杏MAP导航

Linda Bordoni / Somogyi Viktória – Vatikán

Paul Richard Gallagher érsek február 25-én, kedden mondott beszédet az Emberi Jogi Tanács három különböz? ülésén, amelyek a halálbüntetés, a globális adósság igazságos kezelése és a jelenlegi geopolitikai környezetben az emberi jogok el?tt álló szélesebb kör? kihívások témáival foglalkoztak.

A halálbüntetés elfogadhatatlansága

A Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felel?s titkára megismételte a Szentszék határozott álláspontját, miszerint a halálbüntetés ?elfogadhatatlan, mert támadás a személy sérthetetlensége és méltósága ellen”. Kiemelte azt a tényt, hogy a modern igazságszolgáltatási rendszerek rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek megvédik a társadalmat anélkül, hogy halálbüntetéshez folyamodnának, ami kizárja a megváltás és a rehabilitáció minden lehet?ségét. Gallagher érsek idézte Ferenc pápa felhívását a szentév kapcsán, amely irgalmas cselekedetekre szólít fel, beleértve a büntetés megváltoztatását is, meger?sítve azt a meggy?z?dést, hogy egyetlen hatóságnak sincs joga más életének kioltására. ?Nincs olyan adósság, amely lehet?vé tenné, hogy bárki, beleértve az államot is, mások életét követelje” - jelentette ki a szentszéki képvisel?.

Az adósság igazságosságos kezelése, mint erkölcsi felszólítás

Gallagher érsek a globális adósságról szóló magas szint? ülésen rámutatott a fejl?d? nemzetekre nehezed? adósság aránytalan terhére. Kiemelte, hogy a világ lakosságának csaknem fele él olyan országokban, ahol többet költenek adósságszolgálatra, mint olyan alapvet? szolgáltatásokra, mint az egészségügy és az oktatás. ?A legnagyobb szenvedés, amely mind a strukturális kérdésekre, mind a személyes viselkedésre vezethet?k vissza, a szegény és eladósodott országok lakosait sújtják, akik nem felel?sek ezért a helyzetért” - mondta. Megjegyezve, hogy a globális államadósság 2023-ban elérte a 97 billió dollárt, és a fejl?d? országoknak kell a legkeményebb következményekkel szembenézniük, Gallagher érsek rámutatott, hogy a globális dél országai küzdenek a fenntartható fejl?dés finanszírozásáért, miközben törlesztik a küls? adósságokat, gyakran polgáraik jólétének rovására. A pápa szentévvel kapcsolatos felhívására utalva, amelyben jelent?s adósságelengedésére szólított fel, Gallagher érsek hangsúlyozta, hogy a gazdasági igazságosságnak az emberi méltóságot kell el?térbe helyeznie az anyagi haszonnal szemben. Felhívta a figyelmet az ?ökológiai adósság” fogalmára is, ahol a gazdagabb nemzetek méltányos ellentételezés nélkül részesülnek a szegényebb országok környezeti er?forrásaiból, tovább mélyítve ezzel a globális egyenl?tlenségeket. ?Nem helyes fizetést követelni vagy elvárni, ha egy ország lakossága az alapvet? szükségletekhez sem jut hozzá” – nyomatékosította a szentszéki képvisel? Ferenc pápát idézve.

Emberi jogok és globális kihívások

Gallagher érsek az Emberi Jogi Tanács magas szint? üléséhez intézett beszédében az élethez való jogot helyezte minden emberi jogi vita középpontjába. Elítélte az emberi méltóságot érint? minden fenyegetést, a halálbüntetést?l kezdve a kiszolgáltatott népesség nem megfelel? támogatásáig, beleértve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és a meg nem születetteket. A demográfiai válságra utalva hangsúlyozta az élet, a család és az anyaság megbecsülésének fontosságát. Emlékeztetett a Pekingi Konferencia közelg? 30. évfordulójára és kérte, hogy ismerjék el a n?k egyedülálló hozzájárulását a társadalomhoz, és biztosítsák, hogy a szakpolitikák támogassák szerepüket a közéletben és a magánéletben egyaránt. ?Sok szegény ország adósságválságával kapcsolatos kérdések mérlegelésekor figyelembe kell venni a fejl?déshez való jogot” – jelentette ki Gallagher érsek, igazságosabb nemzetközi pénzügyi rendszer kialakítását sürgetve.

Kényszerített kitelepítés

 A kényszerített kitelepítés kérdésével foglalkozva meger?sítette a Szentszék álláspontját, miszerint a migránsokkal és a menekültekkel méltó módon kell bánni, és biztonságos, legális utat kell biztosítani számukra. Ferenc pápát idézte, aki soha nem fárad bele a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogainak és méltóságának védelmezésébe, akiket nem tehernek kell tekinteni, hanem olyan egyéneknek, akiknek önmagukból fakadó méltósága van és potenciálisan hozzájárulnak a társadalomhoz. ?Nem lehet ?ket mozgatható tárgyként kezelni; méltósággal és er?forrásokkal rendelkeznek, amelyeket felkínálhatnak másoknak” – állapította meg a szentszéki képvisel?.

Új nemzetközi pénzügyi felépítményre van szükség

Gallagher érsek beszédét a nemzetközi közösséghez intézett felhívással zárta, hogy munkálkodjanak a rendszerszint? változás érdekében. Sürgette a politikai döntéshozókat, hogy utasítsák el az olyan büntet? intézkedéseket, mint a halálbüntetés, keressenek igazságos megoldásokat a globális adósságválságra, és tartsák tiszteletben minden ember méltóságát. ?A Szentszék továbbra is emlékeztetni fog arra, hogy nem a profit az egyetlen kritérium a gazdaság mérésére. A f? kritérium az emberi személy méltósága” – er?sítette meg Gallagher érsek. Befejezésül a szentszéki képvisel? emlékeztette hallgatóságát, hogy a szentévi hagyomány adósságelengedésre szólít fel, hogy meger?sítse a szolidaritást és az igazságosságot, amely figyelembe veszi mindenki szükségleteit és hozzájárulását a harmónia és a béke érdekében. ?Jelenlegi helyzetünk súlyossága azonnali cselekvést követel” – figyelmeztetett Gallagher érsek a genfi ülésen. ?Ambiciózus adósságkönnyítést és adósságeltörlést kell kit?zni a fontos célnak. Ebben az értelemben új, emberközpontú, kreatív és méltányosságra, igazságosságra és szolidaritásra épül? nemzetközi pénzügyi felépítményre van szükség.”

A genfi Emberi Jogi Tanács

Az ENSZ három pillérének egyike az emberi jogok érvényesítése és tiszteletben tartása. Az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete a 47 tagú Emberi Jogi Tanács (Human Rights Council – HRC). A testület évente három alkalommal ülésezik Genfben. Az EJT rendszeresen napirendjére t?zi a legsúlyosabb válságokat és ennek keretében vizsgálja az adott országban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket. A testület olyan tematikus kérdésekkel is foglalkozik, mint a szólás-, a gyülekezési és a vallásszabadság; a n?k, a gyermekek, a fogyatékossággal él? személyek jogai; a demokrácia és jogállamiság; népirtás-megel?zés; rasszizmus; a halálbüntetés alkalmazása; a kisebbségek helyzete; az emberi jogi jogvéd?k helyzete; valamint a terrorizmussal szembeni fellépés és az emberi jogok kapcsolata. Magyarország az EJT létrejötte óta két ízben, a 2009-2012-es, valamint a 2017-2019-es ciklusban vett részt tagként a Tanács munkájában.