ÐÓMAPµ¼º½

°­±ð°ù±ð²õ¨¦²õ

Ferenc p¨¢pa a nemzetk?zi teol¨®giai konferencia r¨¦sztvev?ivel Ferenc p¨¢pa a nemzetk?zi teol¨®giai konferencia r¨¦sztvev?ivel  (VATICAN MEDIA Divisione Foto)

Ferenc p¨¢pa: A teol¨®gia legyen hozz¨¢f¨¦rhet? mindenki sz¨¢m¨¢ra!

A Kult¨²ra ¨¦s Nevel¨¦s Dikaszt¨¦rium szervez¨¦s¨¦ben a ±Ê¨¢±è²¹i Later¨¢ni Egyetemen tartott¨¢k december 9-10-¨¦n az ??r?ks¨¦g ¨¦s k¨¦pzelet¡± ¨C t¨¦m¨¢val foglalkoz¨® nemzetk?zi teol¨®giai kongresszust, amelynek 450 r¨¦szvev?j¨¦t audienci¨¢n fogadta a p¨¢pa. Merre tart ma a teol¨®gia? Erre a k¨¦rd¨¦sre kerest¨¦k a v¨¢laszt a teol¨®gusok, egyetemi tan¨¢rok, k?zt¨¹k magyar szakemberek. A p¨¢pa arra k¨¦rte ?ket, hogy gondolj¨¢k ¨²jra a teol¨®gi¨¢t, ¨¦s tegy¨¦k mindenki sz¨¢m¨¢ra el¨¦rhet?v¨¦.

Ged? Ágnes - Vatikán

Az európai változások idején miként tudjuk hirdetni az evangéliumot, hogy eljuttassuk Krisztus világosságát az emberekhez? A világ minden tájáról érkezett férfi és n?i teológusok arról tanácskoztak a napokban, hogyan lehet a szentszéki teológiai tanulmányi rendszert a mai kor változásaihoz igazítani. Más szóval, miben látják a teológia jöv?jét? Több magyar résztvev?je is volt a kongresszusnak, köztük Csiszár Klára Antónia pasztorálteológus, a Linzi Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Teológiai Karának dékánja; Kovács Gusztáv, az Európai Katolikus Teológiai Társaság elnöke, a Pécsi Püspöki Hittudományi F?iskola rektora; Odrobina László és Seszták István f?iskolai tanárok, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus F?iskola rektori tanácsának tagjai.

A pápai audiencia
A pápai audiencia   (Vatican Media)

A fény megrajzolja a világ körvonalait

A Szentatya elmondta, hogy amikor a teológiára gondol, a fény jut eszébe. A fénynek köszönhet?en emelkednek ki a dolgok a sötétb?l, rajzolódnak ki az arcélek, a világ formái és színei végre megjelennek. A fény azért szép, mert anélkül világítja meg a dolgokat, hogy ? maga el?térbe kerülne. Látta már valaki a fényt? Azt viszont látjuk, amit megvilágít ¨C f?zte hozzá a pápa. A fény diszkrét, kedves, alázatos, ezért láthatatlan marad. Hasonlóképpen a teológia is: rejtett és alázatos munkát végez, hogy felmutassa Krisztus és evangéliuma világosságát. Ebb?l következik a teológusok útja: keressék a kegyelmet és maradjanak meg mindig a Krisztussal való barátság kegyelmében, mert ? az igazi világosság, aki eljött erre a világra. Minden teológia a Krisztussal való barátságból születik, és az ? szeretetéb?l testvérei, világa iránt: ez a világ, mely egyszerre drámai és nagyszer?, tele fájdalommal, de megindító szépséggel is.

Férfi és n?i teológusokra egyaránt szükség van

Ezekben a napokban a kongresszus résztvev?i a teológia mikéntjér?l, irányáról, jöv?jér?l tanácskoztak. Fontos megvizsgálni, hogy a múlt teológiai öröksége mondhat-e még valamit a mai kihívások közepette, és segíthet-e elképzelni a jöv?t? Ebben férfi és n?i teológusok együtt gondolkodnak ¨C mondta a pápa, majd felidézte a királyok második könyvének történetét. A jeruzsálemi templomban talált szöveget próbálja megfejteni egy pap és néhány tudós, még a király is. Kapizsgálják valamennyire, de végül is nem értik meg. Ekkor a király úgy dönt, hogy egy n?nek, Hulda prófétan?nek adja, aki azonnal megérti, és segít a csupa férfiból álló tudós csoportnak értelmezni az írást. (vö. 2Kir 22,14-20) Vannak dolgok, amire a n?k ráéreznek, és a teológiának szüksége van az ? hozzájárulásukra. A csak férfiakból álló teológia félteológia. Ezen a téren még nagy utat kell megtennünk ¨C állapította meg a pápa, majd egy vágyát és egy kérését osztotta meg a teológusokkal.

A Szentatya elmondja beszédét
A Szentatya elmondja beszédét   (VATICAN MEDIA Divisione Foto)

Ne egyszer?sítsük le a valóságot

Ferenc pápa vágya az, hogy a teológia segítsen újragondolni a gondolkodást. A gondolkodásmódunk áthatja érzéseinket, akaratunkat és döntéseinket is. Egy szélesre tárt szívhez nagyív? képzelet és gondolkodás társul, míg a lapos, zárt és középszer? gondolkodás nehezen képes kreativitást és bátorságot teremteni. Ferenc pápa hozzátette: ?eszembe jutnak a teológiai kézikönyvvek, amelyekb?l mi tanultunk. Minden zárt, minden múzeumi, könyvtári, de nem gondolkodtatott el¡±.

Az ideológiák leegyszer?sítik a valóságot

Az els? teend? tehát a gondolkodás újrafogalmazása, az, hogy kigyógyuljunk a leegyszer?sítésb?l. A valóság ugyanis összetett, a kihívások sokrét?ek, a történelemben egyszerre van jelen a szépség és a gonosz ütötte sebek. Amikor pedig nem tudunk, vagy nem akarunk szembenézni ennek az összetettségnek a drámájával, akkor hajlamosak vagyunk a leegyszer?sítésre. Ez azonban a valóság megcsonkítása, mely medd? gondolatokat, egyengondolatokat szül, polarizál és szétforgácsol. Ezt teszik például az ideológiák, megölve a valóságot, a gondolkodást, a közösséget. Az ideológiák mindent egy gondolatra redukálnak, amit aztán kényszeresen és manipulálva ismételnek, felületesen, mint a papagájok.

A különböz? tudományágak gyümölcsöz? együttm?ködése

Hatásos ellenszere lehet a leegyszer?sítésnek az a tanács, amit a Veritatis gaudium ¨C k. apostoli konstitúció fogalmaz meg a különböz? tudományágak együttm?ködésér?l. Ennek lényege, hogy a teológiai gondolkodás formáját más tudományágakkal együtt kell megérlelni: a filozófia, az irodalom, a m?vészetek, a matematika, a fizika, a történelem, a jogi, politikai és közgazdaságtudományok segítségével. A különböz? tudásfajták ?kelesztésével¡± éppúgy, mint az érzékek esetében, felhasználjuk sajátosságaikat, úgy, hogy közben kölcsönösen szükségük van egymásra. Ahogy Szent Pál mondja: ?Ha a test csupa szem volna, hol maradna a hallás? Ha meg csupa hallás, hol volna a szaglás?¡± (1Kor 12,17)

Aquinói Szent Tamás és Szent Bonaventura

Idén ünnepeljük két nagy teológus, Aquinói Szent Tamás és Szent Bonaventura halálának 750. évfordulóját. Aquinói Tamás arra emlékeztet minket, hogy nem csupán egy érzékünk van, hanem sokféle és különböz?, azért, hogy megragadjuk a valóságot. Bonaventura pedig azt állítja, hogy amilyen mértékben hiszünk, remélünk és szeretünk Jézus Krisztusban, úgy nyerjük vissza hallásunkat, látásunkat, szaglásunkat, ízlelésünket és tapintásunkat. A gondolkodás újragondolásával a teológia újra régi fényében ragyog majd az egyházban és a kultúrákban, segíteni fog mindenkinek az igazság keresésében.

Audiencia az Áldások termében
Audiencia az Áldások termében   (Vatican Media)

A középkorú feln?ttek nyitnak a teológiai tanulmányok felé

A pápa ezután azt a kérését bízta a teológusokra, hogy tegyék elérhet?vé a teológiát mindenki számára. Az elmúlt néhány évben a világ több részén érdekl?dés tapasztalható a feln?ttek részér?l tanulmányaik folytatására, tökéletesítésére, akár egyetemi szinten is. Férfiak és n?k, f?ként középkorúak, akik talán már lediplomáztak, és szeretnék elmélyíteni hitüket, fejl?dni, és ezért beiratkoznak egy egyetemi karra. Ez a jelenség terjed?ben van és érdemes a társadalomnak és az egyháznak is foglalkoznia vele. Az élete derekán járó ember rendszerint már rendelkezik egy bizonyos szakmai és érzelmi biztonsággal, de ez az az id?szak, amikor a kudarcok jobban fájnak, és új kérdések merülnek föl, mialatt az ifjúkori álmok szertefoszlanak. Ilyenkor elveszettnek érezhetjük magunkat, lelkünk elakadhat. Ezt hívják életközépi válságnak. Úgy érezzük, hogy ismét neki kell fognunk a keresésnek, próbálkozva erre-arra, vagy úgy, hogy valaki kézen fog és vezet minket. A teológia pedig ebben útitársunk ¨C mutatott rá a pápa, majd azt kérte, hogy ha egy ilyen személy bekopogtat a teológia ajtaján, a teológiai iskolák kapuján, leljen tárt karokra. Találja meg a teológiában azt a helyet, ahol újrakezdheti az utat, kereshet, találhat és újra kereshet. A teológusok pedig dolgozzanak ki számukra új tanulmányi programokat, hogy a teológia elérhet? legyen mindenki számára.

A találkozó csoportképe
A találkozó csoportképe   (VATICAN MEDIA Divisione Foto)
12 december 2024, 16:19