Az elt¨¦r? v¨¦lem¨¦ny b¨¢tors¨¢ga ¨C Az els? adventi pr¨¦dik¨¢ci¨® m¨¢sodik r¨¦sze
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
A szentévre is el?készít? mostani adventi id?szak két n?i alakra tereli a figyelmünket, Erzsébetre és Sz?z Máriára ¨C kezdte beszédét a kapucinus barát. Az ? emberi tapasztalatukban két olyan alapvet? magatartás s?r?södik, mely lehet?vé teszi, hogy a prófétai szó az üdvösség hiteles dinamizmusát teremje bennük. Lukács evangéliumában el?ször Erzsébet lép színre, hogy a gondviselés általa készítse fel a férjét, Zakariást gyermekük, Keresztel? János születésére. Jóllehet mindketten feddhetetlenek, ámde gyermektelenek, amit abban a korban az asszony terhére írtak. Mégis Zakariásnál egyfajta lelki szárazságot találunk, hiszen éppen heti templomi szolgálata idején mutatkozik képtelennek arra, hogy bizalommal fogadja a régóta várt és óhajtott eseményt.
Kérjük az Istent és fogadjuk el az ígéretét
Zakariás rendkívüli angyali üdvözletet kap, mely válasz az ? gyermekáldást kér?, régóta végzett imádságára, s lám, amikor Isten bejelenti annak megvalósítását, ? mégis húzódozni kezd. Noha éltes korú, mégis utódot kér, s amikor arra ígéretet kap, mégsem hisz benne, ezért megnémul. A gyermek születése után nyolcadnapra a körülmetélés során a szomszédok és a rokonok az apja nevét akarják adni az újszülöttnek, követve ezzel az ?sök hagyományát, mely a folytonosságot biztosítja és ?rzi a család identitását, éppen a múlttal való kapcsolatban. De nem ez az egyetlen módja a valóság szemlélésének ¨C fejtette ki a szónok. Annak felismeréséhez, hogy minden élet sorsa Isten által ?rzött titok, más néz?pontra van szükség, amelyet az evangélium egy asszony szavára bíz, mely így szól: ?Nem, hanem Jánosnak kell hívni¡±.
Gyökerekb?l élni, de nyitottan Isten váratlan meglepetéseire
Pasolini atya kifejtette a két név közötti lényeges különbséget: Zakariás jelentése ?Isten megemlékezik¡±, míg a János név értelme: ?Isten, aki irgalmasságot gyakorol¡±. Mindkét név Isten történelmi jelenlétét idézi. Az egyik a ?múltba¡± tekint, aminek meg kellene határoznia a jelent, míg a János név a ?jelenre¡± utal, amiben az Úr m?ködni akar, tekintettel egy reménnyel teli jöv?re. Így a János név a megújulás ígéretét hordozza, hogy a történelem, a múltja tudatában ugyan, de mindig képes felülkerekedni önmagán és új lehet?ségeket tud nyitni.
Erzsébet viselkedése azért is meglep?, mert egy új szempont jegyében szakít a szokásokkal és azt sugallja, hogy id?nként meg kell szakítani a folytonosságot ahhoz, hogy megnyíljunk az isteni újdonság felé. Erzsébet ?tiltakozása¡± azonban meger?sítésre és jóváhagyásra szorul, amit a ?pater familias¡±, a családf? Zakariás tesz meg. Istent?l kap egy újabb lehet?séget és ezúttal szilárdan hisz, és felírja a táblára: a gyermeket azon az új néven hívják, amit az Úr szava meghirdetett. Ekkor megoldódik a nyelve és magasztalja az Istent.
Az Úr irgalmassága nem jóságának statikus tulajdonsága, hanem együttérzésének dinamizmusa
Erzsébet és Zakariás szenvedéssel teli hosszú útjuk végén értették meg, hogy Isten nemcsak h?séges az ? történetükhöz, hanem egy nagy újdonság meglepetését készíti el? benne. A névváltoztatás mélyreható értelme, hogy a fiú és az apa életének összekapcsolását messze meghaladja az Úrtól kapott kegyelmi ígéret. Igaz ¨C ismerte el a szónok ¨C ezt nem volt könny? volt elhinni. Mert ugyan az emberi létezést a kezdetek szül?i viszonylatai er?sen meghatározzák, de az evangélium azt hirdeti, hogy az emberi élet el?feltételei és a fejl?dése közt szakadás is van, mégpedig Istennek egy bizonyos jelenléte, mely elszakítja az emberi életet megírt sorsától és bármilyen végzett?l. Az Úr irgalmassága nem jóságának statikus tulajdonsága, hanem együttérzésének dinamizmusa, amely állandóan m?ködik a történelem fordulataiban ¨C állapította meg a Pápai Ház szónoka.
Reményteli a jöv? Istenben
Manapság minden eddiginél nagyobb szükség van a jelenkor bonyolult és válságos helyzetének ilyen spirituális tekintetére. A megoldás keresésében nem szabad túlságosan a jelenre koncentrálnunk, hanem késznek kell lennünk arra is, hogy megragadjuk Isten álmát és Lelkének szelíd és er?s fuvallatát. Erzsébet ?nem¡± válasza János sorsát Isten kezébe helyezi, jelezve, hogy mi nem csak saját történelmünkt?l és gyökereinkt?l függünk, hanem Isten kegyelmét?l is. Nincs el?re megírt és elkerülhetetlen sors, mert ha megnyílunk Isten Szava befogadására és ha felismerjük a Gondviselés m?ködésének jeleit, akkor megértjük, hogy életünk java még hátra van, legszebb napjaink még el?ttünk állnak és az élet kalandja még csak most kezd?dött el ¨C zárta a kapucinus barát adventi els? prédikációja középs? részét.