Isten Szolg¨¢ja, Alcide De Gasperi, vil¨¢g¨ªt¨®torony a j?v? nemzed¨¦knek ¨C Reina b¨ªboros besz¨¦de
Vertse Márta ¨C Vatikán
Mély hit?, feddhetetlen erkölcs? politikai vezet? volt, minden tevékenységét a közjó keresztény szolgálata ihlette. Európai jöv?képe a népek közötti együttm?ködésen, a földrész egységén alapult. A politikai és intézményi válságok korában továbbra is id?szer? példaképként tekinthetünk alakjára ¨C hangsúlyozta Ferenc pápa római helynöke, Reina bíboros.
Ma is vonatkozási pont az olasz és az európai politika számára
Az egyház története tele van olyan személyekkel, akik fényl? nyomot hagytak maguk után. Közülük kiemelkedik Isten Szolgája, Alcide De Gasperi (1881-1954) alakja ¨C kezdte beszédét Reina bíboros, rámutatva, hogy a XX. század olasz történelmének egyik legjelent?sebb alakjáról van szó, aki politikai látásmódjával és kormányzási készségével eredményesen vezette Olaszországot történelmének egyik legnehezebb id?szakában. Politikai örökségéhez tartozik a háború utáni újjáépítésen túl, a demokratikus intézmények megszilárdítása és az egyesült Európa építése. Közvetít? képessége, pragmatizmusa és az állam iránti lojalitása következtében az olasz és az európai politika még ma is vonatkozási pontként tekinthet rá ¨C szögezte le a pápa római helynöke, majd felidézte az olasz kereszténydemokrata politikus életrajzát.
Küzdött a pluralizmusra és társadalmi igazságosságra épül? államért
Alcide De Gasperi 1881. április 3-án született Pieve Tesinóban, a még osztrák-magyar uralom alatt álló Trentino megyében. Kétnyelv? kulturális környezetben n?tt fel, ami hatással volt képzésére és nemzetközi nyitottságára. A fiatal De Gasperi, miután a bécsi egyetem modern filológia szakán diplomát szerzett, újságírói és politikai tevékenységet folytatott, együttm?ködött az ?Il Trentino¡± cím? újsággal, és elkötelezte magát az Osztrák-Magyar Monarchián belüli olasz közösség érdekeinek védelme mellett. 1911-ben a bécsi parlament képvisel?jévé választották, ahol kit?nt Trentino megye közigazgatási és kulturális autonómiájáért folytatott tevékenységével. Az els? világháború befejezését követ?en, miután szül?földjét Itáliához csatolták, Alcide De Gasperi egy új nemzeti környezetben, az Olasz Néppártban folytatta politikai szereplését. Küzdött a katolikusok politikai részvételének elismeréséért, valamint egy pluralizmuson és társadalmi igazságosságon alapuló államért.
Megalapozta a politikai katolicizmus újjászületését
A fasizmus hatalomra jutásával feloszlatták a Néppártot, és De Gasperi a rezsim üldözöttjévé vált. 1927-ben letartóztatták és négy év börtönre ítélték, majd kegyelmet kapott, de évekig bizonytalan gazdasági körülmények között élt, a Vatikáni Apostoli Könyvtárban talált menedéket. Ebben az id?szakban tökéletesítette politikai és társadalmi megfontolásait, megalapozva a politikai katolicizmus második világháború utáni újjászületését. A fasizmus bukása után Alcide De Gasperi az Itáliát évtizedekig vezet? Kereszténydemokrata Párt megalapításának egyik f?szerepl?je lett. 1945-ben miniszterelnökké nevezték ki, és ? vezette az országot az újjáépítés és a demokratikus folyamat kezdetének dönt? jelent?ség? éveiben. Kormánya alatt Olaszország csatlakozott a Marshall-tervhez és a szület?ben lév? európai intézményekhez. Megszilárdította Itália demokratikus rendszerét, megteremtve az elkövetkez? évek gazdasági fellendülésének alapjait.
Mély lelkiség jellemezte, a közjó keresztény szolgálatára törekedett
De Gasperi politikai vezet?t nagy hit? és feddhetetlen erkölcs? emberként ismerték. Számos tanú és történész egybehangzó leírása szerint olyan politikus volt, akit mély lelkiség jellemzett, tevékenységét az élet és a közszolgálat keresztény szemlélete ösztökélte. A szilárd hit volt állandó iránymutatója, áthatotta minden politikai döntését és cselekedetét. Hitét nem csak a magánéletében vallotta meg, hanem konkrét elkötelezettségként megvalósította a gyakorlatban, egy igazságos és egységes társadalom építése érdekében ¨C szögezte le beszédében Reina bíboros, majd rámutatott Isten Szolgája alaptermészetének egyik jellemz? tulajdonságára, miszerint der?sen és reménykedve nézett szembe a nehézségekkel. Európai jöv?képe a népek közötti együttm?ködésen alapult, befogadó és el?remutató megközelítést tükrözött, amely szöges ellentétben állt a földrészt a korábbi évtizedekben megosztó nacionalista felfogásokkal. Számára az országhatár nem egy elkülönít? korlát volt, hanem a különböz? kultúrákat összeköt? híd jelképe. Alcide De Gasperi a politikát igazságérzettel és becsülettel gyakorolta. Soha nem személyes érdekb?l kereste a hatalmat, hanem azt a nemzet szolgálataként értelmezte. A gyengébbek iránti figyelme és a közjó iránti elkötelezettsége azt mutatja, hogy számára a keresztény szeretet nem egyfajta elvont alapelv volt, hanem a politikai életben megvalósítandó konkrét erény.
Politikai tevékenységének lényeges szempontja volt az egységes Európa felépítése
A politika és az intézmények válsága idején Alcide De Gasperi példája fontos kiindulási pontot jelenthet a kortárs viták számára ¨C fejtette ki Baldassare Reina bíboros. Isten Szolgája politikai tevékenységéb?l kiemelte annak egyik leglényegesebb aspektusát, amely az egységes Európa felépítése volt. De Gasperi az els?k között ismerte fel, hogy az európai államok közötti együttm?ködés a béke és a stabilitás biztosításának kulcsa. Az európai projekthez való hozzájárulása ma különösen id?szer? egy olyan korszakban, amikor az európai integráció összetett kihívásokkal néz szembe és folyamatosan jelen van a széttöredezés veszélye. De Gasperi eszméje a különböz? társadalmi és politikai er?k közötti párbeszédre épül? politikáról szintén követend? példa lehet. Egy olyan korban, amelyet a polarizáció és a populizmus jellemez, az intézményekbe vetett bizalom helyreállításának szükséges megközelítése lehet Alcide De Gasperi módszere, amely a konstruktív konfrontáción és a közös megoldások keresésén alapul.
Erkölcsi feddhetetlenség, az Isteni Gondviselésbe vetett bizalom
Isten Szolgájára nemcsak mint nagy államférfira emlékezünk, hanem mindenekel?tt, mint az Istenbe vetett mély hit és az erkölcsi feddhetetlenség emberére ¨C folytatta beszédét Reina bíboros. Életét nehézségek és megpróbáltatások jellemezték, de mindig a szolgálat szellemével és a közjó keresztény látásmódjával nézett szembe az akadályokkal. Soha nem veszítette el az Isteni Gondviselésbe vetett bizalmát és mindvégig elszántan törekedett az igazságosságra. Politikai elkötelezettségét nem személyes ambíciói, hanem a felebarát szolgálatára való ?szinte elhivatottság vezérelte. Tevékenységét ezért ?prófétai, papi és királyi¡± küldetésként jellemezték, amelynek célja a társadalom jobb jöv?jének építése. Isten szolgájának alakja továbbra is rendkívül id?szer? ¨C hangsúlyozta Reina bíboros. Hozzájárulása az olasz demokrácia építéséhez, az európai integrációban, valamint a politikai vezetésben betöltött szerepe kiindulási pontot képviselhet a jelen kihívásainak kezeléséhez. A politikai képviseletiség, reprezentáció válsága idején Alcide De Gasperi példája arra hív minket, hogy fedezzük fel újra a közszolgálat, a szakértelem és a felel?sség értékét. Gondolatai és politikai tevékenysége nem csupán a múlt történelmének részét alkotják, hanem a jöv? számára is er?forrást, hivatkozási pontot jelentenek mindazok számára, akik komolyan és ügybuzgóan akarják elkötelezni magukat a közjó érdekében. Akik közvetlenül ismerték, szerény és visszafogott emberként jellemzik, aki életpéldáján keresztül képes volt mély lelkiséget közvetíteni környezete számára.
A nevét visel? De Gasperi Alapítvány továbbra is hirdeti Isten Szolgája üzenetét
Reina bíboros idézte De Gasperi leánya, Maria Romana szavait, miszerint édesapja következetesen, dicsekvés nélkül élte meg hitét, amelyet naponta imádsággal és elmélkedéssel táplált. Még olyan jelent?s személyiségek is, mint Szent XXIII. János, elismerték Isten Szolgája keresztény tanúságtételének nagyságát. Roncalli pápa szerint életét és a mások iránti szolgálatát bibliai látásmód ihlette. Lelki és politikai öröksége sok ember emlékezetében még ma is él. A tisztesség, a szolgálat és a közjó iránti elkötelezettség példája továbbra is hivatkozási pont marad a mai társadalom számára, különösen egy olyan id?szakban, amikor a politika értékek és eszményképek hiányával küzd. A nevét visel?, a szociális igazságosságért küzd? De Gasperi Alapítvány tovább viszi Isten Szolgája üzenetét, el?mozdítva az életét vezérl? elvek által ösztökélt kulturális és társadalmi tevékenységeket ¨C mondta beszédében Reina bíboros, majd Isten Szolgája életszentségének hírér?l szólt.
Életszentségének híre, a ?fama sanctitatis¡±, széles körben elterjedt
Alcide De Gasperi halála nagy megrendülést okozott a nép körében. Ezrek és ezrek kísérték koporsóját Trentóból Rómába, spontán gesztusokkal fejezve ki szeretetüket és meggy?z?désüket, hogy igazságos és erényes ember volt. Néhányan még közbenjárását is kérték, amint azt az útközben elhangzó könyörgések is mutatják: ?Alcide, imádkozz értünk! Életszentségének híre, ?fama sanctitatis¡± széles körben elterjedt. A halálát követ? hosszan tartó gyász arról tanúskodik, hogy nemcsak államférfiként, hanem egyben a nemzet jelent?s erkölcsi útmutatójaként tisztelték, széles körben elterjedt az a meggy?z?dés, hogy példamutatóan gyakorolta a keresztény erényeket.
Életpéldája maradandó nyomot hagyott Itália történelmében
Beszéde befejez? részében Baldassare Reina bíboros annak a reményének adott hangot, hogy az egyház elismeri Alcide De Gasperi h?sies erényeit. A történelem egy olyan korszakában, amikor szükség van hiteles és következetes vezet?kre, Isten Szolgája, Alcide De Gasperi alakja id?szer? példakép, amely értékes tanításokat kínál fel a politikában és a társadalmi munkában elkötelezettek számára. Spirituális és politikai öröksége továbbra is világítótorony marad a jöv? nemzedékek számára, meger?sítve, hogy az integritás, az elkötelezettség és a kötelességtudat kitörölhetetlen nyomot hagyhat egy ország történelmében ¨C vonta le végs? következtetését Baldassare Reina bíboros, a pápa római helynöke, Isten Szolgája, Alcide De Gasperi boldoggá avatási ügyének egyházmegyei szakaszát lezáró beszédében.
?Bennünket a saját európai pátriáink és a közös Pátria Európa javáért való aggódás mozgat¡± - Alcide De Gasperi 1954. április 21-én az Európai Parlamenti Konferencián mondott beszédéb?l:
?Találkozóink nem arra szolgálnak, hogy a parlamenti képvisel?k, a nemzeti szuverenitás birtokosai politikai döntéseket hozzanak, hanem azok a szabad találkozók, beszélgetések a különböz? irányzatok és nemzetiségek között egy olyan fórum, ahol különböz? véleményeket lehet cserélni, de mindegyiket egyformán mozgatja az európai hazáink és közös hazánk Európa javáért érzett félt? elkötelezettség¡±.
