Le¨® p¨¢pa ¨¹zenete a R¨®mai Szent Franciska obl¨¢t¨¢ihoz: Cselekedjetek az ·¡²µ²â³ó¨¢³ú egys¨¦g¨¦¨¦rt
Alessandro Di Bussolo / Somogyi Viktória ¨C Vatikán
Jelenlétetek, mint ?nyitott¡± kolostor az Örök Város szívében, legyen az Alapító Anya életszentségének folytatása, aki hitének tanúságtételével elkötelezte magát, hogy ?elhozza Krisztust a világba¡±, engedelmeskedett ?az angyalok vezetésének¡±, imádsággal és tettekkel ?az Egyház egységéért¡± munkálkodott. Ezzel a kéréssel fordul XIV. Leó pápa a Tor de' Specchi-ben található Római Szent Franciska obláta n?véreihez a szent önfelajánlásának 600. évfordulója alkalmából küldött üzenetében. A pápa emlékeztet rá, hogy 1425. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, Római Szent Franciska, ?miután példaérték? feleségként és anyaként élt, els? kilenc társával együtt ünnepélyes felajánlást tett, alázatos és odaadó szolgálatban Istennek szentelve magát azok iránt, akiket korának emberi és lelki szegénysége sújtott¡±.
Itt jegyezzük meg, hogy Ferenc pápa 2023. márciusában új címtemplomot, a Colosseum közelében fekv? római Santa Maria Nova, ismertebb nevén a Római Szent Franciska-bazilikát (Basilica di Santa Francesca Romana) jelölte ki Erd? Péter bíboros, prímás számára. A magyar f?pásztor ugyanazon év június elsején vette birtokba az új címtemplomát.
Az aktív szeretet iskolája és a lelkiség forrása
Egy n?kb?l álló kis csoport volt a város új nemességének leggazdagabb és legtehet?sebb családjaiból, akik, miközben továbbra is saját otthonukban éltek, az önfelajánlás révén egy tökéletesebb keresztény életre kötelezték el magukat a szentségek gyakori magukhoz vételével, a b?nbánat és a szeretet cselekedetei révén. XIV. Leó pápa szerint e hat évszázad alatt az 1433-ban alapított szerzetescsalád, amelyet a ?nyugati szerzetesség nagy atyja, Szent Benedek¡± regulája ihletett, ?az aktív szeretet iskolája, a spiritualitás forrása, valamint a Krisztusnak és az Egyháznak való önfeláldozás eszménye¡± volt.
Szükség van olyan n?kre, akik ?szenvedélyesen rajonganak az Evangéliumért¡±
A pápa szerint Római Szent Franciska, aki Szent Péter és Pál apostolokkal, valamint Néri Szent Fülöppel együtt Róma véd?szentje, akit a hívek annyira szeretnek, ?továbbra is világítótorony, amely megvilágosítja minden kor hív?it, lángra lobbantva Krisztus szeretetének tüzét a mai férfiakban és n?kben¡±. Társadalmunknak olyan n?kre van szüksége, mint ?, akik ?szenvedélyesen rajonganak az Evangéliumért¡±, és IV. Jen? pápa alapító bullájából idézve ?Isten buzgalmától tüzelve, vágynak arra, hogy alázattal szolgálják a Magasságost, és amennyire törékenységük megengedi, az apostoli életet követve megnyerjék magukat Krisztusnak, és közösségben és szeretetben éljenek...¡±
Szent II. János Pál és az evangéliumi radikalizmus
XIV. Leó pápa emlékeztet Szent II. János Pálra, aki 1984-ben az oblátáknak írt levelében arra hívta ?ket, hogy ?válasszák a komoly evangéliumi radikalizmust, amelyet szigorú fegyelem, örömteli lemondás és nagylelk? önzetlenség jellemez¡±. Ezután a Szentatya az alapító Anya életszentségének három aspektusát emeli ki.
Az els? az a buzgalom, amellyel Római Szent Franciska kötelezte el magát, hogy ?elhozza Krisztust a világba és er?ssé és valóssá tegye jelenlétét a hit és az életszentség tanúságtételével¡±. A második az engedelmesség az ?angyalok irányításának¡±, amelyet imádsággal és Isten Igéjér?l való elmélkedésével ápolt. A harmadik erény, emlékeztet Leó pápa, az elkötelezettség ?az Egyház egysége iránt az imádsággal és tettekkel¡±.
Egy kolostor, mint a ?történelem lámpása¡±
A Tor de' Specchi kolostor, a Capitolium-domb lábánál, a Santa Maria in Aracoeli-bazilika és a Marcellus színház romjai között, ?nyitva áll¡±, ahogy az alapító Anya kívánta, hangsúlyozza XIV. Leó, és ?a történelem és egy nép útjának lámpása¡±. Az évszázadok során a szent számos híve érkezett erre a ?fenséges, m?vészetben és spiritualitásban gazdag helyre, hogy bels? békét merítsen és megízlelje Isten szeretetét, és még ma is nagy szükség van az ilyen oázisokra egy ilyen frenetikus és fény?z? társadalomban.¡± XIV. Leó arra buzdít, hogy a Szentlélek segítsen az oblátáknak újraéleszteni karizmájukat, és er?sítse meg ?ket, hogy folytassák küldetésüket az Egyház javára.
Az alapítón? imája: ?Vezettél engem akaratod szerint¡±
Végül XIV. Leó pápa reményét fejezi ki, hogy az alapítón? imája ?program és prófécia¡± lesz Római Szent Franciska oblátái számára: ?Jobb kezemet a kezedben tartottad, akaratod szerint vezettél engem, és befogadtál a dics?ségbe.¡± A szerzetesn?k érezzék, hogy ?eggyé válnak az Egyházzal, amely különleges szeretettel tekint rátok¡±, akik Fortunato Frezza bíboros lelki vezetésére vannak bízva, ?aki arra hivatott, hogy elkísérjen és támogasson benneteket ezen az úton, hogy együtt tekinthessetek reménnyel és engedelmességgel a jöv?be¡±.
Frezza bíboros mutatta be a szentmisét
Frezza bíboros mutatta be a szentmisét augusztus 15-én, pénteken délel?tt 10:30-kor a Tor de' Specchi-i obláta kolostorban, a szent önfelajánlásának 600. évfordulóján és Sz?z Mária mennybevételének ünnepe alkalmából.
Az obláták els? lépései
A felajánlási formulát a Santa Maria Nova-bazilikában mondták ki, az olivetánus szerzetesek vezetésével. A csoportot ezért kezdett?l fogva a bencés lelkiség értékei jellemezték, bár az obláták néhány évig továbbra is a saját családjukkal éltek. Csak 1433-ban vásároltak egy házat a Capitolium-domb nyugati oldalán, ahová visszavonultak, hogy együtt éljenek. Franciska férje 1436-ban bekövetkezett halála után csatlakozott hozzájuk, és átvette a közösség irányítását, anyaként gondoskodva lányai minden anyagi és lelki szükségletér?l. Franciska négy évig maradt Tor de' Specchiben. A virrasztásoktól, a böjtt?l és a szüntelen b?nbánattól kimerülten, 1440. március 9-én este békésen hunyt el a Palazzo Ponzianiban, a Sz?zanya zsolozsmáját imádkozva, akinek mindig is odaadó tisztel?je maradt.