Anonymus ¨¦s R¨®ma: Egy rejt¨¦ly megold¨®dik? Interj¨² Horv¨¢th G¨¢bor t?rt¨¦n¨¦sszel
Ged? Ágnes interjúja
Horváth Gábor azt állítja, miként a régi mondás, Minden út Rómába vezet. A könyv borítóján lév? kérd?jel arra utal, hogy érdemes-e foglalkozni a szerz? kilétével? A számtalan kísérlet ellenére hihet?-e az, hogy megoldható a több száz éves rejtély?
A könyv születésének története
Az érdekl?dés 2007-ben akkor vette kezdetét, amikor Koszta László, a Szegedi Egyetem történészének el?adását Kalán pécsi püspökr?l és a monostor történetér?l meghallgatta. Ott hangzott el az az állítás, hogy a püspököt kanonokjai annyira tisztelhették, hogy atyának szólították. Ez a hír egy 1217-b?l fennmaradt pécsi oklevélben található meg. 2008 ?szén fogalmazódott meg egy hipotézis, ami arra ösztönözte ?t, hogy a kérdéssel érdemes foglalkozni, ugyanis arra figyelt fel, hogy Kalán püspököt, aki a Szkítiából származó Ond vezér leszármazottja volt, rendszeresen említeni szokták Anonymusszal kapcsolatban úgy, mint az ? szellemi vezet?jét. Ekkoriban fordult szintén Koszta Lászlóhoz, akit?l megkapta az els? meger?sítést, majd elkezd?dött a kutatás. A Rómához köt?d? kapcsolatok egyrészt Giulio Cipollone trinitárius szerzetes, középkorász professzorárnak, és Jos Janssens jezsuitának, egykori tanárainak köszönhet?. A m? szellemi hátterének, III. Ince pápa szolgaság és szabadság teológiájának, illetve a párizsi magister, Szentviktori Hugó történelemszemléletének a meghatározásábanvoltak ?k a segítségére.
A rejtélyes P-bet? megfejtése
A Gesta kezd? P bet?jét eleinte a latin prae prepozíciónak vélték, így praedictus magisterre, fent említett mesterre gondoltak. Napjainkig úgy vélték, hogy a P egy keresztnevet ¨C Péter, Pál vagy Pósa ¨C rövidíthet. Az újabb kutatások azt eredményezték, hogy a P szigla a dictus ¨C mondott ¨C szóval egy megszólítás, a szerz? egykori titulusára utal, vagyis a dictus nem a magisterre, hanem a P-re vonatkozik, tehát P-nek mondott mesterr?l lehet szó. Kalán püspök életében három olyan min?sítés is található, amelyet P-vel lehet rövidíteni. 1193-ban Dalmáciában kormányzóként kiadott oklevelében episcopus palleatus, III. Ince pápa 1206-os és 1210-es oklevelében vir preditus sciantia litterarum, az 1217-es pécsi oklevélben pedig domino ac patre nostro olvasható. Feltehet?en a P dictus magisteres szerkezet, az Atyának mondott mester lehet, de nem zárható ki a palliumosnak, illetve az írás m?vészetében jártasnak mondott mester sem. A két életút összehasonlításából a szerz? arra a megállapításra jutott, hogy Anonymus vagy folyamatos munkakapcsolatban állt Kalán püspökkel, vagy pedig a két személy azonos. Ezek alapján állítható, hogy a titokzatos P-nek mondott magister Kalán, aki III. Béla király udvarában kancellár, majd élete végéig pécsi püspök volt.
Tipológia és történelem
Azzal a történelemszemlélettel rendelkezett, amely a tipológiára épült, ebb?l feltételezhetjük, hogy a párizsi Saint-Victor kanonokrendi apátság egykori növendéke volt. Eszerint a történelem els? korszaka, a Törvény el?tt, Ádámtól Mózesig, a második korszak, a Törvény alatti, Mózest?l Krisztusig, és a harmadik korszak, a Kegyelem alatti, Krisztustól az ? második eljöveteléig, a Parúziáig tart. Azt láthatjuk tehát, hogy Ábrahám Attilának, Mózes Álmosnak, Józsué Árpádnak, Dávid pedig Szent István királynak ószövetségi el?képe. A Gestában a második korszak van részletesen bemutatva: a kezdetekt?l a vérszerz?désig röviden, majd a második korszak, a vérszerz?dést?l Szent Istvánig. ? volt az, aki a kegyelem királyságát megnyitotta a magyarság számára azzal, hogy az országot a kereszténységre vezette.
Mi, magyarok is része vagyunk az isteni tervnek
A Gesta Hungarorum üzenete az, hogy mi, magyarok is része vagyunk az isteni tervnek, az Üdvtörténetnek. Álmos vezér a vérszerz?désben összefogta a magyarságot, a Szentlélek segítségével Isten pedig kivezette ?ket Szkítiából. Attila jogos örökségét Árpád vezér fegyverrel szerezte vissza, majd pedig Szent István olyan államot hozott létre, amely a kereszténységre épül. Isten kiszabadította a magyarságot a szolgaságból, azaz a pogányság állapotából, és beváltotta ígéretét velünk is, amit Ábrahámnak ígért, miszerint Nagy néppé teszlek! A Gestában Isten akarata érvényesül.
Közelebb jutni az igazság megismeréséhez
A Gesta II. András király jeruzsálemi fegyveres zarándoklatát megel?z?en, 1217 el?tt íródott, ugyanis III. Honoriusz pápa 1219. január 23-ai oklevelében a boldog emlék? Kalán püspököt episcopus cucesignatusként említi. A Gesta tehát a Hereditas Dominiért folytatott küzdelem párhuzama, ?t is foglalkoztatta Jeruzsálem felszabadítása. Miként a Szentföld a keresztények, úgy a Kárpát-medence a magyarság jogos öröksége.
A megválaszolhatatlannak t?n? kérdésekkel is foglalkoznunk kell, mert nem tudhatjuk, mikor jön el az a pillanat, amikor új lehet?ségek nyílnak meg el?ttünk, és így közelebb kerülhetünk a történelem lényegéhez, magához az igazság megismeréséhez.
A könyv a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával, a Gerhardus Kiadó gondozásában Dr. Kiss-Rigó László püspök el?szavával, Jankovics Marcell grafikus, Prokopp Mária m?vészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész professzor ajánlásaival került forgalomba.
