杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Ugyanazzal a jellel kezdjük, amellyel az Úr életet adott nekünk a keresztségben: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Béke legyen veletek! – köszöntötte Leó pápa a vendégeit. Jó reggelt kívánok mindnyájatoknak. Üdvözlünk Rómában és a Vatikánban és köszönjük a türelmeteket – utalt a Szentatya a s?r? programja miatti késésre.

Az Isten városa” m? reményt és értelmet kínál napjaink társadalmi problémáira is

Örömmel köszöntöm a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának tagjait. Köszönöm, hogy ellátogattok hozzánk a Remény Jubileumi Éve alkalmából. Önök a tizenhatodik éves találkozóra gy?ltetek össze, amelynek gondolatébreszt? témája: ?Az új világrend: a nagyhatalmi politika, az egyesített uralom és az emberi boldogulás jöv?je”.  Ezek szavak egyszerre keltenek bennem aggodalmat és vágyakozást. Aggódunk a világunk irányvonaláért, ugyanakkor vágyakozunk az igazi emberi boldogulás után. Egy olyan világra vágyunk, ahol minden ember békében, szabadságban és beteljesülésben élhet Isten terve szerint. Békére vágyunk… Ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket a jelenlegi körülmények között – különösen Ti, katolikus törvényhozók és politikai vezet?k –, azt javaslom, hogy tekintsünk a múltba, Hippói Szent Ágoston magasztos alakjára. A kés? római korszak egyházi vezet?jeként hatalmas felfordulás és társadalmi bomlás tanúja volt. Válaszul erre megírta ?Az Isten városa” cím? m?vét, amely reményt és értelmet adó víziót kínál, és ma is aktuális számunkra.  

Szent Ágoston: A keresztények töltsék meg a földi társadalmat Isten országának értékeivel!

Ez az egyházatya azt tanította, hogy az emberi történelem során két ?város” fonódik össze: az emberek városa és Isten városa. Ezek spirituális valóságokat jelentenek – az emberi szív két irányultságát, és ennélfogva az emberi civilizáció két irányultságát is. Az ember városát, amely a büszkeségen és az önszereteten alapul, és amit a hatalom, a presztízs és az öröm keresése jellemez; illetve Isten városát, amely az önzetlen Isten-szereteten alapul, amit az igazságosság, a jótékonyság és az alázatosság jellemez. Ezekkel a kifejezésekkel Ágoston arra buzdította a keresztényeket, hogy töltsék meg a földi társadalmat Isten országának értékeivel, ezáltal irányítsák a történelmet Istenben való végs? beteljesülése felé, ugyanakkor tegyék lehet?vé az ember valódi boldogulását ebben az életben. Ez a teológiai szemlélet támaszt nyújthat számunkra a mai változó áramlatok közepette is, mint amilyenek az új súlypontok megjelenése, a régi szövetségek átrendez?dése, a globális vállalatok és technológiák példátlan hatása, nem is beszélve a számos er?szakos konfliktusról. A hív?k el?tt álló dönt? kérdés tehát a következ?: hogyan tudjuk ezt a feladatot végrehajtani?

Az ember boldogulása figyelembe veszi egész lénye teljes fejl?dését

Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, tisztáznunk kell az emberi boldogság jelentését. Manapság a boldog életet gyakran összekeverik az anyagi jóléttel vagy a korlátlan egyéni autonómiával és az élvezettel. Az úgynevezett ideális jöv?, amelyet elénk tárnak, gyakran a technológiai kényelem és a fogyasztói elégedettségr?l szól.  De tudjuk, hogy ez nem elég.  Ezt látjuk a jómódú társadalmakban, ahol sokan küszködnek magányossággal, kétségbeeséssel és az értelmetlenség érzésével. Az igazi emberi boldogulás abból fakad, amit az Egyház átfogó emberi fejl?désnek nevez, vagyis ami az ember minden dimenziójának teljes fejl?dését érinti, fizikai, társadalmi, kulturális, erkölcsi és lelki síkon. Ez az emberr?l alkotott elképzelés a természettörvényben gyökerezik, abban az erkölcsi rendben, amelyet Isten az emberi szívbe írt, és amelynek mélyebb igazságait Krisztus evangéliuma világítja meg. Ebben a tekintetben az igazi emberi boldogulás akkor valósul meg, amikor az egyének erényesen élnek és egészséges közösségekben élnek, és nemcsak azt élvezik, amijük van, amit birtokolnak, hanem azt is, hogy ?k Isten gyermekei. Ez biztosítja a szabadságot az igazság kereséséhez, Isten imádásához és a családok békés neveléséhez. Magában foglalja a harmóniát a teremtéssel és a társadalmi osztályok és nemzetek közötti szolidaritás érzését is. Valóban, az Úr azért jött, hogy ?életünk legyen, és b?ségben legyen” (Jn 10,10).

Olyan világért dolgozzatok, ahol a hatalmat a lelkiismeret szabályozza

Az emberi boldogulás jöv?je attól függ, hogy melyik ?szeretet” köré szervezzük társadalmunkat, a ?szelfiz?” szeretet, az önszeretet vagy az Isten és a felebarát szeretete köré. Természetesen mi már tudjuk a választ. Katolikus törvényhozóként és közszolgaként hivatásuk az, hogy hidat építsetek az Isten városa és az ember városa között. Arra szeretnélek buzdítani benneteket ma reggel, hogy továbbra is egy olyan világért dolgozzatok, ahol a hatalmat a lelkiismeret korlátozza, és ahol a törvény az emberi méltóság szolgálatában áll. Arra is bátorítalak benneteket, hogy utasítsátok el azt a veszélyes és önmagát megcáfoló gondolkodásmódot, amely szerint semmi sem változhat. Óriási a kihívás, de Isten kegyelme, amely az emberi szívekben munkálkodik, még hatalmasabb. Tiszteletreméltó el?döm rámutatott a ?remény diplomáciájának” szükségességére (Beszéd a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjaihoz, 2025. január 9.).  Hozzáteszem, hogy szükségünk van a ?remény politikájára” és a ?remény gazdaságpolitikájára” is, amely abban a meggy?z?désben gyökerezik, hogy még most is, Krisztus kegyelmén keresztül, visszatükrözhetjük az ? fényét a földi városban.

Köszönöm nektek, hogy elkötelezetten hirdetitek az evangélium üzenetét a nyilvánosság el?tt, és biztosíthatlak imáimról Benneteket, szeretteiteket, családjaitokat, barátaitokat és ma különösen is azokat, akiket szolgáltok. Az Úr Jézus, a Béke Fejedelme áldja és vezesse er?feszítéseiteket az emberi család valódi felvirágzása érdekében – zárta e buzdítással Leó pápa a beszédét, melyet a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának 150 tagjához intézett.