杏MAP导航

Vertse Márta – Vatikán

A ?Ki a Szent Lepel férfija?” cím?, június 10-ig megtekinthet? vándorkiállítás a Krisztus kínszenvedéséhez, passiójához használt eszközöket bemutató rekonstruált tárgyakból, mint a töviskoszorú, a szögek, a korbács, továbbá panelekb?l, fotókból, m?alkotásokból és filológiai kiadványok reprodukcióiból, valamint a Szent Lepel tökéletes másolatából áll. Reina bíboros reményét fejezte ki, hogy akik megtekintik ezt a kiállítást, eljutnak a teljes hitvallásra. Amikor átlépünk a Szent Péter bazilika Szent Kapuján, úgy érezzük, hogy egy új élet kegyelmébe léptünk be – mondta a Római Egyházmegye általános helynöke.

A Kereszt ereje

Baldassare Reina bíboros a kiállításon elhangzott beszédében hangsúlyozta: ?mindannyian látjuk, hogy milyen nagy nehézséget jelent tovább vinni életünkben a hit tapasztalatát. Sokan vannak, akik különböz? okokból, például betegség, gyász vagy egyéb nagy megpróbáltatás miatt elfordulnak a Jézus Krisztusba vetett hitt?l”. A fájdalom férfiját látva, aki jól tudta, hogy mit jelent a szenvedés, visszatérünk ?hozzá, Annak az igazságához, akinek arca annyira eltorzult, hogy szégyenletes lett. És éppen ? a mi hitünk kincse – mutatott rá Reina bíboros. Egy hit, amely nem egy világi hatalommal rendelkez?, arany trónra ültetett, a beszéd erejével érvényesül? emberben gyökerezik. A mi hitünk egy feszületb?l születik, egy olyan személyb?l, akit megaláztak, leköpdöstek, tövissel megkoronáztak, magára hagytak, akit végül keresztre feszítettek, akinek holttestét eltemették és a végeredmény a feltámadás lett. A szenvedés, a fájdalom, Krisztus kínszenvedése és kereszthalála témájához kapcsolódva Reina bíboros utalt Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt els? levelére, amely szerint egyesek a bölcsességet keresik, mások a dics?séget, ?mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük”. Ami mások számára szégyenletes, az számunkra a bölcsesség, az er? forrása.

Kutatás és igazság

P. José Enrique Oyarzún Tapia professzor, a Regina Apostolorum Pápai Egyetem rektora köszönt? beszéde után Emanuela Marinelli professzor, a Vallástudományok Fels?fokú Intézetének (Apra) meghívott el?adója, sindonológus szakért?, majd Rafael Pascual professzor, az ?Othonia” kutatócsoport igazgatója és a Filozófiai Kar tanára szólalt fel. Ismertették a felbecsülhetetlen érték? torinói ereklye rendkívüli tulajdonságait, majd a legrégebb óta tartó vitát, a Szent Lepel hitelességének kérdését állították az el?adás középpontjába.   

A torinói Szent Lepel képe az egyetlen, amelyet nem emberi kéz készített

Emanuela Marinelli professzor, világhír? lepelkutató, akinek eddig már több mint 20 könyve jelent meg ebben a témában és aki Domenico Repice teológus atyával társszerz?je a ?A lepel szemlélése” (Contemplare la Sindone) cím? kötetnek is, a Vatican News-Vatikáni Rádió mikrofonjainál összefoglalta e nagy misztérium legfontosabb szempontjait. Az egyetlen kép, amely egészen biztosan acheiropoiéton, (acheropita), vagyis nem emberi kéz által keletkezett, az a torinói Szent Lepel. Valójában egyetlen tudós sem tudta megmagyarázni, hogy Jézus teste hogyan hagyott rajta nyomokat. Vannak vérfoltok, de ez érthet? egy olyan holttestnél, amelyet megkínoztak, és amelynek vérz? sebei voltak, így logikus, hogy mindez nyomot hagyott a leped?n – fejtette ki az interjúban Emanuela Marinelli professzor.

A Szent Arcot ábrázoló ikonok a Szent Lepel h? másolatai

Utalt az olasz Energiatudományi Kutatóközpont, az Enea tudósainak véleményére, miszerint ezt csak úgy lehetne megmagyarázni, ha elfogadnánk azt a tényt, hogy Jézus teste valamikor ultraibolya sugárzást bocsátott ki. És ezzel elérkeztünk a feltámadás misztériumának küszöbéhez – folytatta a professzor asszony. Egyetlen más kép, tárgy sem rendelkezik a torinói Szent Lepelhez f?z?d? rejtéllyel és varázzsal. Az egyéb, úgynevezett acheropita alkotások kétségkívül szent képek, amelyeket nagy áhítat vesz körül mind készít?i, mind tisztel?i részér?l, de ezek emberi m?vek, amelyeket gyakran a Szent Lepelr?l másoltak le. Emanuela Marinelli lepelkutató a VIII. századból származó, a toszkán ékszerdoboznak is nevezett város, Lucca ereklyéjét hozta fel példának. A fából készült feszületen ábrázolt Szent Arc szeme, orra, szája tökéletesen fedi a Szent Lepel képét. Ebb?l következik, hogy a toszkán ereklye valójában a Szent Lepel h? másolata, amelyet képletesen szintén acheropitának neveznek.

A Szent Lepel elterjedése a m?vészetben és a Mandylion

A torinói Szent Lepel iránti mély áhítatról, a Lepelhez f?z?d? hagyományról több m?alkotás, f?ként festmény tanúskodik. Ezek közé tartozik az edesszai úgynevezett Mandylion, a Szent Arc ikon. Ezen az arcon ?olyan red?k vannak, amelyekr?l amerikai tudósok megállapították, hogy megegyeznek a torinói Szent Leplen látható red?kkel” - magyarázta Marinelli professzor. Ezek a red?sorok meger?sítik azt, amit Ian Wilson brit történész állított: a halotti leplet úgy hajtogatták össze, hogy csak az arc maradt látható. Úgy gondoljuk, hogy a Mandylion valójában maga a Lepel, amelyb?l az igazi ikon, az igazi arc hagyománya származik.

Jelek, amelyek bizonyítékokká válnak

A torinói Szent Lepelhez f?z?d? számos megcáfolhatatlan különleges részlet közül Emanuela Marinelli sindonológus els?ként azt hozta fel példának, hogy ritka szövés? lenvászonról van szó, amelyet a történelmi források finom, halszálkás szövetnek neveznek. Ezt csak gazdag emberek engedhették meg maguknak. Egy keresztre feszített ember, akit nem egy tömegsírban temetnek el, hanem ilyen finom gyolcs lenvászonba van begöngyölve, csakis Jézus lehet. Az els? három évszázadban Jézus arcát csak jelképesen, mint fiatalembert, mint a jó pásztort ábrázolják. A negyedik századtól olyan hírek kezdtek elterjedni, miszerint Jézus arcát hangsúlyos arccsontok, nagy szemek, hosszúkás orr, hosszú haj és szakáll jellemzi. Ezek azok a Szent Lepelre visszavezethet? vonások, amelyekkel minden freskón, ikonon és Jézus ábrázoláson találkozunk – mondta rádiónknak adott interjújában Marinelli professzor, lepelszakért?.

A Szent Lepel képekben tükrözi az Evangéliumot

A torinói szent lenvásznon a Kálvária és Krisztus halála jeleinek lenyomatai látszódnak. Egy I. századi valódi római birodalombeli keresztre feszítésr?l van szó, mert a szögeket a csuklókba verték, hogy megtámasszák a testet, mivel Jézus idejében nem használtak lábtámaszt. A m?vészek által ábrázolt lábtámaszt az I. század második felében kezdték el alkalmazni, amikor a keresztre feszítéseket a cirkuszban tartották, és a látvány kedvéért le kellett lassítani a haláltusát. Ezért illesztették be ezt az elemet a lábak alá. Ezzel szemben a Szent Lepel tanúsága szerint Jézust közvetlenül a kereszthez szegezték, testét a csuklókban lév? szögek tartották.

Pilátus kett?s ítélethozatala

A torinói Szent Lepelen látható nyomok közül Marinelli professzor kiemelte a jobb arcfélen látható botütést. Tudjuk, hogy Jézus kapta ezt az ütést, amelyet az evangéliumban latinul pofonként, görögül azonban ρ?πισμα (rapisma) néven említenek, vagyis egyfajta bottal történt verésr?l van szó, amelyt?l Jézus egész arca feldagadt és az orra összetört. A Szent Lepel mindent magába foglal, amit az Evangélium ránk hagyott, s?t még többet is.  Nincs például feljegyzés arról, hogy hány ostorcsapást mértek Jézusra, míg a lepel szerint 120 nyom lelhet? fel – mutatott rá Marinelli professzor, hozzáf?zve a következ? magyarázatot: Pilátus meg akarta menteni Jézust, ezért nem egy klasszikus, könnyebb fajta ostorozásra ítélte el, hanem b?séges megkorbácsolást rendelt el azzal a céllal, hogy kivívja a tömeg szánalmát, azonban erre nem került sor. Így Pilátus, Júdea római prefektusa is hagyja magát meggy?zni, hogy feszítsék Jézust keresztre. A Szent Lepel ezt a kett?s ítélethozatalt tárja elénk.

Az oldalseb

Folytatva a Vatican News számára adott interjúját Marinelli lepelszakért? utalt egy teológusn? állítására, miszerint az oldalseb pusztán jelképes, amit azért találtak ki, hogy a szentségek, az Eucharisztia vérének és a keresztvíznek értelmét adjon, tehát vagy János evangelista vagy egyenesen a tanítványok közösségének a találmánya, azért, hogy az Egyház Krisztus oldalából szülessen meg. Marinelli professzor cáfolta ezt az állítást, ugyanis a Szent Lepel ?riz egy olyan sebet, amelyb?l alvadt vér és víz folyt ki, ahogyan János evangelista írja: ?egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, melyb?l nyomban vér és víz folyt ki. Aki ezt látta, tanúskodik róla és tanúsága igaz. ? tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek” (Jn 19,35). Miért ragaszkodik ehhez az evangelista? Furcsa, hogy egy holttestb?l vér és víz folyik ki, de Jézus a halála pillanatában felkiáltott, tehát szívrohamban halt meg. Ma a kardiológusok szerint már a Getszemáni kertben elkezdett szenvedni, ahol vért izzadt, és abban a végs? pillanatban, mindazok után, amit elszenvedett, felkiáltott, mivel szíve kettérepedt, a szívburokját elárasztotta a folyadék, felkiáltott a lándzsaszúrás fájdalma miatt. A szív véredénye kinyílik és el?ször a vér jön ki, majd a folyadék. Mindez meger?síti számunkra az Evangéliumot, és mindazok, akik megpróbálták hitelteleníteni a Szent Leplet, nem jártak sikerrel – szögezte le Marinelli professzor.

A hamis vádak megsemmisültek

A híres, 1988-ban elvégzett C-14-es radiokarbon vizsgálat a középkorra datálta a lepel eredetét – idézte fel a lepelszakért?. Ezt a kormeghatározást kés?bb teljesen megcáfolták: a mintát ugyanis nem az eredeti lenvászonból, hanem annak egy olyan sarkából vették, amelyeket az évszázadok során megfoltoztak (Az 1532-ben Chamberyben bekövetkezett t?zvészben elégett részeket pótolták.) Az elemzés els?dleges adatait, amelyeket a British Museumban ?riztek titkosítva, egy korzikai kutató, Tristan Casabianca rendelkezésére bocsátották. A 700 oldalas hatalmas dossziét, kés?bb Benedetto Torrisi, a Cataniai Egyetem statisztika professzora tanulmányozta, aki munkatársával, Giuseppe Pernagallóval együtt kimutatta, hogy abban a kis három centiméteres mintadarabban 150 évnyi eltérés mutatható ki. ?Túl sok ahhoz, hogy egy 4,41 méteres lepel eredete számára reprezentatív legyen. Tehát a lepelnek ez a hamis datálása megd?lt” – szögezte le Marinelli professzor.

A vércsoport

A leplen található vérnyomok AB vércsoportjáról szólva a lepelkutató különösnek nevezte, hogy a tudományosan megvizsgált eucharisztikus csodák esetében is mindig ugyanezt a csoportot állapítják meg, amelyik a legritkább, mivel a lakosságnak mindössze 5%-a rendelkezik vele. Ugyanahhoz a vércsoporthoz tartozik, mint a Buenos Aires-i és a lengyelországi csodák. A tudományos kutatás közelebb visz minket a hithez – hangsúlyozta Marinelli professzor. Bár látszólag ennek éppen az ellenkez?jére lehetett volna számítani, azonban a legújabb és legfejlettebb tudományos vizsgálatok egyre inkább a lepel valódiságának meger?sítése felé irányulnak. Marinelli sindonológus János evangéliumát felidézve utalt arra a kisebb kend?re, ami Jézus halotti szemfed?je volt és amelyet a spanyolországi Ovideo székesegyházában ?rizenek. (?Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Együtt futott mind a kett?, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Behajolt és meglátta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal kés?bb odaért Simon Péter is, bement a sírba, és ? is látta a gyolcsot, meg a kend?t, mellyel fejét takarták be. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. (Jn 20,3-8).)

Ezen a szemfed?n is ugyanaz az AB-csoport vére hagyott nyomot, mint a lepel esetében. Sok virágpor is megegyezik. Ketté hajtva tökéletesen befedi az Arcot, de nincs rajta kép, csak vérnyomok. Ezt a kend?t akkor használták, amikor Jézus még a kereszten volt, és amint meghalt, betakarták vele az arcát, majd levették a szemfed?t, amely tele lett a Jézus szájából és orrából kiöml? vérrel.

Egy friss felfedezés

Marinelli professzor az interjúban kifejtette, hogy a Szent Lepel korunk jele. A lepel igazi felfedezése a fényképezés megjelenésével történt. A fotónegatívon sokkal jobban látjuk az egész testet, mint magán a leplen, mert a leplen negatív lenyomatot hagyott. Tehát a negatívot a klasszikus fényképez?géppel lefényképezve visszatértünk a pozitívhoz, és itt a tudósoknak el kellett fogadniuk, hogy ez valami megmagyarázhatatlan dolog. És még mindig megmagyarázhatatlan, hacsak nem fogadjuk el a Frascatiban m?köd? olasz kutatóközpont, ENEA tudósainak állítását, hogy ezt a képet egy nagyon er?s fény alakította ki. Itt azonban megáll a tudomány, mert egy holttest nem bocsát ki fényt – hangoztatta Marinelli professzor.

A Szent Lepellel együtt járjunk remény útján

Nehéz id?ket élünk, amikor sokan még hihetetlen dolgokat, a legabszurdabb álhíreket is hajlandóak elhinni. De miért olyan nehéz felismerni Istent? ?Nagy az összevisszaság” – válaszolta a kérdésre Emanuale Marinelli. ?Vannak ateisták, akik hisznek a horoszkópokban, mert valamiben hinni kell. Volt egy író, aki azt mondta: ?Ha már nem hiszel Istenben, akkor minden másban hiszel”. Ez valóban így van, mert még Margherita Hack, a nagy ateista csillagász is azt mondta egyszer, hogy a mágusok helyett jobb hinni Istenben. Még a m?velt emberek részér?l is nagy tudatlanság figyelhet? meg. Sokan megmaradnak a katekizmus szint? vallásos m?veltségnél, holott a vallási kultúrában éppúgy el?re kell lépnünk, mint az általános kultúrában. Ha valaki élni akar, járnia kell. És a járáshoz fel kell készülni, edzeni kell magunkat.

A remény zarándokaiként imádkozzunk a Szent Lepel képmása el?tt a jubileumi évben

Emanuela Marinelli professzor asszony a Vatican News – Vatikáni Rádió számára adott interjúját a következ? gondolatokkal zárta: ?Ebben az évben a remény zarándokai vagyunk. El?bbre kell haladnunk. A lepel ma Szent Tamás tisztel?inek szól. Gyere és nézd meg, tedd rá a kezed, gyere, látogasd meg ezt a kiállítást a firenzeiek római templomában, a Keresztel? Szent János bazilikában. Közel vagyunk a Szent Péter bazilikához, zarándokúton vagyunk egy jubileumi bazilikában, ahol megnézhetünk egy nagyszer? kiállítást a Szent Lepelr?l, amely a tablókon és m?vészeti alkotásokon keresztül az elmélkedéshez vezet el minket. Roberto Repole bíboros, torinói érsek bejelentette, hogy idén nem kerül sor a Szent Lepel közszemlére tételére. De mi sindonológusok elhatároztuk, hogy széles körben megrendezzük ezt a kiállítást, elvisszük minden templomba, ahol erre igényt tartanak. Elhozzuk a lepel másolatát és kiállítjuk. Ez másolat, nem az eredeti, de a másolat el?tt is tudunk imádkozni, elmélkedni, szemlél?dni, elgondolkodni, hogy megéljük a szent jubileumot, egy szent nagyböjtöt. Mindenekel?tt a remény id?szakát, amire olyan nagy szükségünk van”.