Szentsz¨¦ki ENSZ-megfigyel?: a v¨ªzhez val¨® jog felel?s ¨¦s fenntarthat¨® kezel¨¦st k¨ªv¨¢n vil¨¢gszinten
Ged? Ágnes ¨C Vatikán
2010. július 28-án adta ki az ENSZ történelmi határozatát, melyben a vízhez mint az emberi élet és az egész bolygó számára alapvet? er?forráshoz való hozzáférést beillesztette az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatába (1948). Azóta eltelt tíz év, de még messze vagyunk a kit?zött céltól, mely egyébként egyike az ENSZ által 2030-ig megvalósítani kívánt Fenntartható Fejl?dési Céljainak. Ezt a meggy?z?dését a Szentszék több alkalommal kifejtette különféle nemzetközi találkozókon.
Társadalmi felel?sség, ökológia és szolidaritás
Jurkovi? érsek felszólalásában utalt az Egyház Társadalmi Tanításának kompendiumára: A vízhez való jog, mint minden emberi jog az emberi méltóságban gyökerezik, és nem határozható meg pusztán mennyiségi alapon, mintha a víz csak gazdasági érték volna. Ebben a megközelítésben a víz kezelésének helyes alapja a társadalmi felel?sség, az ökologikus gondolkodás, az egyes országok között és világszinten is megvalósuló szolidaritás. Csak így tudjuk meger?síteni és a jöv? nemzedékek számára meg?rizni a közjót.
A válság senkit nem kímél, össze kell fognunk
Ferenc pápa április 12-én mondott Urbi et Orbi-üzenetében kiemelte: a mostani, soha nem látott világválság, melyet a Covid-19 okozott, azt bizonyítja, hogy most nem szabad önz?nek lennünk, mert az el?ttünk álló kihívás összeköt minket és nem kivételez senkivel. Jurkovi? érsek megismételte Ferenc pápa felhívását, miszerint ne szalasszuk el a lehet?séget, hogy ismét megmutassuk szolidaritásunkat, akár újító megoldásokhoz is folyamodva. A kulturális és ökológiai válság súlyosságának tudatosítása új szokásokat kell, hogy eredményezzen. Ferenc pápa így fogalmazott Laudato si¡¯ - kezdet? enciklikájában. A világban sohasem volt ennyire szükség bátor állásfoglalásra azon a téren, hogy biztosítsuk a vízhez való hozzáférés lehet?ségét mindenki számára. Ez a pápa szerint az igazságosság problémájához köthet?.
Ezer gyermek hal meg naponta a víz miatt
?Az ENSZ adatai szerint közel ezer gyermek hal meg naponta a vízhez köthet? betegségekben, közel két milliárdan fogyasztanak szennyezett vizet és minden évben két millió ember hal meg víz okozta betegségekben. Súlyos számokról van szó¡± ¨C figyelmeztetett már három évvel ezel?tt a szentszéki megfigyel?. ?A nemzetközi közösség által kit?zött cél az, hogy megállítsa és visszafordítsa ezt a tendenciát. Minden állam arra kapott meghívást, hogy jogi eszközökkel tegyen lépéseket ennek érdekében és dolgozzon ki saját stratégiát a célkit?zések megvalósítására.¡±
Globális vízhiányra figyelmeztet az ENSZ
A víz világnapján ¨C március 22-én ¨C az ENSZ szakért?k felhívták a figyelmet: veszélyben vannak az emberiség rendelkezésre álló vízkészletei. Az elmúlt évtizedekben túl keveset fordítottak a vízi infrastruktúra fejlesztésére, ezért ma az emberiség több mint fele nem fér hozzá jól kezelt és tiszta vízhez. Számukra a vizek állapota nagyobb veszélyt jelent a koronavírusnál. A Covid-19 világjárvány rámutat az óriási különbségekre az egyes országok védekezési lehet?ségeiben, rádöbbentünk, milyen törékenyek is vagyunk. Bár a jó higiéniai körülmények, a víz és a szappan a védekezés frontvonalát képezik a koronavírus ellen, a fejl?d? országokban lév? háztartások háromnegyedében nincs lehet?ség mosakodásra, egy harmadában pedig tiszta vízhez sem jutnak otthon.
Nem költenek a vízi infrastruktúrára
Az ENSZ Vízügyi Fejlesztési jelentése szerint annak ellenére, hogy a víz els?dleges fontosságú az emberek életében és egészségében, a kormányzatok különösen kevés pénzt fordítanak a vízi infrastruktúrára világszerte. Ennek f? oka az, hogy a befektet?k számára nem jelent közvetlen gazdasági el?nyt. Az emberek pedig környezetvédelmi problémának tartják a szennyvízkezelést, sokszor hiányzik a politikai akarat a vízi infrastruktúra finanszírozására.
A jöv?ben Európa, Észak-Amerika és Ázsia is vízgondokkal nézhet szembe
Az elmúlt évszázadban meghatszorozódott az emberiség vízfelhasználása, aminek oka a népességszám-robbanás, másrészt pedig a növekv? szükségletek. A klímaváltozás hatására a jöv?ben nemsokára olyan európai, észak-amerikai és ázsiai területek vízellátásával is gondok adódhatnak, amelyek számára korábban b?séges készletek álltak rendelkezésre. A csökken? vízkészletekkel szoros összefüggésben már most megfigyelhet?, hogy világszerte több mint megduplázódott a vízhez köthet? er?szakos cselekmények száma az elmúlt tíz évben ¨C derül ki az ENSZ Vízügyi Fejlesztési jelentéséb?l.
