben rendezték végre Szingapúr és a Szentszék diplomáciai kapcsolatát nagyköveti és nunciusi szinten és öt évvel kés艖bb így került sor Szent II. János Pál pápa látogatására 1986. november 20-án. A 176 ezer lelket számláló szingapúri katolikus közösség az ország legdinamikusabban fejl艖d艖 felekezete, ahol a hívek dönt艖 része gyakorló katolikus keresztény. A katolikusok száma növekszik, 2002-ben nagyjából 155 ezer lelket számlált, és így a lakosság 3,8%-át alkotta. A katolikus híveket 30 plébánián gondozza 69 egyházmegyés és 61 szerzetespap. Mint a térségben másutt is, Szingapúrban is jelent艖s a szerzetesn艖vérek szolgálata, akik itt 220-an dolgoznak plébániákon, iskolákban, kórházakban és egyéb szociális intézményekben.
