A jubileumi ¨¦v mindenekel?tt Krisztus ¨¦ve: k¨¦sz¨¹lj¨¹nk r¨¢ egy¨¹tt! - 3. r¨¦sz
Vertse Márta - Vatikán
A XVI. század els? szentéve Rodrigo de Borja y Borja, olaszul közismertté vált nevén Borgia pápához, azaz VI. Sándorhoz f?z?dik. A reneszánsz pápa nagy gonddal készítette el? az új évszázad jubileumát, amelyet 1499. március 28-án, nagycsütörtökön, ?Inter multiplices¡± k. bullájával ünnepélyesen meghirdetett.
?Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül¡¡±
VI. Sándor pápa azt kívánta, hogy a jubileumi év egy er?teljes hatású szimbolikus eseménnyel vegye kezdetét. Ezt pedig a Szent Kapu megnyitásában jelölte meg, kifejezett utalással Szent János evangéliumának szavaira: ?Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legel?t talál¡± (Jn 10,9). Ezért elrendelte, hogy az 1500-as szentévben a négy patriarchális bazilika, vagyis a vatikáni Szent Péter bazilika, a Falakon kívüli Szent Pál bazilika, a lateráni Keresztel? Szent János f?székesegyház és a Santa Maria Maggiore-bazilika kapuját egyidej?leg nyissák ki, a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitását pedig fenntartotta saját magának. Erre 1499 Karácsonyának vigíliáján került sor, megfelelve el?dje, II. Pál pápa elhatározásának, amelyet az 1470-ben kiadott ?Ineffabilis Providentia Summi Patris¡± k. bullájában tett közzé.
?Tárjátok ki nekem az igazság kapuit¡¡±
VI. Sándort a vigília vesperása el?tt Róma összes harangjának zúgása kíséretében a hordozható pápai trónszéken magasba emelve vitték el a Szent Péter bazilika oszlopos el?csarnokába. A pápát a bíborosok körmenete követte, kezükben hosszú ég? gyertyákkal. Miközben a kórus a 118-as zsoltár sorait énekelte: ?Aperite mihi portas iustitiae...¡± ?Tárjátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek, hogy hálát adjak az Úrnak¡±, VI. Sándor többször kopogtatott egy kalapáccsal a Szent Kapu közepén, majd leült a trónra és várta, hogy a munkások feltárják az ajtó szárnyait. Amikor kinyitották a Szent Kaput, a pápa letérdelt, elmondott egy saját kez?leg írt imát, végül Johannes Burckardt (Giovanni Burcardo) német püspök, pápai szertartásmester kíséretében átlépte a küszöböt, bal kezében gyertyát tartva, jobbjával pedig áldást osztva.
Szent Kapu és alamizsnagy?jt? láda
A Szent Kapukat VI. Sándor pápa rendelkezése szerint éjjel-nappal nyitva kellett tartani. Négy egyházi személy állt ?rt el?ttük egymást felváltva, koldusok és betegek nem tartózkodhattak közvetlen közelükben. A pápa a Szent Péter kapu mellett egy nagy alamizsnagy?jt? ládát helyeztetett el három zárral, amelyek kulcsait a pápai udvar három méltóságára bízták. Mindenkinek, aki el akarta nyerni a b?nbocsánatot, a b?nökért járó ideig tartó büntetés elengedését és a jubileumi kegyelmeket, át kellett lépnie a Szent Kapun, és el kellett helyeznie felajánlását az alamizsnagy?jt? ládában. Ez a körülmény táplálta azt a megítélést, hogy a híveknek fizetniük kell a búcsú elnyeréséért és ez vezetett el néhány évvel kés?bb, 1517-ben Luther Márton 95 híres tételéhez, amelyekben érvelt a ?pénzért adott b?nbocsánat¡± ellen.
VI. Sándor meger?sítette a déli harangozás gyakorlatát
Az 1500-as szentév egyik eseménye volt, hogy augusztus 9-én VI. Sándor pápa újra elrendelte és meger?sítette a déli templomi harangozás gyakorlatát. Erre azért volt szükség ötvennégy évvel III. Kallixtusz pápa imabulláját követ?en, mivel 1499-ben, az els? lepantói csata után ismét kiújult az akkori Európát fenyeget? veszedelem, az oszmán hódítás, ugyanis a török tengeri flotta gy?zelmet aratott a velencei hajóhad felett. Míg III. Kallixtusz 1456-ban ?inter nonas et vesperas¡± ¨C vagyis a három órai és az esti ima között jelölte meg a harangozás idejét, VI. Sándor a déli id?pontban határozta meg a gyakorlat folytatását, imára buzdítva a keresztényeket.
1525 az egyháztörténelem kilencedik szentévi jubileuma
Már kezdett érezhet?vé válni az a nagy válság, amely rövidesen a protestáns reformációval érte el Európát, amikor VII. Kelemen pápa (1523-1534) 1524. december 17-én ?Inter sollicitudines¡± k. bullájával meghirdette a következ? szentévet, amelyre az el?z? jubileumokhoz képest jelent?sen kisebb részvétellel került sor. A pápa intézkedett a jubileumi b?nbocsánat vitatott kérdésében is, kiterjesztve azt minden Rómába zarándokló hív?re. Azt is meghatározta, hogy ha különböz? okokból a hívek nem tudják Róma városában elvégezni a feltételként meghatározott ájtatossági cselekedeteket, akkor is elnyerhetik a jubileumi búcsú kegyelmét, ha szentgyónáshoz, a kiengesztel?dés szentségéhez járulnak. VII. Kelemen pápa, hogy mindenki számára megkönnyítse a jubileumi b?nbocsánat megszerzését, felmentette a zarándokokat az alamizsna felajánlás kötelezettsége alól is. 1524. december 24-én aranykalapáccsal nyitotta meg ünnepélyesen az egyháztörténelem kilencedik jubileumi Szent Kapuját a Szent Péter-bazilikában.
Loyolai Szent Ignác, Néri Szent Fülöp, Michelangelo zarándoklatai
III. Pál pápa hirdette meg az 1550-es jubileumi szentévet, de 1549-ben bekövetkezett halála miatt utódja, III. Gyula volt az, aki megnyitotta. A zarándokok nagyszámú beáramlása sok problémát okozott a segítségnyújtás terén. Néri Szent Fülöp kezdeményezésére ekkor alakult meg 1548 augusztusában a ma is m?köd? társulat, a ?Szentháromság Testvérület¡±, amely a zarándokok és betegek lelki és testi gondozásával foglalkozott.
Az 1550-es jubileumra Rómába zarándokolt Loyolai Szent Ignác is, aki 1540-ben alapította meg a Jézus Társasága jezsuita rendet, továbbá Borgia Szent Ferenc jezsuita generális 80 spanyol lovag kíséretében. Jelen volt Michelangelo, akinek világhír? remekm?vei közé tartozik a Szent Péter bazilikában látható Pietà szobor, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója, amely a világ legnagyobb egybefügg? freskója, valamint a Szent Péter bazilika kupolája. A szentév zarándokai között volt Giorgio Vasari is, a XVI. század híres itáliai humanistája, fest?, építész, akit a világ egyik els? m?vészettörténészeként tartanak számon.
A jubileumi búcsú megnyitja a mennyország kapuit
A katolikus megújulást elindító, 1545-63 között megtartott tridenti egyetemes zsinatból meger?södve kikerül? egyház számára az igazi próbatételt az 1575-ös szentév jelentette, amelyet XIII. Gergely pápa ?Dominus ac Redemptor noster¡± k. bullájával hirdetett meg. A bullát 1574. május 10-én, áldozócsütörtökön, Urunk mennybemenetelének ünnepén tette közzé, egyértelm? utalással a mennyország kapujának megnyitására, amelyet a jubileumi b?nbocsánat biztosít a b?neiket igazi bánattal meggyónó b?nösöknek. Becslések szerint körülbelül 400 ezerre tehet? az 1575-ös szentév általános zarándokforgalma, miközben Róma lakossága abban az id?ben mintegy 80 ezer f? volt.
Néri Szent Fülöp úgy tekintett a jubileumra, mint egyedülálló lehet?ségre, hogy a legtávolabbi keresztényeket is megsegítse, mind anyagi, mind erkölcsi és vallási téren. Az általa kezdeményezett ?Szentháromság Testvérület¡± ebben a szentévben naponta 600 zarándoknak nyújtott segítséget és számítások szerint a jubileum idején mintegy 170 ezer embert fogadott Európa minden részéb?l. A hívek nagyszámú részvétele meger?sítette a pápa fels?bbrend?ségét, a szentév elmélyítette a keresztények körében a Sz?zanya és a szentek kultuszát.
