杏MAP导航

Somogyi Viktória - Vatikán

Pünkösdkor volt Árpádházi Szent Erzsébet szentté-avatásának a 790. évfordulója. Szent Erzsébet alakjával, példaadásával, rövid életének körülményeivel világi és vallásos irodalom igen sokat foglalkozott. Hozzátartozóival sokkal kevésbé. Egy korábbi m?sorunkban egy rövid interjút hallhattak férjér?l, IV. Lajos türingiai tartománygrófról. Ma Szent Erzsébet tragikus sorsú édesanyjára Andechs-Merániai Gertrúdra és az ? családi környezetére irányítjuk figyelmünket.

Megkértük Dr. Berzeviczy Klára germanista-történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Germanisztika Tanszékének docensét, hogy foglaljon össze a Vatikáni Rádió hallgatói számára Gertrúdis királynéval és családjával kapcsolatos néhány érdekesebb tényt.

BK Mindenekel?tt tisztelettel üdvözlöm a Vatikáni Rádió hallgatóit és köszönöm a meghívást. Gertrúdis királyné Árpádházi II. András magyar király els? felesége volt, körülbelül 1200 óta, tragikus haláláig, amely a Pilis hegységben érte, ahol gyilkosság áldozata lett. E merénylet okairól számos elmélet és szépirodalmi leírás kering, de pontos okát nem tudjuk, dátumát 1213 szeptember 28-ra teszi a történettudomány, olyan id?pontra, mikor férje nem volt a közelben egy Halicsi (ma Galícia) hadjárattal volt elfoglalva. Egyes források szerint a királyné rokonságának és kísérete tagjainak nyújtott, túlzottnak vélt kedvezmények által okozott irigység lehetett a merénylet f? kiváltó oka, de ez egyrészt nem biztos, másrészt komoly ellenérvek is felmerülnek. Itt csak azt említem meg, hogy a királyné testvére, Bertold még 1218-ig megtartotta magyarországi magas egyházi tisztségét (kalocsai érsek volt 1206 óta), addig amíg ?el?lépett” az Aquileia-i pátriárka székébe, nyilván nem királyi sógora támogatása nélkül.

Gertrúd királyné egyébként Andechs-Merániai IV. Bertold herceg és Wettin-Rochlitzi Ágnes kilenc gyermekének egyike volt. Családi hátterének magyar vonatkozású érdekessége, hogy mind apai nagyanyja, Wittelsbach Hedvig, mind apai dédanyja, Weimar-Isztria Zsófia, Árpádházi Zsófia magyar hercegn?nek, I. Béla király leányának, a leszármazottjai voltak – tehát két vonalon is távoli rokona volt kés?bbi férjének. 

Gertrúd királyné testvérei közül Otto és Heinrich az apjuktól örökölt uralkodói feladatokkal foglalkoztak, s?t Otto még els? felesége, (Hohen)Stauf Beatrix révén Burgund Pfalzgrafja (palotagrófja) is lett. A leányok közül Mechtild kitzingeni apátn? volt, négyen pedig fejedelmi szint? házasságokat kötöttek: Agnes II. Fülöp-Ágost francia király felesége lett, egy ismeretlen keresztnev? leánytestvér a szerb fejedelmi család egyik tagjához ment feleségül, Gertrúd – mint tudjuk – magyar királyné lett, míg Hedwig a Piastok sziléziai ágából származó Szakállas Henrik herceg hitvese volt. Hedwiget nem sokkal halála után az Egyház a szentek közé sorolta és ma is Lengyelország egyik nagy tiszteletnek és népszer?ségnek örvend? lelki példaképe.

VR Érdekes, mozgalmas életpályák ezek. Mit lehet tudni a további két testvérr?l?

BK Az ? életútjuk is jól dokumentált. Mindketten egyházi pályát választottak. Ekbert a németországi Bamberg püspöke lett, Bertold pedig el?bb bambergi prépost, majd 1206-tól a magyarországi Kalocsa érseke, végül 1218-ban az Itáliai Aquileia igen tekintélyes pátriárkai székét kapta meg, amelyet haláláig, 1251-ig bölcs és népszer? egyházkormányzati intézkedésekkel töltött be. E két kiváló férfiú életútját azonban egy tragikus esemény is keresztezte: ugyanis személyes bosszúból Wittelsbach VIII. Otto bajor palotagróf 1208-ban, történetesen a bambergi püspöki palotában, ahol Andechsi Ottó és az emlitett (Hohen)Stauf Beatrix esküv?jét tartották, meggyilkolta (Hohen)Stauf Fülöp sváb herceget, aki ekkor már a német király volt és jó úton haladt a császári trón felé. A tettest rövidesen elfogták és egy külön e célra felállított törvényszék halálra ítélte, amit végre is hajtottak. A gyilkosság helyszíne miatt viszont a két Andechsi fivér is gyanúba keveredett. Ennek tisztázása több évig is eltartott. A fivérek ártatlanságának bizonyítása, els?sorban a Pápa és a Császár felé, érzékeny diplomáciai feladat volt. E feladat megoldásában, többszöri követjárással igen sikeresen m?ködött közre Gertrúd királyné egyik bizalmasa, a feltehet?en tiroli származású egyházi személy, Adolf, aki talán éppen e sikeres tevékenysége következtében lett szepesi prépost. Érdekes megemlíteni, hogy kés?bb Adolf prépost rokonai is letelepedtek a Felvidéken és kimutatható, hogy utódaik leszármazottjai ma is élnek.

VR Ezek a regényes történetek jól mutatják a középkori Európa mozgalmas világát és egyben azt is, hogy milyen szoros nemzetközi kapcsolatok szöv?dtek a dinasztia-közi házasságok révén.

BK Igen. E kapcsolatok jó példája Szent Erzsébet nagynénje, az ugyancsak szentté avatott Hedvig hercegn? is (?t ma Nagy Szt. Hedvigként tiszteljük), és aki németországi gyerekkora után lengyelországi menyasszony, majd igen korán, körülbelül 12 évesen uralkodói feleség és alig 13 évesen a Piast családfa legújabb hajtásának édesanyja lett. Példás családi élet és további számos gyermek után a túlvilági életre készülve el?bb – férje egyetértésével – feleségként, majd kés?bb özvegyként példásan önmegtartóztató életet élt és minden erejét, befolyását a jótékonyságnak és fogadott hazája vallási életének szentelte. Uralkodó herceg feleségeként ?hivatalból” jelent?s jövedelme volt, ennek legnagyobb részét a szegények támogatására költötte, s?t személyesen is közrem?ködött beteg alattvalói ápolásában. Példája olyan maradandó nyomot hagyott, mind Lengyelországban, mind Európa-szerte, hogy halála után nem sokkal, 1267-ben IV. Kelemen pápa szentté avatta. Magyar szempontból figyelemreméltó, hogy túlélte unokahúgát, Árpádházi Erzsébetet, aki 1231-ben halt meg, s?t Erzsébetnek IX. Gergely pápa által történt szentté avatását is megélte, 1235-ben. Nem tudjuk, hogy személyesen találkoztak-e, de mély lelki kapcsolat lehetett közöttük: Hedvigr?l feljegyezték, hogy halálos ágyán Erzsébetnek egy kend?jét kérte magához, talán arra gondolva, hogy unokahúga már várja útjának következ? állomásán.

A család két korábbi n?i tagja is a szentség hírében hunyt el, méghozzá Szent Hedwig és Gertrúdisz királyné nagyapjának testvérei Mechtild aki Edelsteten, és Euphemia aki Altomünster apátn?je volt.

Ezek a változatos, olykor kalandos életutak visszhangot kaptak a szépirodalomban is, elég, ha Katona József kiemelked? színdarabjára, a Bánk bán-ra utalunk. S?t még manapság is, hiszen alig egy éve jelent meg egy történésznek, Anna Degen írói álnéven írt, a bambergi királygyilkosságról szóló regénye (Der Königsmord von Bamberg), melyben egy Ekbert püspök udvartartásához tartozó fiktív szerepl? szemével mutatja be a bambergi, s?t a velük kapcsolatos magyarországi eseményeket.

VR Köszönjük az érdekfeszít? beszámolót és sok sikert kívánunk a további munkájához.

BK Köszönöm a hallgatók figyelmét és a lehet?séget.