A Szentsz¨¦k az ukrajnai h¨¢bor¨² befejez¨¦s¨¦re sz¨®l¨ªtott fel az EBESZ ¨¹l¨¦s¨¦n
Francesca Merlo / Somogyi Viktória ¨C Vatikán
Három év telt el azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én megindította teljes kör? invázióját Ukrajnában. Az évforduló alkalmából a Szentszék ismét felhívást tett a békére. A Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataiért felel?s titkár, Paul Richard Gallagher érsek felszólalt az Európai Biztonsági és Együttm?ködési Szervezet, az EBESZ Állandó Tanácsának 1509. meger?sített ülésén. Beszédében felszólított minden érintett felet, hogy vessenek véget a szenvedésnek és bátorította, hogy tegyenek lépéseket a párbeszéd és a humanitárius segítségnyújtás útján.
A háború hatalmas szenvedést okozott Ukrajnának
?A háború hatalmas szenvedést okozott Ukrajnának¡± - mondta Gallagher érsek. ?Sok emberéletet követelt, köztük sok ártatlan civilét, aminek következtében a nemzetet megsebezte a sok pusztító cselekmény.¡± Megjegyezte, hogy a közvetlen áldozatokon túl a háború súlyos károkat okozott az alapvet? infrastruktúrában és lepusztította a környezetet is, ezáltal tovább súlyosbítva a milliókat érint? válságot. Ennek fényében kiemelte: ?A Szentszék mély aggodalmát fejezi ki a konfliktus tragikus humanitárius következményei miatt, és különösen elkötelezett a gyermekek hazaszállításának el?segítése mellett, miközben ösztönzi a foglyok, különösen a súlyosan megsebesült katonák és civilek szabadon bocsátását¡±.
Felhívás a hosszan tartó békére
Gallagher érsek emlékeztette a jelenlév?ket: ?a háború egy hatalmas tragédia, az emberiség megtagadása¡±. Idézte Ferenc pápa gyakran ismételt szavait: ?A háború mindig vereség, mindig¡±. Ezt követ?en meger?sítette, hogy a Szentszék támogatja az Európai Biztonsági és Együttm?ködési Szervezetet (EBESZ), mint az igazságos és tartós megoldás elérésének kulcsfontosságú intézményét. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Szentszék minden felet a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a béke, a biztonság és a nemzetek közötti együttm?ködés helyreállítására buzdít.
?Soha nem kés?¡±
Gallagher érsek az EBESZ szerepér?l szólva rámutatott a szervezet hiányosságaira a háború megakadályozása és a diplomáciai megoldás el?segítése terén. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy ?soha nem kés?¡±, hogy az EBESZ helyreállítsa jelent?ségét a nyílt és ?szinte párbeszéd multilaterális fórumaként, amely ?a béke felé vezet? út nélkülözhetetlen alapja¡±. Mivel idén ünnepeljük a Helsinki Záróokmány 50. évfordulóját, amely megállapodás hangsúlyozza a diplomácia és az együttm?ködés jelent?ségét a béke fenntartásában, Gallagher érsek sürgette az összes részt vev? államot, hogy ?állítsák vissza Helsinki szellemét¡±. ?A Helsinki záróokmány megtestesíti az összes részt vev? állam közös álláspontját, miszerint a béke nem pusztán a háború hiánya vagy az er?egyensúly fenntartása, hanem inkább a baráti kapcsolatok ápolásának, a tiszteletteljes és épít? párbeszédnek, valamint az együttm?ködés el?segítésének az eredménye.¡± Ezek az alapelvek ¨C tette hozzá a szentszéki képvisel? ¨C ?ma éppoly aktuálisak, mint öt évtizeddel ezel?tt¡±.
Felhívás a békéért
Üzenetének végén Gallagher érsek ismét Ferenc pápát idézte, mondván: ?Némuljon el a fegyverek zaja a háború sújtotta Ukrajnában! Legyen bátorság ahhoz, hogy megnyissák az ajtót a tárgyalások, a párbeszéd és a találkozás gesztusai el?tt az igazságos és tartós béke elérése érdekében¡±.
Az EBESZ
Az EBESZ (angol rövidítése OSCE) ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb nemzetközi biztonsági szervezete. Eredetileg az európai béke és biztonság garantálását szolgálta. De tevékenysége kiterjed Észak-Amerikára és egy ideje már Közép-Ázsiára is. Jelenleg 57 tagállama van, közöttük az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada. A nemzetközi szervezet további 11 országgal m?ködik együtt (pl. Ausztráliával, Izraellel és Japánnal). Az EBESZ tevékenysége ma kiterjed tagállamai emberi jogi és kisebbségi helyzetének javítására, demokratikus intézményeinek védelmére, választások megfigyelésére, fegyverzetellen?rzésre, leszerelésre, biztonság- és bizalomépítésre is, de a szervezet gazdasági és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik. Az 1970-es években a Nyugat és a szovjet blokk között elindult enyhülési folyamat eredményeként szovjet kezdeményezésre 1972-ben indultak el a hivatalos, többoldalú tárgyalások, és 1975. augusztus 1-én jutottak el a Helsinki záróokmány aláírásáig. Az EBESZ célja az európai biztonság és stabilitás meg?rzése, konfliktusok korai el?rejelzése, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követ? rehabilitáció.