杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán     

Róma arra hivatott, hogy mindenkit befogadjon

Ez a hálaadás órája, amit örömmel élünk meg a Szent Istenanya ünneplése során. ? a szívében ?rzi Jézusnak a titkát és ennek fényében megtanít bennünket arra, hogy az id?k jeleit e misztérium fényénél olvassuk – kezdte beszédét a pápa. A végéhez közeled? esztend? teli volt kihívásokkal Róma városa számára. A város lakói, a zarándokok, a turisták és az átutazó vendégek megtapasztalták a jubileumokat megel?z? tipikus id?szakaszt, melynek során megszaporodtak a kisebb-nagyobb építkezések. Ez az este most a bölcs megfontolások ideje, amikor elgondolkodunk azon, hogy vajon ennek a m?nek túl azon, hogy önmagában véve is értékes, van-e olyan jelentése, amely megfelel Róma sajátos, egyetemes hivatásának? A most hallott Isten Igéjének a fényében ezt a hivatást így lehetne kifejezni: Róma arra hivatott, hogy mindenkit befogadjon, hogy mindenki Isten gyermekének és egymás között pedig testvérnek ismerje fel magát. Éppen ezért most hálaimánkat szeretnénk felemelni az Úrhoz, mert megengedte nekünk, hogy dolgozzunk, hogy sokat dolgozzunk, de mindenekel?tt azért, mert megengedte, hogy azzal a nagyszer? érzékkel, azzal a széles látókörrel végezzük azt, ami a testvériség reménysége – állapította meg a pápa.

Igen, a világ reménysége a testvériségben rejlik!

A jubileum mottója, a ?Reménység zarándokai” gazdag a jelentésében, azoktól a különböz? lehetséges távlatoktól függ?en, amelyek olyanok, mint a zarándoklat megannyi ?útja”. A remény egyik nagy ösvénye pedig, amelyen járni kell, a testvériség, vagyis az az út, amelyet a ?Fratelli tutti” enciklikában javasoltam. Igen, a világ reménysége a testvériségben is rejlik! Jó belegondolni abba, hogy az elmúlt hónapokban városunk ennek a célnak építkezési területévé vált, ezzel az átfogó jelentéssel: Feladatunk, hogy felkészüljünk a világ minden tájáról érkez? férfiak és n?k, katolikusok és más felekezet? keresztények, minden vallás hív?jének befogadására, az igazság, a szabadság, az igazságosság és a béke keres?inek, a remény és a testvériség zarándokainak a befogadására - hangsúlyozta a Szentatya.

A testvéri világ reménysége ? maga, a megtestesült Fiú

De fel kell tennünk magunknak a kérdést: van-e alapja ennek a perspektívának? A testvéri emberiség reménye csak egy szónoki fogás, vagy van neki egy ?sziklaszer?” alapja, amelyre valami állandó és tartós dolog építhet?? – kérdezte Ferenc pápa. A választ a Szent Istenanya adja meg nekünk azzal, hogy megmutatja nekünk Jézust. A testvéri világ reménye nem ideológia, nem gazdasági rendszer, nem technológiai haladás. A testvéri világ reménysége ? maga, a megtestesült Fiú, akit az Atya küldött, hogy mindnyájan azzá legyünk, akik vagyunk, vagyis a mennyei Atya gyermekeivé, tehát testvérekké legyünk egymás közt.

A remény zarándokaiként együtt járjunk a testvériség útján

Így hát, miközben hálával csodáljuk a városban végzett munkálatok eredményét, megköszönjük sok-sok férfi és n? munkáját, akik ezt elvégezték, és köszönjük a polgármester úrnak ezt a városfejleszt? munkát -, ráébredünk arra, hogy mi is lehet az a dönt? építkezés, ami mindannyiunkat érint. Ez az építkezés pedig azt jelenti, hogy minden nap megengedem, hogy Isten megváltoztassa bennem azt, ami nem méltó egy gyermekhez – íme a változás! –, ami nem emberi, és amiben minden nap elkötelezem magam, hogy felebarátaim testvéreként éljek.

Szentanyánk segítsen bennünket, hogy a remény zarándokaiként együtt járjunk a testvériség útján. Az Úr áldjon meg minket, mindannyiunkat; bocsássa meg b?neinket, és adjon er?t ahhoz, hogy a következ? évben is folytathassuk zarándoklatunkat. Köszönöm – zárta a hálaadó Te Deum, a ?Téged, Isten dicsérünk” ?si himnusz imádkozásakor mondott homíliáját Ferenc pápa.