杏MAP导航

Vertse Márta – Vatikán

Mint már arról beszámoltunk, Sergio Alfieri, aki egyben a Szent Szív Katolikus Egyetem professzora, felidézte, hogy a legrosszabb pillanat február 28-án délután következett be, amikor Ferenc pápa állapota tovább romlott hörg?görcsös rohama miatt. A környezetében lév? személyeket, akik ?szintén, mintegy édesapaként szeretik a Szentatyát, könnyekig meghatotta a helyzet súlyosbodása. Mindnyájan tisztában voltak annak a veszélyével, hogy a pápa esetleg nem éli túl az újabb krízist. A kezel?orvosoknak választaniuk kellett, hogy vagy feladják a küzdelmet, vagy tovább próbálkoznak minden lehetséges gyógyszerrel és terápiával, vállalva a többi szerv károsodásának nagyon nagy kockázatát. ?És végül ezt az utat választottuk” - mondta Alfieri professzor az interjúban, hangsúlyozva, hogy mint sok más alkalommal, most is a pápa döntött: ?próbáljatok meg mindent, ne adjuk fel!”. Az orvosi csapat minden tagja is ugyanezt gondolta, és senki sem adta fel a küzdelmet.

A pápa kérte, hogy mindig a valóságot mondják meg neki állapotáról

Ferenc pápa mindig éber volt és azon a szörny? éjszakán, amikor az állapota még súlyosabbá vált, megértette, hogy halálos veszélyben van.  Kezel?orvosaival együtt ? is érezte annak a lehet?ségét, hogy nem éli túl az éjszakát. Azonban kórházi kezelésének els? napjától kezdve kérte, hogy mindig mondják meg neki a valóságot egészségi állapotára vonatkozóan. Ezért voltak részletesek a rendszeresen kiadott orvosi közlemények, amelyeket a titkárok kiegészítettek a többi információval, és amelyeket azután a pápa jóváhagyott. Soha semmit nem változtattak meg, soha semmit nem hagytak ki – nyilatkozta Sergio Alfieri orvos, hozzátéve, hogy a pápát olyan emberek veszik körül, akik most már szinte olyanok, mint családtagjai, mindig mellette vannak.

A pápa tudatossága és az egész világ imái hozzájárultak gyógyulásához

Az els? krízis alkalmával, amikor a kezelés folytatása mellett döntöttek, napokig kockáztatták a vese- és csontvel?károsodást, de a pápa szervezete reagált a kúrára, és megsz?nt a tüd?fert?zés. A második válságos helyzet ezután a legnehezebb id?szak után következett be, amikor a pápa evés közben félrenyelt és a falat a légutakba került. Ez volt a második igazán kritikus pillanat, mert az ehhez hasonló esetekben, azonnali segítség hiányában, bekövetkezhet a hirtelen halál, valamint újabb tüd?komplikáció léphet fel, amely már eleve a legveszélyeztetettebb szerv volt a pápa esetében. Ez egy újabb szörny? élményt jelentett – mondta Alfieri professzor, rámutatva, hogy a pápa mindig tökéletesen tisztában volt a helyzetével. A pápa kezel?orvosának véleménye szerint éppen ez a tudatossága is közrejátszott abban, hogy életben maradt. Ennek a meggy?z?désének az alátámasztására a Gemelli-kórház professzora felidézte a Szentatyával folytatott régebbi beszélgetését. Amikor megkérdezte a pápától, hogy hogyan tudja fenntartani ezt az életritmust, ? mindig azt válaszolta, hogy ?van módszerem és szabályom”. Azon túl, hogy nagyon er?s a szíve, hihetetlen er?forrásokkal rendelkezik. A professzor szerint ehhez az is hozzájárult, hogy az egész világ imádkozott érte, majd utalt egy tudományos kiadványra, amely szerint az ima er?t ad a betegeknek. A kétszer is menthetetlennek t?nt helyzet után, az egész világ imáitól követve egyfajta csoda történt. A pápa természetesen nagyon együttm?köd? beteg volt, minden terápiát panaszkodás nélkül végzett.

Ne felejts el élni és ?rizd meg a jó hangulatot! – Ferenc pápa gyakori tanácsa

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a pápa február 14-én miért döntött úgy, hogy kórházba menjen, Alfieri professzor emlékeztetett rá, hogy már napok óta beteg volt, de ellenállt, mert valószín?leg eleget akart tenni a jubileumi kötelezettségeinek. Amikor egyre nehezebben kezdett lélegezni, megértette, hogy nem várhat tovább. Nagy fájdalmak közepette, és talán egy kicsit komoran érkezett a Gemelli-kórházba, de néhány óra múlva visszanyerte jókedvét. A pápa közismert jó humorára utalva a professzor elmesélte, hogy a Szentatya gyakran mondja: ?még élek” és rögtön hozzáteszi tanácsát: ?Ne felejts el élni és jó hangulatban maradni”. ?Teste fáradt, de a feje egy 50 évesé. Ezt még kórházi tartózkodásának utolsó hetében is bizonyította, ugyanis, amint egy kicsit is jobban érezte magát, kérte, hogy vigyük körbe a kórteremben. Megkérdeztük t?le, hogy szeretné-e, ha bezárnánk a fekv?betegek szobáit, de ? inkább a többi beteg tekintetét kereste. A kerekesszékben egy nap ötször, talán még többször is elhagyta a szobát” – számolt be róla Alfieri professzor, majd felidézte a pizzavacsorát. Erre hogyan került sor? – tette fel a kérdést a Corriere della Sera olasz napilap újságírója.

Még élek, mikor megyünk haza? – a pápa visszanyerte életerejét

Az orvos válaszában elmondta, hogy a pápa pénzt adott az egyik alkalmazottnak, és pizzát hozatott mindazoknak, akik aznap gondozták. Állapota folyamatosan javult és Alfieri professzor akkor jött rá a pápa döntésére, hogy visszatér a Szent Márta-házba, amikor egy reggel így szólt: ?Még élek, mikor megyünk haza?”. Másnap kinézett az ablakon, a mikrofonért nyúlt, és megszólította a sárga virágos hölgyet. Alfieri professzor számára ez egyértelm? jelzése volt, hogy visszanyerte életerejét. Az elkövetkez? id?szakban, az orvosok által meghatározott két hónapos ?védett” lábadozás azt jelenti, hogy a pápának kerülnie kell a személyekkel, csoportokkal, gyermekekkel való érintkezést, hiszen újabb fert?zések hordozói lehetnek. ?De ? a pápa és nem mi vagyunk azok, akik megszabhatjuk viselkedését” – mondta Alfieri professzor, aki az interjúban visszaemlékezett arra a megható pillanatra is, amikor Ferenc pápa a legmélyebb krízis idején néhány percig megszorította a kezét, mintegy vigasztalást keresve. Végül a pápa kezel?orvosa annak az örömteli pillanatnak a felidézésével zárta interjúját, amikor a Szentatya fehérbe öltözve, ismét pápaként elhagyta a Gemelli-kórház tizedik emeleti szobáját.