杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

1980 óta a 44. búcsúmise

A Magyarok Nagyasszonya kápolnáját kedd reggel püspökök, papok, hívek, a diplomáciai képviseletek vezet?i töltötték meg, hogy az 1980-as kápolnaszentelés óta most 44. alkalommal ünnepeljék és köszöntsék a kápolna véd?szentjét, a Magyarok Nagyasszonyát. A kápolna káplánja, a Pápai Magyar Intézet rektora, Tör? András atya köszöntötte a vendégeket, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki és Kovács Ádám Zoltán római magyar nagyköveteket, valamint Hankó Balázs kulturális minisztert, aki a napokban a Vatikánban folytat hivatalos tárgyalásokat. A szentmisén részt vett és koncelebrált  Pál József Csaba temesvári megyéspüspök és Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüspök, akik októberben Rómában tartózkodnak és részt vesznek a püspöki szinóduson.

Kovács Gergely érsek homíliája a vatikáni magyar kápolna búcsúmiséjén

1. Nemcsak mi, magyarok tiszteljük nemzeti Patrónánkként a Boldogságos Sz?z Máriát, viszont büszkék lehetünk arra, hogy a történelemben els?ként. 1038-ban Nagyboldogasszony napján, Szent István királyunk Sz?z Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.

Igaz, a mesterséges intelligencia, a ChatGPT nem tud róla, ellenben Lengyelországnak hatszáz évvel kés?bbi, a II. János Kázmér király által 1656-ban tett felajánlást tekinti a legels? történelmi Mária-felajánlásnak.

1896-ban XIII. Leó pápa az, aki Vaszary Kolos akkori esztergomi bíboros-prímás kérésére külön ünnepet engedélyez október második vasárnapjára; október 8-ára Szent X. Piusz pápa teszi az ünnepet.

2. Örömmel és büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy Szent Péter sírja közelében, a bazilika altemplomában nemzeti kápolnánk van, Magyarok Nagyasszonya, a Magna Domina Hungarorum tiszteletére szentelve. Immár 44 éve, hogy 1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa felszentelte, ebben a miseruhában, amely rajtam van. Ha jól emlékszem, 2004 májusa óta, több mint húsz éve, heti rendszerességgel tartanak itt kedd reggelente magyar nyelv? szentmisét.

Ma, amikor a kápolna búcsúünnepére összegy?ltünk, tudatosítsuk magunkban a Sz?zanyához való tartozásunknak különös voltát. Kérjük Magyarok Nagyasszonyának pártfogását és oltalmát magunk és szeretteink számára, mindenki számára.

Nagyon szeretném hinni, hogy magyar népünk ma is ténylegesen Nagyasszonyának tudja és érzi a Boldogságos Sz?zanyát. Szomorú lenne, ha egyik legismertebb Mária-énekünk csak a múltról beszélne: ?Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk!” Nem régi, nem egykori s nem valamikori, hanem régt?l fogva, és ma is Patrónánk! Ha err?l nem feledkezünk meg, akkor bizonyosan értékment?, identitás?rz? nemzet maradunk.

3. Isten szolgája Márton Áron erdélyi püspök fogalmazta meg, közölte körlevélben és engedélyezte magánhasználatra azt a Sz?zanyához folyamodó szép imádságot, amelynek én most csak a végét szeretném idézni, szentbeszédem befejezéseként :

?Végül pedig mindnyájunkra anyai áldásodat kérjük. Mikor imádkozni térdelünk, hogy hódoljunk szent Fiad el?tt: áldj meg minket, Anyánk! Mikor munkára indulunk, hogy megszerezzük mindennapi kenyerünket: áldj meg minket, Anyánk! Mikor megpróbáltatás ér, betegség, gyász borítja szívünket: áldj meg minket, Anyánk! Mikor a földet ígérik mennyországul, hogy elszakítsanak Istent?l: áldj meg minket, Anyánk! Mikor gyónásunkat végezzük, hogy elnyerjük b?neink bocsánatát: áldj meg minket, Anyánk! Mikor a szentáldozásban az angyalok kenyerét, Jézus testét-vérét vesszük magunkhoz: áldj meg minket, Anyánk! Mikor lefekszünk este, hogy új er?vel folytassuk másnap földi zarándoklásunkat: áldj meg minket, Anyánk!

Áldásod legyen rajtunk éjjel-nappal, örömben és szenvedésben, munkában és pihenésben, egészségben s betegségben, életben és halálban, az egész boldog örökkévalóságban. Ámen.”