杏MAP导航

Egyik kisfilmben vak ember ül a lépcs艖n, lábánál kalap, mellette tábla, a táblán pedig a következ艖 szöveg olvasható: vak vagyok, kérem, segítsenek!

Arra megy egy hölgy és látja, hogy a kalapban nagyon kevés pénz van. Lehajol, dob a kalapba egy kis pénzt, s anélkül, hogy engedélyt kérne, elveszi a táblát és a másik oldalára ír valamit, majd továbbáll.

Amikor a hölgy délután visszatér a vak emberhez, látja, hogy a kalapban sokkal több pénz gy疟lt össze, mint bármikor máskor. A vak ember megtapogatja a hölgy cip艖jét, felismeri 艖t, s megkérdezi t艖le, hogy mit írt a táblára. A hölgy ezt válaszolta: - Semmi olyat nem írtam, ami ne lenne igaz. Csak a kér艖 sorokat átfogalmaztam. Ugyanazt írtam, másképp! A hölgy mosollyal az arcán, távozik. A táblán pedig ez állt: Ez egy csodálatos nap és én nem láthatom!

A Nagyböjt az emberek jórészének a böjtöt, a lemondást juttatja eszébe. Nyilván, ez is benne van. De ha csak ezt tartom szem el艖tt, akkor ez nem hoz igazi, mély lelki örömöt, hanem 鈥� legtöbb esetben 鈥� kínlódást és szenvedést vált ki. Nyilván, a szenvedés is benne van, a kísértés is benne van 鈥� ahogy Jézus megkísértésének története ezt elénk tárja, de benne van a szenvedés értelme és az, ahogy a kísértéshez lehet viszonyulni.

Ezért jó lenne, ha közben a Nagyböjt feliratú táblát megfordítanám és id艖nként használnám a másik kifejezést 鈥� amelyet egyébként Egyházunk is szívesen használ 鈥� és amit maga az Evangélium sugall: SZENT NEGYVENNAP.

Szent Negyvennap: ezt a megnevezést azért jó id艖nként használni, mert mélyebbre vezet, a bels艖 út lényegére világít rá! Jelöli a véges id艖t, amely egyben szent id艖 is. A szent id艖 pedig jelenti a min艖ségi id艖t, mert Istennel eltöltött, Istennel telített id艖! A min艖ségi id艖 néhány alapvet艖 elemét említem meg:

1. Istenért teszem és nem magamért! Aki szeret valakit, több id艖t ajándékoz a másiknak. Mindezt teszi szabadon, önként, szeretettel 鈥� kényszer nélkül, mert szereti a másikat. Jó lenne, ha Istent helyezném vissza a középpontba, hogy 艕 növekedjék bennem és ne az én emberi énem. Ebben az id艖ajándékozásban jelen van a böjt is, hiszen lemondok a saját id艖mr艖l Istenért! Benne van az ima is, mert ketten beszélgetünk!

2. Ez a kommunikáció szent! Azért szent, mert az engem felülmúló és mégis mindent átható transzcendens Istennel beszélgetek. Ez pedig akkor igazi, ha mondandóm után el is tudok hallgatni, csendben tudok maradni, hogy meghalljam azt is, amit 艕 mond számomra. Ez a szóböjt lényege, hogy ne mindig én beszéljek. Ez el艖ször nagyon kellemetlen, de megtisztít és utána könnyedséget, igazi örömet ajándékoz! Miért van az, hogy oly sokszor elvégezzük szóbeli imáinkat és még keser疟bb az életünk? Azért, mert egyoldalú a kommunikáció! Szólj Uram, mert hallja a te szolgád 鈥� tanította Héli f艖pap a kis Sámuelt (vö. 1 Sám 3,9). A kérdés csak az, hogy hallom-e, amit 艕 mond? Itt is jelen van az ima is, a nagyböjt egyik alappillére!

3. A Szent Negyvennap következ艖 eleme, amelyik az el艖z艖b艖l következik: Jézus a pusztába megy. A Szentlélekkel eltelve, T艖le telítve megy a pusztába. Amikor a pusztába megyek, találkozom a 鈥瀙usztaságommal鈥�, akkor nem mehetek a Szentlélek nélkül. Az veszélyes! A csendben ugyanis feljönnek sötétségeim is. Ha Istenért és Istennel vállalom be ezt a szent id艖t, akkor önmagam is megtalálom és embertársamat is! A tudatos eltávolodás paradox módon közelséget teremt! Ha elvonulok Istenért, megtalálom igazi önmagamat és embertársamat is! Tudok 艖szintébb szeretettel közeledni a másik felé! Ebben az elemben benne van az alamizsna, a nagyböjt egy másik fontos alappilére.

Ez a három alappillér orvosolja a hármas megkísértést: az ima, a böjt és az alamizsna. Jézus is ezt teszi a pusztában - állandóan az Istenre figyel, az 艕 szavát követi!

A Szent Negyven nap értelmet ad a böjtnek, az imának és a másokra figyelésnek! Ha ez a három Isten nélkül történik, akkor imádkozhatom, de nem történik meg az él艖 találkozás Istennel! Akkor böjtölhetek, mert fogyókúrává korcsosul és magamba zár. Akkor segítek másokon, de csak azért, hogy rajtam is segítsenek! Ez pedig kevés, mert Isten nélkül értelmetlen, ahogy élni is értelmetlen Nélküle!

Legyen ez a Nagyböjt él艖 találkozás az Istennel!