J¨¦zus Krisztus az ·¡²µ²â³ó¨¢³ú feje ¨C Erd? P¨¦ter b¨ªboros hom¨ªli¨¢ja r¨®mai c¨ªmtemplom¨¢ban
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
Erd? Péter bíboros a napi evangéliumot értelmezte olasz nyelven mondott homíliájában: ?A péteri szeretet háromszori megvallására válasz a jézusi küldetés háromszori meger?sítése. A küldetés meghaladja az emberi er?ket, de Jézus megígéri a Lélek ajándékát és személyes jelenlétét, amely az Egyházzal marad az id?k végezetéig. Ebben a dinamikában áll ma is az Egyház és Péter utódának küldetése.¡±
A szeretet háromszori megvallására jön a küldetés háromszori meger?sítése
Egyházunk történetének egy jelent?ségteljes pillanatában ünnepeljük ma húsvét 3. vasárnapját. Szent Péter széke üres. Imádkozzunk a bíboros atyákért, akiknek hamarosan meg kell választaniuk Szent Péter utódját, akinek az lesz a feladata, hogy folytassa azt a küldetést, amelyet Péter az Úrtól kapott Tibériás tavánál. Jézus háromszor teszi fel a kérdést Simonnak, János fiának: ?Jobban szeretsz-e engem ezeknél?¡± Péter pedig, akiben talán még ott bujkál a lelkiismeret-furdalás, amiért azon az éjszakán megtagadta Mesterét, háromszor is így felel: ?Te tudod, hogy szeretlek.¡± S Péter minden válaszára Jézus így felel: ?Legeltesd juhaimat!¡± Háromszoros tagadásra háromszoros megbocsátás jön. A szeretet háromszori megvallására a küldetés háromszori meger?sítése. A hármas kérdés és válasz egyfajta szerz?désnek min?sült akkoriban a római világban.
A küldetés meghaladja az emberi er?ket, de Jézus megígéri a Lélek ajándékát és személyes jelenlétét
Ott van Péter részér?l a szeretet és az odaadás háromszori megvallása, s ott van a feltámadt Jézus részér?l a bizalom, a megbocsátás és nagy megbízatás kifejezése. Mily csodálatos szerz?dés! Mily vonzó és egyben ijeszt? feladat! Izrael Pásztora az Ószövetség szerint maga az Isten. Krisztus megkapja és már meg is kapta az egyetemes uralmat, mindazonáltal különleges módon pásztora ? a vére által megújult messiási népnek, tehát a tanítványai közösségének, az Egyháznak. Mivel a római pápa Szent Péter utódja, akkor szükségszer?en Krisztus helytartója is, mert neki kell legeltetnie az ? nyáját, az ? népét. A küldetés meghaladja az emberi er?ket, de Jézus megígéri a Lélek ajándékát és személyes jelenlétét, amely az Egyházzal marad az id?k végezetéig. Ebben a dinamikában áll ma is az Egyház és Péter utódának küldetése.
Az Egyháznak ma mindenekel?tt a saját küldetésének kérdésével kell foglalkoznia
Jézus Krisztus az Egyház feje. Az Egyháznak ma mindenekel?tt a saját küldetésének kérdésével kell foglalkoznia. Mi, keresztények, a keresztre feszített és feltámadott názáreti Jézus tanítványai vagyunk. A vele való kapcsolat az élet forrása számunkra. Ez a kapcsolat kett?s: egyfel?l történelmi kapcsolódást igényel. Jézus Krisztus valós történelmi személy, még akkor is, ha meghaladja földi történelmünk határait. Megismerhetjük életét és tanítását ¨C mégha beszédeit nem rögzítették is ¨C mint ahogy üdvözít? m?vének egészét. A történelmi Krisztusról alkotott ismereteink legf?bb alapja a Szentírás, de az Egyház hagyománya is. A hagyomány pedig nem merül ki egy történelmi elbeszélésben: tanúságtételr?l van szó. Egy, talán tévesen a budapesti Operaház els? igazgatójának, Gustav Mahlernek tulajdonított gondolat szerint ?a hagyomány a t?z ?rzése, nem a hamvak imádása¡±. Másfel?l a Krisztussal való kapcsolatunk közvetlen és azonnali, mely a szentségi élet, az imádság és általában véve a keresztény lelkiség révén valósul meg.
A krisztusi missziós küldetés magának az Egyháznak a szervezeti alapja
Talán az id?k egyik jelének számít a lelkiségi mozgalmak és új közösségek virágzása, amelyek ajándékot jelentenek az Egyház számára, amennyiben kiegyensúlyozottan megélt valós hit szerint cselekszenek, és él? kapcsolatot ápolnak az egyházmegyékkel és plébániákkal. Mindebb?l levezethet?k bizonyos szempontok és feladatok az Egyház életére és küldetésére nézve.
Krisztus nagy küldetést bízott tanítványaira: hirdessék az evangéliumot, és tegyenek tanítvánnyá minden népet, kereszteljék meg ?ket, és tanítsák meg ?ket mindarra, amit ? parancsolt nekünk (vö. Mt 28,19¨C20). Ez a küldetés magának az Egyháznak a szervezeti alapja. A f? feladatok elosztása az apostoli id?kig nyúlik vissza. A keresztség, a bérmálás és különösen a szent rend a maga különböz? fokozataiban különleges kegyelemmel járnak a rájuk bízott szolgálatok ellátásához. Minthogy a papi küldetés közösségi vonatkozással is bír a részegyházban, az egyes intézményi formák, mint például az egyházmegyei papi szenátus, fontosak az egyház küldetésében. A püspöki hivatallal kapcsolatban a II. Vatikáni Zsinat kiemelte a kollegialitást, amelynek különböz? intézményi kifejez?dései vannak, mint például az egyetemes zsinat, a Római Kúria, valamint a jelenlegi jogszabályok szerint a bíborosi kollégium és a püspöki szinódus.
Az emberiségnek szüksége van Krisztusra! Ránk is szüksége van, ha Krisztushoz tartozunk!
Jelent?ségteljes, hogy Ferenc pápa a püspöki szinódusról szóló apostoli konstitúciójában a püspöki kollegialitás igen hangsúlyos teológiájából indul ki. A Krisztus örömhírének hirdetésére irányuló közös küldetés végrehajtásában a helyi püspökök szerepe dönt?nek t?nik. Imádkozzunk a konklávéért, a megválasztandó új pápáért, valamint az Egyházért, melynek az emberiség történelmének eme drámai szakaszában kell küldetését teljesítenie. S az emberiségnek szüksége van Krisztusra! Ránk is szüksége van, ha Krisztushoz tartozunk!
Forrás: Magyar Kurir
