杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán    

Ne felejtsük el az Urat helyezni a központba magunk helyett!            

Rövid tartózkodása alatt a pápa mindenképpen találkozni akart az egyházi szolgálat képvisel?ivel, hogy köszöntse ?ket, megköszönve mindennapi elkötelezettségüket és hogy hálát adjon értük Istennek – kezdte beszédét a pápa. Európai összefüggésben sok probléma és kihívás jellemzi az egyházat a hit átadásában: kevesen vannak, hiányoznak a hatékony eszközök, a környezet sem kínál mindig készséges fogadtatást, mégis áldás ez a szegénység, mert megóv a ?majd én megcsinálom” túlzott elbizakodottságától, ugyanakkor megmutatja azt is, hogy a keresztény küldetés nem a mi er?nkt?l függ, hanem az az Isten m?ve. Ne felejtsük el az Urat helyezni a központba, magunk helyett – kérte a pápa. A kegyelem els?dlegessége mellett megmarad a mi felel?sségünk, és Pál apostol buzdítása nyomán mi is legyünk ?Isten kegyelmének a munkatársai” (1Kor 3,9). Ezért együtt járva az utat az Úrral, minden nap meg kell kérdezni magunktól, hogyan is állunk az apostoli munkánkkal, nehogy felemésszen az állandó ritmus: tör?döm-e magammal és tör?döm-e másokkal?

Tör?djetek magatokkal!

A pápa az els? feladat kapcsán megjegyezte, hogy nem elegend? egyszer ?igent” mondani arra, hanem minden nap meg kell újítani az Úrral való találkozás örömét, újra és újra hallgatni kell a szavára, hogy kövessük ?t, még a nehéz pillanatokban is. Ha ugyanis egy pap, egy szerzetes minél inkább odaadja magát a szolgálatban Isten országáért, annál inkább szüksége van arra, hogy saját magával is tör?djön. Ha egy pap, egy szerzetes elhanyagolja önmagát, oda jut, hogy végül elhanyagolja a rábízottakat. Kicsi ?életszabály” felállítását ajánlotta a pápa, mely rögzíti az imádság, az Úrral találkozás idejét, ki-ki a saját ritmusa szerint. Ehhez kapcsolódik a magány pillanata, és a meghitt beszélgetés egy-egy baráttal, vagy éppen a lelkivezet?vel, mert a szolgálat fáradttá tesz. Ne feledkezzünk meg a Sz?zanyáról, meséljünk neki az életünkr?l. Önmagunk mellett persze fontos a testvériség ápolása egymás közt, amikor megosztjuk egymással nemcsak a gondokat, hanem az örömöket is, ahogy a zsoltár mondja: ?Panaszkodásomat öröménekre változtattad” (Zsolt 30,12).

Gondoskodjatok másokról!

Második feladatunk a másokról való gondoskodás. A misszió feladata ugyanis abban áll, hogy Jézust vigyük el másoknak, az evangéliummal vigasztaljuk a szívüket. Szívesen idézte a pápa Pál apostol szavát: ?Én örömest hozok áldozatot, s?t magamat is teljesen feláldozom lelketekért” (2Kor 12,15). Az emberek meghallgatása ma az evangelizáció leghatékonyabb lelkipásztori útja. Ne féljünk változtatni a régi sémákon, hogy megújítsuk a hit nyelvezetét. A misszió nem emberi stratégia m?ve, hanem mindenekel?tt hit kérdése. Tör?dni kell azokkal, akik Jézus Igéjét várják, akik eltávolodtak t?le és most szükségük van vigaszra és iránymutatásra. Vegyünk gondunkba mindenkit a képzésben, de f?ként a találkozásokban és találkozzunk velük ott, ahol élnek és dolgoznak.

A papok bocsássanak meg mindenkinek, mindent!

Ferenc pápa a papok lelkére kötötte egyik nagyon fontos szívügyét: bocsássanak meg mindenkinek, mindent! A papok a kiengesztel?dés szentségében ne kérdezzenek sokat, hanem hallgassanak és bocsássanak meg. Felidézte annak az id?s gyóntatóatyának az esetét, akit 96 éves korában kreált bíborossá. Gyóntatófülkéje el?tt mindig sorok álltak, ? is hozzá járt, aki aztán kés?bb mesélte neki, hogy lelkiismeret-furdalása támadt amiatt, hogy talán túl sokat megbocsátott. Ezért ezt imádkozta magában: ?Uram, bocsáss meg nekem, hogy túl sokat megbocsátottam, de engedd meg Uram, hiszen Te adtál nekem rossz példát!” És tegyék ezt a szerzetesek és szerzetesn?k egymás közt: felejtsék el mindazt a rosszat, amit a mások tettek! Ferenc pápa személyes vallomást is tett: ötvenöt éve pap és soha senkit?l nem tagadta meg a feloldozást, mert mindig kereste a megbocsátás módját.  

Fohász a ?Madunnucciá”-hoz

A Szentatya végül szíve mélyéb?l reménnyel és örömmel teli szolgálatot kívánt a korzikai egyházi szolgálat képvisel?inek, soha ne csüggedjenek el, és ne felejtsenek el sírni az Úr el?tt. Tör?djenek magukkal és másokkal. Most pedig imával forduljanak együtt Sz?z Máriához ebben a székesegyházban, mely a Sz?zanyát az Irgalmasság Anyja néven tiszteli, amit a helyiek így mondanak: ?Madunnuccia”. A mediterrán térség e szigetér?l emeli fel fohászát a békéért, f?ként a Szentföld békéjéért, ahol Mária világra szülte a gyermekét. Legyen béke Palesztinában, Izraelben, Libanonban, Szíriában, az egész Közel-Keleten és a meggyötört Mianmarban. A háború mindig vereség, a szerzetes-közösségekben, a plébániákon is, mindig vereség!  A Szent Sz?z szerezze meg az óhajtott békét az ukrán nép ás az orosz nép között. Most pedig imádkozzuk az Úrangyala imádságot – zárta beszédét Ferenc pápa az ajacciói székesegyházban.