A p谩pa az 枚kumenikus imavirraszt谩son: Isten a csendben sz贸l hozz谩nk
Michele Raviart / Somogyi Viktória 鈥� Vatikán
Nyolc perces csend az Úr el艖tt, aki jelen van és egyesít minket. Nyolc perces néma ima, amely során Ferenc pápa, Bartholomaiosz ortodox ökumenikus pátriárka, Justin Welby, Canterbury-i anglikán érsek, és más egyházi vezet艖k és képvisel艖k közösen imádkoztak közel 18 ezer emberrel, köztük többezer fiatallal együtt a Szent Péter téren. A világ különböz艖 részeir艖l gy疟ltek össze a Taizéi közösség által szervezett ökumenikus imavirrasztásra. A kezdeményezés célja az volt, hogy a Szentlélek kegyelmébe ajánlja a püspöki szinódus XVI. rendes közgy疟lése els艖 ülésszakának munkáit, amelyet 鈥瀉 szinodális egyházért鈥� tartanak. A vatikáni tanácskozás október 4-én kezd艖dik, miután a résztvev艖k három napos lelkigyakorlaton vesznek részt a Róma közeli Sacrofanóban.
A szinódus, mint a testvériség kairosa
A 鈥濼ogether鈥� (Együtt) elnevezést visel艖 imavirrasztáson Isten népe úgy gy疟lt össze, 鈥瀖int Pünkösd napján az els艖 keresztény közösség鈥�, 鈥瀖int egy nyáj, akit az egyetlen Atya szeret és gy疟jtött egybe és mint 鈥瀉z Apokalipszis nagy tömege鈥� 鈥� fogalmazott Ferenc pápa homíliájában. Együtt kérték Istent, hogy 鈥�újra megtanulják csendben meghallani az Atya hangját, Jézus hívását és a Lélek sugallatát鈥� tekintettel a közelg艖 szinódusra, amelyre nemcsak a katolikusok, hanem az összes keresztény közös el艖rehaladásaként tekintenek. A szinódus a testvériség kairosa (ideje) és egy olyan hely, ahol a Szentlélek megtisztítja az egyházat a pletykától, az ideológiáktól és a polarizációktól.
Isten nem szereti a közhírrétételeket, hanem a csend hangját
A csend fontos és er艖s és 鈥瀍lmondhatatlan fájdalmat fejezhet ki a szerencsétlenségek esetén, de az öröm pillanataiban is jelen van, amikor az öröm szavakkal kifejezhetetlen鈥� 鈥� mutatott rá Ferenc pápa homíliájában. A csend alapvet艖 fontosságú els艖sorban a hív艖 ember életében, mert Krisztus földi létének elején és végén áll. Az Ige, amely hallgat a születés éjszakáján és a kereszten. 鈥濧 zajjal teli világban már nem vagyunk hozzászokva a csendhez, s艖t id艖nként nehezünkre esik elviselni azt, mert Isten és önmagunk elé állít bennünket鈥� 鈥� állapította meg Szent Damján ferences szerzetes feszülete mellett a pápa, amelyet az alkalomra a Szent Péter térre hoztak. 鈥濵ásrészt, az igazságnak nincs szüksége a hangos kiabálásra, hogy eljusson az emberek szívébe. Isten nem szereti a közhírrétételeket és a ricsajt, a csevegést és a dübörgést: inkább, ahogy Illéssel tette, a 鈥瀔önny疟 szell艖 suttogásával鈥� szól a 鈥瀋send hangján鈥�.
Szinodálisnak lenni azt jelenti, hogy befogadjuk egymást
Amint azt Péter zsinati beszéde után az egész gyülekezet hallgatása tanúsítja, a csend alapvet艖en szükséges az Egyház életében is: 鈥濴ehet艖vé teszi a testvéri kommunikációt, amelyben a Szentlélek harmonizálja a néz艖pontokat, mert 艕 a harmónia. Szinodálisnak lenni annyit jelent, hogy befogadjuk egymást annak tudatában, hogy mindannyiunknak van mir艖l tanúságot tenni és van mit tanulnia, összegy疟lve, hogy meghallgassuk az 鈥瀒gazság Lelkét鈥�. Lehet艖vé teszi a megkülönböztetés révén a 鈥瀔imondhatatlan sugallatok鈥� meghallását is, amelyek gyakran elrejtve visszhangoznak Isten népe körében. 鈥濳érjük tehát a Lelket, hogy adja meg a meghallgatás ajándékát a szinódus résztvev艖inek鈥� 鈥� fogalmazott Ferenc pápa homíliájában.
Az ima a keresztény egység lényege
Az imává lett csend - amelyb艖l az ökumenizmus elindul, és amely nélkül medd艖 - nélkülözhetetlen a keresztény egység útján, ha Krisztus akarata szerint valósítjuk meg és 鈥瀗em úgy, mint saját er艖feszítéseink és pusztán emberi kritériumok gyümölcse鈥�. 鈥濧 keresztények egysége a kereszt el艖tti csendben növekszik, akárcsak a magvak, amelyeket kapunk, és amelyek a Szentlélek különféle ajándékait jelképezik a különböz艖 hagyományok számára: a mi feladatunk, hogy elvessük azokat, abban a bizonyosságban, hogy egyedül Isten biztosíthatja a növekedést.鈥� Arra kérjük, hogy együtt és csendben tudjuk imádni Istent, mint a keleti bölcsek az emberré lett Isten misztériumát, annak bizonyosságában, hogy minél közelebb vagyunk Krisztushoz, annál közelebb leszünk egymáshoz.
Felkészülés az imavirrasztásra
Az imavirrasztást a Püspöki Szinódus Titkárságával, a Keresztény Egységtörekvés Dikasztériumával, a Világiak, a Család és az Élet Dikasztériumával, valamint a Római Vikariátussal közösen szervezték. Mintegy 50 egyházi csoport és mozgalom vett részt benne. Az imavirrasztást megel艖z艖en négy dologért adtak hálát Istennek a Szent Péter bazilika el艖tti téren. El艖ször is 鈥瀉z egység ajándékáért鈥� és emlékeztettek arra, hogy 鈥瀗incs szinodalitás ökumenizmus nélkül, és nincs ökumenizmus szinodalitás nélkül鈥�. Libanonból, Szlovéniából és Indonéziából hangzottak el tanúságtételek. Ezután köszönetet mondtak a 鈥瀖ásik ember ajándékáért鈥� az irgalmas szamaritánus evangéliumi történetének bemutatásával, amelyet a fogyatékosokat segít艖 鈥濰it és a Fény鈥� egyházi társulat tagjai adtak el艖. Köszönetet mondtak a 鈥瀊éke ajándékáért鈥�, amelyet a feszület tövében elhelyezett ment艖mellény szimbolizált a Földközi-tenger számos tragédiájának emlékére, valamint amit egy Kolumbiában lakóhelyét elhagyni kényszerült lány és a szíriai Aleppóból származó fiú vallomása jelképezett. Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának elhangzása vezette be a hálaadást 鈥瀉 teremtett világ ajándékáért鈥� hét videóval, amelyek bemutatták a Teremtés szépségét, és azt, hogy az ember nem tör艖dik Isten ajándékával.
